Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1908
59 az új tanúlmányi rend, nem sokáig várakoztak tiltakozásukkal, még Mária Therézia életében kétszer fordultak folyamodványukkal az egész szervezet ellen.255 József császár idejében megszűnt a protestánsok elnyomása. Sőt ami eddig a Ratio educationisban megsérthette őket, a r. kath. állam eszméjét elejti és kimondja, hogy nem csak a protestánsok látogathatnak róm. kath. iskolákat, hanem viszont is s kinevezett prot. tanárokat és főigazgatókat. De azért a protestánsok iskolái még továbbra is megmaradtak a Ratio educationis államosító hatalma alatt. Sőt József ezt még azzal tetézi, hogy az ő állama az egységes birodalom volt, melynek nyelvét, a németet, minden iskolában a tanítás nyelvévé rendelte. Azért a protestánsok az ő iskolaügyi tervei ellen is ellenállást fejtettek ki,250 míg az 179%. évi 26. t.-c. törvényes jogaikat az iskolaügy terén is visszaállította. Ha most szemünket megint az egyes iskolák felé fordítjuk, első tekintetre a pozsonyi gimnázium ötlik szemünkbe. Ennek XVII. századbeli hanyatlása után életrekeltője, újjászervezője támadt a nagy paedagogusban, Bél Mátyásban.235 * 237 Mikor itthon elvégezte tanúlmányait, 1704-ben kiment Németországba a híres hallei egyetemre. Itt nem csak szorgalmas hallgatója volt a pietismus egyik vezérének, Francke Ágost Árminnak, hanem nemsokára árvaházi tanintézetének tanítója, sőt fiának nevelője is lett. Négy évi tanulmány és rövid külföldi működés után 1708-ban hazajött a besztercebányai iskolához rektornak. Az 1714. évben meghívta őt a pozsonyi egyház iskolájához igazgatónak. Bél azonnal hozzálátott az újjászervezés munkájához és bemutatta az egyház közgyűlésének tantervét, melyet követni akart.238 Szerinte minden jól szervezett iskolának hat osztályúnak kell lennie s minden osztály élén egy-egy tanítónak kell állania. Az első osztály vezetője a rektor, a másodiké a conrektor, a tertiában a subrektor tanít, mig a többi osztály élén egy-egy docens áll. Minden osztályban minden tárgy tanításához meghatározott kézikönyvek szükségesek és bizonyos megállapított módszert kell a tanításban követni. I. A vallástanban Luther német kis kátéja mellett főleg szentírási helyek 235 L. Fináczy i. ni. II. 182—234, 385—401. 1. Markusovszky i. m. 288. sk. II. 230 L. Fináczy: A magyarországi középiskolák múltja s jelene 54. sk. 11. Markusovszky i. m. 289. sk. II. Zsilinszky M. i. m. 542. 1. 237 Bél M.-ra vonatkozólag 1. Haan L.: Bél M. Markusovszky i. m. 127. sk. II. Molnár A. i. m. 360. sk. 11. Zsilinszky M. i. m. 486. 1. Zsilinszky M. i. m. 486. 1. 238 Ezen tantervet Markusovszky i. m. 165. sk. 11. közlései alapján adjuk. Molnár A. i. m. 369. sk. 1. más forrásokból (az Ephemeridesből) keveset (főleg a kézikönyvekben) eltérő tantervet állított össze, mely szerint a pri-nában és a sekundában már 1714. francia nyelvet is tanítottak (L. i. m. 373. I.).
