Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1904

- 59 mal mutatta be a magas nyújtón gyakorlatait. — Főgimnáziumunk oklevelet nyert s a csapat tagjai díszkötésű műveket kaptak jutalmul. A Szózat buzgó eléneklése után haza vonultunk s jól esett a pihenő ; de a tnúzsa- fiak egy része le sem ült, hanem az Operába „hajtatott" hogy gyönyörködhessék a „Cigánybáró“ előadásában, melyet nagy érdeklődéssel néztek végig fiaink, bár egy- egy fáradt szemre rá-ráborult az álom a látnivalók közepette is. . . Ezeknek volt mit hallgatniok harmadnap is: „Jó volt-e a 75 kr-os (a jegy ára) kvártély az Operában ?" „Nem is tudtam, hogy Pestre az Operába járnak aludni!“ stb.

Vasárnap délelőtt kisebb csoportokra oszolva szemlélődtek a fiúk a fővárosban. Délután folyt le a tornaverseny utolsó jelenete. Az egyéni futó-mászó verseny győzteseit már említettük s igy a kötélhúzó versenyről kell még megemlékeznünk. Ellenfeleink a bajai ciszterc. főgimnázium növendékei voltak, de csapatunk (tagjai: Achim V. o., Molnár A., Révész VI. o., Brachna, Friedmann, Kocziha, Schmidt, Szarnék VII. o., Gremsperger J., Kalandra VIII. o. t.) csakhamar győzedelmeskedett rajtuk. Vezető tanáraik óvást emeltek, azonban sem a versenybíró, sem pedig a versenybíróság Teleki gróf elnöklete alatt tartott ülésében nem adott helyet az óvásnak. — A versenyek végeztével a Szózatot, majd egy érzéstől meg- kapatva a Kossuth-nótát énekelte el lelkesen az összes ifjúság s a levegőbe dobálta sipkáit. Szép jelenet volt az első díjnak, a zászlónak átadása; büszke örömmel hallgatták dr. Berzeviczy Albert miniszter hazafias szavait s diadalmasan vonultak el a zászló alatt a sepsi- szentgyörgyiek. Majd az összes ifjúság kigyódzó elvonulása következett s ezzel az óriási közönség rokonszenvé- nek tüntető megnyilvánulása közepette befejeződött a verseny s mindnyájan hazatértünk, hogy bevárjuk a verseny eredményének közlését. Még aznap este tudtuk meg, hogy főgimnáziumunk 6 oklevelet kapott, diákjaink pedig 2 ezüst és 40 bronz érmet tűzhettek föl mellükre.

Hétfőn délelőtt bevásárlásokat tettük mindannyian s elbúcsúzva szíves házi gazdánktól, akinek e sorokban is őszinte köszönetét mondunk, — elindúltunk a nyugati pályaudvar felé s Cegléden, Szolnokon át este 7 ó. 4