Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1908
25 szabadságharcainak ideje és egyúttal iskoláinak virágkora.03 * Bethlen, Bocskay és Rákóczy György fegyvereinek ez is egyik eredménye volt. Amint azonban fegyveres erő volt eddig a protestánsok jogainak védője, úgy lett azután, mikor ezen erő aláhanyatlott, az ellenfél részéről az erőszak e jogoknak eltiprója. I. Lipót hosszú uralkodása, illetőleg kormányának rendszere adja meg ezen időszaknak sajátos jellegét. A gyászos évtized úgyszólván mindenütt véget vet az egyházak szabadságával az iskolák tanításának is és mikor az 1681. és 1687. országgyűléseknek a protestánsok jogait megszorító határozatai is csak a jogfosztó királyi rendeleteknek és az azokat megelőző és követő üldözéseknek és zaklatásoknak látszólagos jogalapjaiéi kénytelenek szolgálni, képzelhetni, hogy az iskolák is csak tengethették életüket. Avval, hogy a protestánsokat kivetik a városok tanácsaiból s helyükbe r. katolikusokat tesznek és megtiltják, hogy a városok hozzájáruljanak a prot. iskolák fenntartásához, megfosztják azokat eddigi jövedelmi forrásaiktól. A főúri iskolák nagy része meg uraik katholizálásával természetesen megszűnik prot. iskola lenni. Amely iskolák pedig megmaradnak, azok ily körülmények közt teljesen egyházi gondozásba és autonom kezelésbe mennek át és ily módon fenntartásuk egyházi autonómiánk egyik alkotó részévé lesz. Tengődésüknek, elnyomott helyzetüknek csak Thököli Imre és II. Rákóczy Ferenc diadalai vetettek ideig-óráig véget és szereztek nekik szabadságot nagyobb és mélyebbre ható munkásságra, meg alkalmat a szebb, jobb napok visszavarázsolására. Ezen korszakban jött létre a pozsonyi ev. gyülekezettel együtt annak iskolája is, amely oly jellegzetesen mutatja e korszak iskoláinak szervezetét és szellemét, hogy első helyen foglalkozunk vele.94 A városi tanács még az 1606. évben kért Lauingenből tanítót, hogy alakítandó iskolájuk vezetője legyen. így lett Kilger Dávid a pozsonyi iskola első rektora. A neki küldött instruktióból látjuk, hogy a pozsonyiak azt kívánták, hogy iskolájukban a tiszta evangéliomi tan mellett a grammatikát, dialektikát, rhetorikát, arithmetikát és musicát, a görög és latin nyelvet tanítsák, sőt a rektor „theologicam lectionem“ is tartson ; szóval olyan'iskolát akartak, amelyben az osztályok körülbelül úgy volnának berendezve, mint a lauingeni iskolában.05 03 L. Molnár A. i. m. 310. 1. 1)4 A pozsonyi iskolára vonatkozólag alapvető jelentőségű Markusovszky S. műve: A pozsonyi ág. h. ev. lyceum története 1896. és ennek kivonata a pozsonyi egyház történetében. L. Zsilinszky M. i. ni. 267. sk. 1. is. 96 L. Markusovszky i. m. 12., 13. 1.
