Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-11-17 / 259. szám

BÉKÉS 1937 november 17 2 lepetésre kedden reggel a tanár sürgette a ruha hazaküldését. Nyomozni kezdettek a fiú után s kitűnt, hogy éjjel nem ment haza, ha­nem az egyik gyulai fiatalkorú társával a leg­nagyobb valószínűség szerint az éj folyamán átszöktek román megszállt területre. így azu­tán Tisch Ernőt újabb 300 pengős károsodás érte. Rögtön jelentették az ügyet a rendőr­ségnek, ahol a nyomozást folyamatba tették a kalandos vérü két fiatalkorú kézre- keritésére. Kérdezősködésünkre Tisch Ernő a követ­kezőket mondotta : — Nem tudom elképzelni, mi történt hir­telen a fiúval. Én igen megbízható jó maga- viseletűnek ismertem. Megbízhatóságához ed­dig kétség nem fért. Valószínű, hogy a ka­landregények izgatták fet ifjúi fantáziáját. Mindenesetre sajnálom a fiút, dacára, hogy 700 pengő kárt okozott nekem. Ha valaki nyomra tudna vezetni, úgy nagyon szívesen jutalmaznám meg az illetőt. SzázmSiHú pengő az év első tíz hónapjának külkereskedelmi aktívuma A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint október hónapban a behozatal értéke 43.4 millió pengő volt (az 1936. év október hónapjában 36.4 millió pengő), a kivitel értéke pedig 52.6 (42.8) millió pengőt tett, az e havi külkereskedelmi mérleg tehát 9.2 (9.4) millió pengő kiviteli többlettel zárult. Az 1937. év első tiz hónapjában behoza­talunk értéke 387.4 (358.2) millió pengőt, kivi­telünk értéke pedig 484.8 (405.9) millió pengőt tett. A külkereskedelmi mérleg az 1936. év január—október havi 47.7 millió pengős aktí­vummal szemben az 1937. év megfelelő idő­szakában 97.4 millió pengő kiviteli többletet mutat. Az 1937. év első tiz hónagjában a beho- | zatalban az előző év megfelelő időszakához képest nagymértékben emelkedett a nyersbőr, a nyersfémek, a nyers és megmunkált fa, a papirosanyag és a mürost forgalma, viszant nagyobb csökkenést mutat a nyerspamut és a pamutfonáí behozatala. Kiviteli cikkünk közül nagymértékben emelkegett a forgalom: rozsból az Ausztriába (803.733 mázsa), tengeriből a Németországba (713.228 mázsa) és Dániába (275 és félezer mázsa), szarvasmarhából az Olaszországba (75.152 darab) és Németországba (13.351 da­rab), toliból a Németországba (2 1.566 mázsa) irányuló kivitel folytán. A nehézipar különö­sen gépekből és vasárukból fokozta kivitelét. Nagyobb csökkenést mutat viszont a búza a nagybritanniai, a svájci és ausztriai, a friss húsé a németországi kivitel visszaesése miatt. A friss gyümölcs kivitele is jelentősen csök­kent. Nem voll megállapítható a Schesk-féle bőül tűz keletkezesének oka Vasárnap délelőtt tartották meg a Schenk- féle bolti tűz ügyében a helyszíni vizsgálatot. A bizottság a tűz keletkezésének okát meg­állapítani nem tudta. A kár hozzávetőlegesen 5000 P, amely nagyrészt úgy keletkezett, hogy oltás közben sok könyv- és papíráru átázott. A francia kommunisták forradalomra készülnek Taittinger szélsőjobboldali képviselő a jobboldali pártok lyoni gyűlésén megismételte azokat a vádakat, amelyek szerint a francia kommunisták és fegyvertársaik terrorista me­rényletekre készülnek, hogy ezek segítségével átvegyék a hatalmat. A képviselő szerint a kommunisták a népfront kormány több tag­ját, köztük Leon Blumot is meg akarják gyil­kolni és a gyilkosságot a jobboldaliakra fog­ni, hogy igy követelhessék a jobboldali veze­tők agyonlövetését. A képviselő erélyes vizs­gálatot követelt az ügyben és reményének adott kifejezést, hogy a kormány még idejé­ben ártalmatlanná teszi a veszedelmes össze­esküvést. Uj tanítót állást szervednek a íiu iparos­tanonciskolánál, megjavítják a Uúvhüz, előtt; az attestéket A rendkívüli városi közgyűlés csendes lefolyású volt Még jóformán el sem ültek a tiszti ügyész választásának