Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1900
24 hivatását s az intézet igen szép sikert mutatott fel, de mint minden új intézménynek, úgy ennek is, próbára került az életereje: 1870/71-ben polgári iskola volt a neve, ettől kezdve egészen 1876-ig reálgymnasiumnak hívták. De mert a reálirányú tanulók a gymnasiális tanulókhoz képest mindig szembeszökő kisebbségben maradtak, 1876-ban julius 20-án a presbyteriuin elhatározta, hogy „a gymnasium, mint tisztán gymnasiális irányú intézet, négy tanerővel hagyassák meg." Ettől fogva az intézet, mihelyest nemcsak az iránya, hanem a czíme is gymnasiumi lett, szakított eddig követett osztályrendszerével s fokozatosan behozta a szakrendszert; elejtette az u. n. acsai tantervet s a miniszteri tanterv bevezetését vette czélba. 1882-ben azonban újra merült fel az a törekvés, amely a gymnasium megszüntetésére irányúit; még pedig a leghatározottabb formában. A részletekbe nem bocsátkozom, csak röviden jelzem, hogy az algymnasiumnak polgári iskolává czélzott átalakítása — nem sikerült s az ez ügyben kiadott miniszteri leirat mindenki előtt nyilvánvalóvá tette: hogy a gymnasiális alapot más természetű iskolai czélra fordítani nem lehet. Ennek a döntésnek az lett az eredménye, hogy egyházunk presbyteriuma az algymnasium kormányzását egészen külön bizottságra ruházta. Hogy ez a bizottság hogyan oldotta meg a reá ruházott feladatot, hogyan mentette meg az iskolát az enyészettől s kedvezőbb viszonyok beálltával miképp virágoztatta fel s mily úton-módon egészítette ki a csonka gymnasiumot teljes gymna- siummá: ez az, a miről számot kell adnom a jelen alkalommal Kitartó türelem, körültekintő tapintat, szívós harcz a kedvezőtlen körülményekkel s okos kihasználása a kedvező viszonyoknak kellett e nem mindennapi küzdelemhez. Ennek a bizottságnak eleinte tényleges vezére, majd csak útmutatója s úttörője nem volt más, mint illusztris vendégünk: dr. Zsilinszky Mihály államtitkár úr Öméltósága. Midőn az algymnasiumi bizottság átvette az intézeti vagyon kezelését, az összes pénzbeli vagyon 43807 írtra és 55 krajczárra rúgott. Újra megindult a munka, de mindjárt az első évében a rendezett viszonyoknak, elkezdett gyengülni az intézet egyik kipróbált munkása, betegágyba esett, melyet csak a koporsó
