Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1901

5

1864/5-ben Styaszny volt az intézet igazgatója. Lemondása után, 1865. julius 18-ikán, Horváth Jánost választották meg igazgató-tanárnak.

Mint igazgatónak bő alkalma volt — mint említettem — szóval és írásban felelnie arra a többek által fölvetett kérdésre: van-e szüksége Csabának gymnasiumra? Ez okból irta meg s az 1866/7. évi Értesítőben közölte: «Mire való Csabán a gymnasium?" czimii értekezését. Ebben a remek munkájában minden kétséget kizárólag kimutatja, hogy a lakosság minden rétegének saját jól felfogott érdeke kívánja a gymnasiumnak életben való maradását, sőt megizmosodását. Azt az ellenvetést pedig, hogy a vidék gymnasiumai teljesen pótolhatják a csabait, azzal a szám szerint kimutatott ténynyel czáfolta meg, hogy addig, mig helyi gymnasium nem volt, alig akadt 7—8 gymn. tanuló ebből a rengeteg községből.

Felmerült továbbá az a kérdés is, hogy hát akkor miért is nem tud megszilárdulni a gymnasium, ha olyan nagyon nyilvánvaló a szükségessége? Erre az ellenvetésre is tanulságos választ közölt az 1867/8. évi Értesítőben megjelentértekezésében, melynek czime: „Algymnasiumunk haladásának két alapakadálya."

De bármennyire is küzdött a gymnasium ellenfeleivel, még sem akadályozhatta meg, hogy ezek időnként látszólagos diadalhoz ne jussanak. Mesterkedésük következtében 1870/71-ben polgári iskolává alakult át az algymnasium, de már a következő iskolai évben ismét reálgymnasiummá tették, mely állapotában öt éven tengődött. Azután, mert a reálirányu tanulók száma a gymnasialis tanulókéhoz képest mindig szembeszökő kisebbségben maradt, 1876. julius 20-án tartott presbyteri gyűlés kimondotta, hogy „a gymnasium, mint tisztán gymnasialis irányú intézet, négy tanerővel hagyassék meg." A fondor- kodás azonban nem szűnt meg, sőt fokozódott; 1882-ben tetőpontra hágott a küzdelem heve s csak a Cultuszmi- niszteriumnak 1882. évi deczember hó 3-án 35293. sz. alatt kelt döntésével fejeződött be, amely szerint az intézet, „mint algymnasium tartassék fenn."

Ennek következtében a presbyterium 1883. évi április 26-án tartott ülésén elhatározta, hogy az algymnasium minden vagyonával együtt külön bizottságra bizassék.