Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1898

— 20 —

lyet Adriai tengernek nevezünk, a magyar-horvát partok: és Istria között ismét mélyen belényomúl a szárazba s az u. n. Quarnerói öblöt alkotja. Tengeri kikötőnk, Fiume, ezen öböl mellett fekszik, s a Liburni Karszt déli lejtőin terül el az északi szélesség 45° 19’ és a kel. hossz. 32“07’ (Ferro) alatt. A város alakja hegyes háromszög, melynek alapja a tengeren áll. Hossza (alap) a Fiumara folyó torkolatától a nyugati határig (Cantridia) 4V2 km., területe pedig 19 57 km. ? Délen a tenger, keleten a Recina, illetőleg a Fiumara, északon a Karszt határolják; nyugaton, hol természetes határa nincsen, Istriával érintkezik

Ha a tengerre nézünk, azt vesszük észre, hogy a viz síkját szárazföld szakítja meg Itt emelkednek ki a tengerből a Veglia és a Cherso szigetek. E szigetek és a száraz közt három szoros van, mely a Quarnerot, illetőleg a Fiumei öblöt összeköti a nyílt tengerrel. A keleti (magyár-horvát) part és Veglia között van a Canal del Maltempo, a szigetek között a Canal di Mezzo s végül Chersot és Istriát a Farasina választja el.

A tenger síkja nyugodtan fekszik előttünk, alig-alig fodorodik rajta egy-egy hullám. Színe zöld, mert si- rocco-járás van; ha száraz s szél nélküli időben néznők, indigó kéket, ha pedig esős időben, szürkés-zöld szint mutatna tüköré. Ne hajoljunk le nagyon a partról, mert bár a kikötő a tengerészek nyelvén szólva nem nagyon, mély, mégis megüti a 6 — 7 métert s e szerint Fiume- kikötőjében akármily nagy hajó is bátran járhat. A tenger mélysége oda künn 40 és 60 méter közt váltakozik, de helyenként eléri a 100—120 m. mélységet is. Az öböl feneke sík, a kikötésben sehol sem láthatunk kiemelkedő sziklát s igy a hajók itt bizton járhatnak- kelhetnek. A tenger vizének hőmérséklete legmagasabb- júliusban és augusztusban, legalacsonyabb februárban s + 25° és + 7*5° C közt váltakozik. Sótartalma 3'75°/o Az ár-apály Fiúméban alig érezhető s naponként egyszer áll be; a kettő közötti különbség 0 40— 060 m.

A tenger után a szárazát vizsgálva azt találjuk,, hogy Fiume földjének alkotása ugyanaz, a mi a Karszt déli lejtőié, mészkő és sok vasoxydos (vörös) agyag bo-