Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1908
56 HARMADIK RÉSZ. A külföldi iskolalátogatás befolyása hazu« protestáns nevelésügyünk fejlődésére a XVIII-ik században. (1711-1790.) Ezen korszakban tovább folyik a Lipót alatt megkezdett rendeletekkel való uralkodás és vele lépést tart a protestánsok jogainak megnyirbálása. A Károly-féle resolutio, a Lipót-féle explanationak ezen korszerű mása, mértékadó e korszak elején a kormányhatalom tényeire nézve. Magyar- országot róm. kath. államnak tekintik és e rzerint bánnak az egész időszak nagyobb részében a más vallásúakkal: hol erőszakkal, hol az édesgetés vagy a kitüntetések csábításaival, míg aztán József császár — ugyancsak rendelettel — nem ugyan a törvénynek és a jognak, hanem a türelemnek álláspontjára helyezkedik velük szemben. Az egyháznak ezen szomorú sorsában osztozkodtak iskoláink is. Az 1715. évi 74. t.-c. az iskola ügyét államüggyé tette, mikor kimondta a királynak mindennemű tanintézetek feletti felügyeleti és vizsgálási jogát. Az 1722/23. országgyűlés pedig felállította a helytartótanácsot és 70-ik t.-cikkében kiterjesztette a király legfelsőbb felügyeleti jogát az alapítványokra is. De az alapítványok elrendelt megvizsgálása már nehezen ment. A jezsuiták is igyekeztek magukat alóla kivonni.224 A protestánsok pedig gyanúval és aggódással fogadták az államnak mindennemű beavatkozását ügyeikbe. A Károly-féle resolutio (1731.) a protestánsok iskolaügyében nem intézkedett. De egy miniszteri értekezlet kimondta, hogy az a katholikusok- nak az artikuláris helyeken a grammatikáig terjedő iskolák fenntartása meg van engedve, azonban felsőbb iskoláikat, ha nincsen azokra királyi szabadalmuk, be kell szüntetniük. Ha pedig ilyenek felállításához királyi engedélyért folyamodnak, arra kell ügyelni, vájjon van-e elegendő alapjuk, hogy minden gyűjtés és a lakosok megterhelése nélkül fenntarthassák azokat.225 * Bár „ez a királyi elhatározás már az 1681. XXVI. t.-c. megszorításain is túl megy s mint ilyen törvénytelen“,220 mégis ennek alapján történt meg 1733-tól fogva s főleg Mária Therézia alatt az a jogtalanság, 224 L. Fináczy Ernő: A magyarországi közoktatás története Mária Therézia korában I. köt. 7. sk. 1. 225 Molnár A. i. ni. 283. I. s Fináczy E. i. ni, 31. 1, 320 Fináczy E. i. m. 31. 1,
