Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1879
vak. Olvasmányul 20 próza: mesék, elbeszélések, történeti jellemrajzok, regék. Két hetenként Írásbeli gyakorlat főleg a nyelvtani anyag köréből. K. k. Simonyi nyelvtan I., Gyulai olvasókönyv. Földrajz, h. 3 óra. A magyar birodalom földrajzi fekvése, határai, íöldjének felülete, éghajlata és légtünetei, hegyrendszerei, tolyóvidéaei, termékei, megyéi ; a vidékek népesedése ; a lakók vallásuk és nemzetiségűk szerint; a birodalom ipara, kereskedése, műveltségi állapota. A földközi tenger mellett elterülő országok. Térképvázlatok készítése. K. k. Zaffery. Számtan, h. 4 óra. A megnevezett és megnevezetlen egész számoknak összeadása, kivonása, szorzása, osztása, — szétbontás és összevonás, oszthatóság és ennek ismertető jelei, legkisebb közös többes, legnagyobb közös osztó, — közönséges és tizedes törtek összeadása, kivonása, szorzása, osztása, K. k. Mocnik-Szász, I. Mértani rajz, h. 2 óra. Az egyenes vonal, a szög, a háromszög, a derékszögű háromszög, az egyenlő szárú háromszög, a ferdeszögü háromszög, a négyszög, az egyen- lőkörü négyszög, a trapéz és a trapezoid, a sokszögek, egybevágó és hasonló idomok, a körvonal, Ludolf-féle szám, az ivek és a szögek viszonya, a kör és a szabályos sokszögek, az ellipsis, terület mérések. Mindez táblarajz után. K. k. Császár. Szabadkézi rajz, h. 1 óra. Az ókitményrajz elemei táblarajz után, J. Oarot szerint. Szépírás, h. 1 óra. Ütem szerint Éneklés, h 2 óra. Egyházi és világi két hangon. K. k. a csabai énekes könyv és Zsasskovszky. Testgyakorlás, ősszel és tavasszal h. 3 óra, Kloss szerint. Második osztály. Vallásion, h. 2 óra. Az első osztállyal együtt. Latin, h. 6 óra. Az első osztályban végzettek ismétlése után a rendhagyó törzsalaku igék hajlitása, a személytelen és a hiányos igék, a határozók és a kötőszók.