izgalmai, már is megnyitotta dr. Varga Gyula polgármester a város képvi­selőtestületének rendkívüli közgyűlését. Üdvö­zölte az ujjonnan megválasztott t. ügyészt. Napi­rend előtti felszólalásban tette szóvá Metz József a gazdáknak azt a sérelmét, hogy a vadőrök saját földjeiken lövik agyon kutyá­ikat és macskáikat, holott azokra az elszapo­rodott egerek és férgek irtása szempontjából nagy szükség lenne. Kéri a képviselőtestüle­tet és a polgármestert, hasson oda, hogy a vadőröknek ez a méltánytalan és jogtalan eljá­rása megszűnjön. A polgármester válaszában közli : hogy ez az ügy tulajdonképpen nem tartozik az ő, sem pedig a képviselőtestület hatáskörébe. A maga részéről azonban kész­séggel megígéri, hogy el fog járni a vadász- társaságok vezetőinél, hogy a vadőrök külö­nösen a gazdák földje közelében ne pusztítsák a kutyákat és a macskákat. Góg András be­jelentette, hogy az általános vadásztársaság utasítást adott a vadőröknek, hogy október 1-től kezdődően a macskákat és kutyákat ne pusztítsák. Ezután közgyűlés hozzászólás nélkül elfogadta az állandó választmánynak a sza- bályi'endelet közegészségügyi fejezetének a változott viszonyoknak megfelelő módosítását. Meghosszabbították a tanfelügyelőség bérleti szerződését. Újabb tiz évre bérbe adták a csabai-uti rendőrőrszoba helyiségét az eddigi 480 pengő évi bért négyszázra szállítva le. Ismeretes, hogy a városi m. kir. tisztior­vos hivatali helyisege mai állapotában egy­általában nem megfelelő. Szükségessé vált annak megfelelő kibővítése, illetve átalakítá­sa. Erre a célra 1200 pengőt szavazott meg a képviselőtestület. Megszavazták Gyula vá­ros 1937. évi pótköltségvetését annál is in­kább, mert újabb pótadóemelés nélkül talál­tak rá fedezetet. A fogyasztási adóhivatal al­kalmazottai részére évi 600 pengő serkentési jutalmat szavaztak meg, a be nem töltött fo­gyasztási adóhivatali főnöki állás 12' 0 pengős javadalmazása terhére. Ennél a tételnél, mint hogy Csomós János a serkentési jutalom megadását azzal ellenezte, hogy ez csak az adófizetők zaklatására vezet, az elnöklő pol­gármester szavazást rendelt el, a nagy több­ség az állandó választmány javaslatát fogadta el. Tudomásul vették a vágóhídi hűtőberen­dezés végelszámolását. Özv. Bogdán Jenőné felajánlotta a városnak a Komló szálló meg­vételét. Az ajánlatot elutasítják, mert a város jelenlegi anyagi helyzete nem engedi meg, hogy ilyen vásárlásokba bocsátkozzanak. A Szent István és a Kórház-utcának az állami kórház előtti szakaszának újraburkolására 15.000 pengőt szavazott meg a közgyűlés. Nagyobb vita keletkezett Erdős Péternek az iránt kérelme körül, hogy engedhessék meg neki, hogy az Erdély Sándor-uton, a tör­vényszék épülete előtt trafikbódét állíthasson fel. Az állandó vállasztmány közlekedési és városszépészeti szempontból a kérelem eluta­sítását javasdlja. A városnak különben is az a törekvése, hogy a már meglevő utcai bódé­kat is megszünteti lassankint. Kiss Mátyás képviselőtestületi tag figyelemmel arra, hogy a városháza előtt csak nem régen engedték meg ilyen bódé felállítását, feltétlenül megen- gedendőnek tartja, hogy egy 75 százalékos rokkant is kapjon ilyen engedélyt bódé felál­lításra, ami áltál lehetővé tétetik számára, hogy magát és családját eltarthassa. Ugyani­lyen értelemben szólalnak fel Csomós, Cser­mák és Abaházi képviselőtestüli tagok. Baráth István azt javasolja, hogy adják meg Erdős Péternek a jogot, de azzal a kikötéssel, hogy a fokozatos megszüntetéssel kapcsolatban, amikor az utolsó bódét is lebontják, ő is kö teles legyen lebontani. Bagi Sándor műszaki tanácsnok felolvassa a háztulajdonosok egye­sületének és Ludvig Magdolna beadványait, melyekben tiltakoznak az engedély megadása ellen. Kiss László szerint máshol kérjen Erdős