Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1898

— 26 _ Jutunk, hol még a régi Fiume fogad bennünket s mu­tatja, milyenek voltak a régi olasz városok. Szűk, néhol alig két méter széles, utczákon jár itt az ember, két- három-négy emeletes házai elfódik fejünk felől a napot s alig engedik, hogy egy tenyérnyi helyen ránk moso­lyogjon az ég. Kocsinak sehol sincs nyoma, de annál inkább a szemétnek Ha föltekintünk az ablakokra, tele vannak aggatva száradó fehérneművel, mert itt bizony padlás nem jut a lakónak s igy másutt nem szánthatja ruháját. Élelmes szomszédok — mint hallottam — azt is megteszik, hogy két átellenes ház ablakain át köte­let húznak s erre aggatják ruhájukat. A milyen szűk az utcza, olyan az udvar is s igy nem lehet csodál­koznunk azon, hogy a járványos betegségek úgy el tud­nak hatalmasodni Fiúméban. A Piazza del Duomon van a fiumei székesegyház, mely Fiume legrégibb temploma s a XIII. században épült. Tornyát olasz módra külön építették a tem­plomtól. A dóm mellett van a benczés apáczák kolostora, leánynevelő intézete és temploma s utána a fiumei m. kir állami fó'gymnasium épületét, majd a magyar keres­kedelmi akadémiát találjuk. Fölfelé a Piazza San Viton van egy köralaku templom, mely Fiume védőszentjének, Szent Vídnek nevét viseli. Ha utunkat a Piazza déllé Erbe-n át a Via deli’ Arco Romanonak vesszük, meglátjuk az Arco Romano-t, az állítólagos római kapu-maradványt. Mert tudnunk kell, amit a kutatás bizonyít, hogy a mai ó-város helyén egy római várad állott s mellette helység terült el, mely­nek alapitói a liburnusok lehettek. A hely neve Tersattica volt s lakói halászattal és hajózással foglalkoztak. A rómaiakra emlékeztetnek azok a maradványok és em­lékek, melyek ásás közben itt napfényre kerültek. A történelem azonban vajmi keveset tud Tersattica életéről. Az az egy bizonyos, hogy a népvándorlás zivataraiban elpusztult, de hogy az avarok, vagy más pusztitotta-e el, megoldatlan kérdés. Az sem bizonyos, mikor vette fel e hely a Fiume nevet, de már egy XIII. sz. oklevélben (IV. Béla) e néven szerepel. Ekkor valószínűleg a német birodalomhoz tartozott s a Duinoi-család birtokában

Next

/
Thumbnails
Contents