Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1895
142 jelentette, hogy az egyesület szabályait egybeállitotta, azokat a tanári kar elfogadta, a bizottság pedig helybenhagyta. Ezeket a szabályokat az igazgató jóváhagyás végett az egyházi főhatósághoz beterjesztette, de még nem érkeztek le s igv az ez idei értesítőben napvilágot nem láthatnak. Ezen szabályok elégséges világosságot nyújtanak az egyesület czélját, eszközeit, a tagok jogait és kötelességeit, a segélyezés módját és tartamát illetőleg. Az egyesület czólja az intézet bármelyik osztályába járó, szükségben levő, szorgalmas, erkölcsös és érdemes tanulót vallás és nemzetiség különbség nélkül pénzzel vagy tan- és segédkönyvekkel, meg tanszerekkel segélyezni. Nincsenek más eszközei, mint a tagsági dijak és a nemes jótevőknek pénzben, tan- és segédkönyvekben, meg szerekben nyújtott adományai. Kicsiny csemete egyesületünk és fiatalabb, mintsem hogy kielégíthetné a gyümölcsére szükségből sóvárgókat. Igaz, a nemes bőkezűség máshol ezereket hozott össze arra, hogy embertársainkon, a kik a bonnak hasznos polgárai lenni óhajtanak, szeretettel segitsünk. Lelkes és szives emberbarátok városunkban is vannak, áldozni itt is tudnak a honfiak és honleányok, amint a tények igazolják. Nem veszik talán rossz néven, ha a tapasztalatra támaszkodva kijelentem, hogy nagyobb a szükség, mintsem gondolnók és a segély vajmi szerény. A mennyiben érdemet- lent nem szándékozik segiteni az egyesület, az érdemest is csak addig, a mig helyzete jobbra nem fordult, nem feledhetjük, hogy vannak közöttünk szegények, vannak árvák, kik a bennök rejlő isteni szikrát tekintve is megérdemlik a támogatást. Kicsiny szikrából támad a nagy tűz, a szunnya- dozó, tehetség pallérozódással hasznára válhat a nemzetnek, a honnak. Erre gondolva, vagyok bátor a nagyrabecsült ifjúság-barátok jóindulatába ajánlani a jövőben is szerény, de már is áldásosán működő tanulósegélyző egyesületét intézetünknek. Majoros József, elnök.
