Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1908
19 Az erdélyi református iskolák közűi a XVl. században keletkezett a kolozsvári, a gyulafehérvári és a marosvásárhelyi. A kolozsvári iskola már a reformáció előtt fennállott és a XVI. sz. 40-es éveiben evangélikussá, majd Heltai Gáspár áttérésével reformátussá lett. Az 1556. évben elhatározták az erdélyi rendek, hogy az ifjúság képzésére a kolozsvári és vásárhelyi kolostorokban felsőbb iskolákat kell felállítani. Ezen határozatukat 1557-ben megújították. Erre aztán elhatározta Kolozsvár városa (1558.), hogy a nagyobb deákok a zárdába menjenek, míg a többiekkel a rektor az iskola régi helyén maradt. Az iskola rektorai sorából kiemelendő Molnár Gergely, egy latin nyelvtan írója, Dávid Ferenc, míg unitáriussá nem lett és Károli Péter, egy görög nyelvtan szerkesztője. János Zsigmond az iskolát az unitáriusoknak adta át (1566.) s a reformátusok a XVÍI. sz. elején megint új gimnáziumot nyitottak.'50 A másik erdélyi ref. gimnázium ez időben a marosvásárhelyi volt. János Zsigmond uralkodása alatt keletkezett és a XVl., meg a XVII. században kisebb jelentőségű maradt.07 Úgyszintén később lett csak jelentékenynyé a gyulafehérvári iskola is. Körülbelül 1557-ben keletkezett, már 10 év múlva unitáriussá és 1579-ben a jezsuiták birtoka lesz. Mikor aztán megint reformátussá lett, 1599-ben a háborús időknek áldozatúl esett. Jeles tanárai Ilosvai Benedek (1580—1590.) és Kassai Dávid Zsigmond voltak.08 Ilosvai szerkesztette valószínűleg az iskolának legrégibb törvényeit „a wittenbergi bursa törvényeiből“. Már itt is elénk tárul a későbbi sajátos iskolai élet, mint Debrecenben.083 Az erdélyi unitárius iskolák közül láttuk a kolozsvárinak és a gyulafehérvárinak keletkezését. Ezek úgy jöttek létre, hogy a ref. iskola az unitáriusok kezébe került. A kolozsvári iskola igazgatói sorában ott találjuk Dávid Ferencet, Sommer Jánost, a jeles nyelvészt és Paläolog Jakabot.09 Ezeken kívül még Tordán volt az unitáriusoknak iskolájuk, mely a XVI. században keletkezett.70 Egyébként pedig az unitárius iskolák szervezete és tanítása olyan maradt, mint a ref. iskoláké.703 * * * 00 L. Molnár i. m. 588. sk. 1. s Fraknói i. m. 113. sk. 1. 07 Molnár i. in. 593. 1. Fraknói i. ni. 125. I. 00 Molnár i. ni. 581. 1. Fraknói i. ni. 98. 1. és P. Szathniáry K.: A gyulafehérvár— nagyenyedi Bethlen-fötanoda története 1868. 31. 1. 08a) L. Váró Ferenc: Bethlen Gábor kollégiuma kézirat 1903. 98. 1. Közli a törvényeket 98—102. 1. 00 Fraknói i. m. 115. 1. 7Ü Fraknói i. m. 167. sk. 1. 7üa) L. Zsilinszky i. ni, 286. 1, 2*
