Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba, 1877
7 szonyragozás, tulajdonságnév, tulajdonságnevek képzése, összetétele és fokozása, számnév és ragozása, névmás, határozók, viszonyok, ige, igeképzés, ik-telen igék ragozása. írásbeli gyakorlatok főleg a nyelvtani anyag köréből. Kötetlen olvasmányok elemzése, versek előadása. Németből olvasás és helyes irás, sein, haben, werden ige a cselekvő ala* hajlitása jelen idejében ; a határozó és általánosító névelő; a főnevek erős és gyenge ejtegetése, szórend; kérdő, mutató, határozó, vonatkozó, birtokos és személyes névmások ejtegetése ; összetett és hangtisztuló igék. Fordítási gyakorlatok szótanulással. Földrajzból az égi testekről általában, különösen: nap, hold, föld, — a physicai földrajz általános ismertetése : levegő, viz, szárazföld, a víznek és szárazföldnek viszonylagos érintkezése, a földrészek alakja, felosztása s geographiai fekvése, a fötengerek s ezeknek részei, szigetek, tengerszorosok. Térkép- vázlatok készítése. Számtanból a megnevezett és megnevezetten egész számoknak összeadása, kivonása, szorzása, osztása, — szétbontás és összevonás, oszthatóság s ennek ismertető jelei, legkisebb közös többes, legnagyobb közös osztó, — közönséges törtek összeadása, kivonása, szorzása, osztása. Mértanból az egyenes vonalok iránya és hosszúsága, a négy számmivelet egyenes vonalokkal, egyenes vonalok mérése, a szög származása és nagysága, körvonal, iv- és szögfokok, szögátvivő, a szögek nemei, háromszögek s ezek nemei és alakítása, az összeillőség esetei, az egyenszáru háromszögek néhány főtulajdonságának kifejtése. Természetrajzból az emlősök és madarak az első félévben ; másodikban a hüllők, halak, rovarok, pókok, héjanezok, férgek, puhányuk, sugárállatok, burányok. Rajzolás mértani és szabadkézi. Szépírás ütem szerint. Éneklés egyházi és világi két hangon. Testgyakorlás őszszel és tavaszszal. Második osztály. Vallástanból az uj-szövetség válogatott szakaszainak szabad elbeszélése, ezek alapján hit- és erkólestaui igazságok fejtege
