Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1895

53 szerelése, hogy kellőképen nem díjazhatta tanárait és hogy fiatalabb tanerőinek még megélhetését sem biztosította. Bukovszky János, Ivrajcsovics Soma és Valentinyi Jenő állami oklevéllel biró rendes tanárokat ugyanis csak 800—800 frtnyi fizetésben (lakbérrel együtt) részesítette s még arra se volt gondja, hogy ez a fizetésük hiványilag biztosíttassák. Mellékesen megjegyzem, hogy Horváth János, mint igaz­gató, igazgatói tiszteletdij czimén külön díjazásban nem ré­szesült, hanem övé volt, eleitől fogva a beiratási dij, mégpe­dig minden egyes protestáns tanuló után 1, nem protestáns tanuló után 2 frt, mely illetékek mindjárt a tanév elején a beszedett tandijakból vonattak le s övé volt az egész bizo- nyitvány-dij. Ezeket a hiányokat felszínre hozta Békési Gyula, kir. fő­igazgató az 1888. évi január hó 21-én befejezett hivatalos látoga­tása alkalmával, amidőn kijelentette: hogy az iskola vezeté­sével, szellemével, tanításával teljesen megelégszik, de az iskola évi jövedelmét kevesebbnek tartja a szükségesnél s ezt a körülményt a fenntartó testület komoly figyelmébe ajánlja. Hogy vezetés dolgában a legmesszebb menő követelmé­nyeknek is megfelelt az algymnasíum, első sorban Horváth János igazgató érdeme. Elismerés illeti másodsorban a tanári kart, a moly megélhetésre is kevés fizetése daczára odaadó buzgósággal követte igazgatója példáját lelkiismeretes, pontos munkálkodásában. A szaki arányt illetőleg is szerencsés volt az algymnasium tanárainak megválasztásában. Zsinórmértékül a tanításban az állami tantervet követte az algymnasium, most már az 1880-ban, azután 1883-ban rajta tett módosítások tekintetbe vételével. Hü maradt az állami tantervhez még akkor is, midőn 1884-ben az egyetemes tan­ügyi bizottság által kidolgozott gymnasiumi tantervet az egye­temes gyűlés elfogadta s behozatalát az ág. ev. gymnasiu- mokba ajánlotta. Ez a tanterv, mely a gymnasiumi tantárgyak részletes beosztásán kívül a gymnasiumi oktatás módszerével is foglalkozik, bár a középiskolai törvény meghatározta kere­ten belül mozog s czéljainak és követelményeinek megfelelni igyekszik, sok tekintetben eltér az állami tantervtől. Midőn párhuzamba állította az algymnasiumi bizottság az egyetemes egyházi gyűlés által megállapított tantervet a miniszteri „Gymnasiumi tanítás tervéivel, a helyi körülmé­nyeknek megfelelőbbnek találta az államit, mint az egyházit.

Next

/
Thumbnails
Contents