Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1902

X, Segitő-egyesület. A jótékonyság gyakorlása mindenha emberbaráti kötelességünk, mert állandóan vannak közöttünk olyan tisztességes, becsületes és törekvő szegények, a kik méltán megérdemlik, bogy rajtuk tőlünk telhető mó­don segítsünk. A felebaráti szeretet-sugallotta kötelességének iparkodott megfelelni egyesületünk a múlt iskolai évben is, a midőn 57 tanulót segélyezett kézikönyv­vel és a tanításhoz szükséges eszközökkel ; 6 tanuló­nak nyújtott pénzsegélyt. Az iskolai óv elején 400 darab kézikönyvén felül osztott ki használat végett az elnökség a szegény tanulók között; csak 56 koronát kaptak a pénzse­gélyben részesüllek. Sem a könyv, sem a pénzsegély nem volt elég­séges. Jóval többen kérték az egyik, a másik segélyt, mint a mennyinek nyújtotta azokat az egyesület. Csekély eszközökkel kicsiny eredmény érhető el. A húsvéti szűnő időben eszközölt könyvtárren­dezés alkalmával 400 darab könyvnél több bizonyult hasznavehetetlennek, részint a huzamosabb haszná­lat, részint a tanterv-módosítás-okozta változtatás miatt. Az egyesület törekedett a hiányokat pótolni ; e mellett azon is volt, hogy a fölötte szükséges, de drága szótárakat lassankint beszerezze. Nagyobb mértékben gyakorolná egyesületünk a jótékonyságot, ha nagyobb mérvű pártfogásban része­sülne, különösen a tehetősebb tanulók, illetőleg szü­lők részéről. Az igazi tehetséget érvényesülni nem engedni, azt a hasznos működés teréről leszorítani: veszedel­7

Next

/
Thumbnails
Contents