Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1898
5 Megsiratták, eltemették idegenben fényes, hideg koporsóba; megsirattuk, eltemettük idehaza, millió magyar szivben. Hervadó ősz bús virága könnyeinktől volt harmatos, imáinktól volt illatos, midőn lelke megtisztulva az emberi gondoktól és bajoktól elért oda, hová társadalmi korlátok nélkül minden lélek egyformán visszatér Istenéhez. Megsirattuk, de ne feledjük! Álljon előttünk örökre úgy, mint akkor, koporsójából kiemelkedve, erényeinek virágaitól elborítva, szeretetünk és kegyeletünk glóriájában ragyogva, az ő nemes alakja; álljon előttünk úgy, mint kortársai felé messze emelkedő lény, kit a trón magassága el nem szédített, a korona fénye el nem vakított azon az úton, mely az emberi ideál felé vezet! Minden magyar szivben áldott legyen emlékezete ! Dr KELL LAJOS.