Péter bódé felállítására engedélyt, ne az Er­délyi Sándor útra. Dr. Csete József szerint a ügynek két része van : az egyik a trafikjog megadása; ez nem tartozik a képviselőtestü­leti döntés alá. A másik a felállítandó bódé helye. Itt azt javasolja, hogy az Erdély Sán- dor-utra ne adja meg az engedélyt a képvi­selőtestület azzal, hogy folyamodó kérje az illetékes hatóságoktól, hogy engedtessék meg neki egy fülkének a törvényszék előcsarnoká­ban való felállítása. Ennek aligha lesz akadá­lya, mert a legtöbb más városban igy van. Végre is a képviselőtestület 24 szavazattal 12 ellenében igy határozott. A továbbiak során. Hozzászólás nélkül vették tudomásul a köz­ségi kötelékbe felvettek bemutatott névjegy­zékét és a lakositási dijak megállapítását, valamint a legtöbb adót fizetők névjegyzékét, melyen elsőnek Stéberl András, utolsónak Hornok József szerepel. Egy szó ellenvetés nélkül járult hozzá a képviselőtestület ahhoz, hogy az egylovas személyszállító bérkocsik nappali viteldija az eddigi 60 fillérről egy pengőre, az éjjeli viteldij pedig egy pengőről 1 P 50 fillére emeltessék fel, a kétlovas bér­kocsik viteldija 1 pengőről 1 P 50 fillérre, az éjjeli viteldij pedig egy pengő ötven fillérről 2 pengőre. Tekintettel az osztályok megszaporodá­sára a fiú- polgári iskolánál egy második al­tiszti állást szerveznek. Itt Csermák Antal azt kéri, hogy a polgármester hasson oda, hogy erre az állásra rokkantat, vagy frontharcost nevezzenek ki. A polgármester felvilágosította, hogy erre az állásra a vallás és közoktatási miniszter nevez ki, aki bizonnyára figyelem­mel lesz erre a körülményre. A községi fiú iparos tanonciskolához egy harmadik főhiva­tásos tanítói állást szerveztek, tekintettel a tanulólétszám megnövekedésére. Egyhangúan helytadtak a Lorántffy Zsuzsánna Egyesület kérelménnek, hogy t. i. a Novák utcában bel- missziós épület felépítéséhez 5000 pengőt az inségmunka költségvetésébe felvegyenek. A hadirokkantak stb. egyesületének, valamint a frontharcos egyesületnek további intézkedé­sig évi 300 —300 pengő segélyt szavaztak meg. Ezenkívül még több kisebb jelentőségű ügyet is elintéztek és a polgármester a köz­gyűlést háromnegyed 1 órakor bezárta. Felsőborsod egyetlen hatalmas viztenger Felsőborsodban hatvan esztendeje nem volt olyan árvíz, mint amely két nappal eze­lőtt megrohanta a Sajó völgyét. Még nem le­het megállapítani, hogy vetésekben milyen kárt okozott az árvíz, de tény, hogy az árte­rületeken kívül húszezer katasztrális holdat öntött el az áradás. A környék egyetlen hatal­mas viztenger. A Sajó árhulláma most már levonulóban van. Az apadás megkezdődött, bár az éjszakai fagy lassítja a hó olvadását és a hatalmas víztömeg levonulását. A legnagyobb kár Hét és Sajónémedi községet érte, ahol olyan területek is viz alá kerültek, amelyeket eddig még mindig meg­kímélt az árvíz. Vasárnap délelőtt vitéz Borbély-Maczky Emil főispán autón indult útnak Miskolcról, hogy bejárja az árvizsujtotta vidéket. Egyes helyeken másfél méteres viz borítja az országutat, úgyhogy Felsőborsod több ré szét megközelíteni sem lehet. Gróf Serényi Ödön tanyáján a gazdasági épületek viz alatt állnak. A Magyar Államvasutak miskolci üzlet vezetőségének bizottsága végigjárta a veszé­lyeztetett útvonalakat. Vasárnap este a cseh vasutakkal sikerül felvenni a forgalmat és Bánrévén keresztü Fülek felé a közlekedést helyreállítani. A kör nyék árvizsujtotta vidékein utászkatonasá végzi a mentési munkálatokat. A miskol Csorbatelep és Hét község lakossága m mindig nem tndott visszatérni hajlékába. Vitéz Borbély-Maczky Emil főispán körút járói visszatérve táviratott intézett Széli Jó zsef belügyminiszterhez és támogatást kért az árvizsujtotta vidék lakossága részére.

Next

/
Thumbnails
Contents