Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1900
/ Nyilvánvaló volt, hogy egyesegyedűl az államra támaszkodni nem lehet. Ez oknál fogva az előmunkálatok megtételére kiküldött 30 tagú bizottság azt javasolta, hogy szólhassanak fel egyidejűleg az elsősorban érdekelt tényezők, nevezetesen az egyház, a város és a közönség, — alapítványok felajánlására; mert bizonyos, hogy csak úgy számíthatunk az állam hozzájárulására, ha eme tényezők mindegyike elkövetett minden lehetőt a czél elérésére. A bizottság plénuma elfogadta eme javaslatot. Hogy mily mérvű áldozatkészség kívánatos a társadalom részéről, útbaigazítást adott az elnöklő Koren Pál, igazgató-lelkész ki úgy a maga, mint lelkész-társa Szeberényi Lajos nevében 1000—1000 forintot ajánlott fel a főgymnasium kiegészítésére. A kibocsátott „Felhívás“-ra városunk lakosai tekintélyes számban s mások is — vallásfelekezeti különbség nélkül — írtak alá kisebb-nagyobb összegeket, részint mint adományokat, részint mint alapítványokat. Az egyház és a város helyeselte és elfogadta a gymnasium kiegészítését czélzó indítványt. Ennek következtében 1896-ban ápr. 14-én úgy az egyház, mint a város részéről választott tagokból álló küldöttség — Szeberényi Lajos igazgató-lelkész vezetése alatt kihallgatásra jelentkezett a Cultusminiszter úr őnagyméltóságánál s előterjesztette az egyház és a város közös kérelmét. A Miniszter úr elismerte, hogy városunkban fontos szerepet teljesítene egy teljes gymnasium, tekintettel a község nyelvi viszonyaira; azzal az Ígérettel, hogy behatóbban megfontolja a kérelmet, vett búcsút a küldöttségtől, amely ezután még Zsilinszky Mihály államtitkár úrnál és Klamarik János min. tanácsos úrnál is tisztelgett s e két helyről is a legkellemesebb benyomásokkal távozott. Ezekre a bíztatásokra községünk képviselőtestülete, május hó 6-án, az ezredéves évforduló emlékének megörökítésére, a létesítendő főgymnasiém részére újabb 50,000 frtos alapítványt létesített vagyis az eddigi 2500 frtnyi évi segélyt 5000 írtra emelte fel. A magas kormány látva ezt az áldozatkészséget s meggyőződvén, hogy nemcsak helyi, hanem nemzeti érdek is kívánja iskolánk kifejlesztését, nem habozott, hanem már jul. 22-én dr. Heinrich Gusztáv min. tanácsos úr személyében biztost küldött ki a kiegészítés módozatainak megállapítására. A miniszteri biztos a tárgyalások befejezése után elfogadta és aláírta a vagyoni kimutatást, a normális költségvetést s az ezek alapján 27
