Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-10-01 / 222. szám

2 BÉKÉS 1937 október 1 Hitiéi* Olaszországba megy Hirejár, hogy Mussolini meghívta Hitlert Olaszországba. A hirt közlő párizsi Havas­iroda megjegyzi ezzel kapcsolatban, hogy Hitler látogatásának időpontját még nem álla­pították meg pontosan, de valószínűleg rövi­desen visszaadja a Führe a Duce látogatását. Mussolini vonata csütörtökön reggel öt óra harmincnyolc perckor érkezett az olasz— osztrák Brenner határállomáshoz. Ahol a vo­nat Ausztria területén áthaladt, mindenütt olasz—osztrák lobogódiszben voltak az állo­mások. A Nemzeti Munkaközpont hírei A Nemzeti Munkaközpont mozgalma nagy sikerrel halad Gyulán. A tagok száma napról- napra nő, mert a munkásság belátja, hogy csak nemzeti alapon szervezkedve érhetnek el eredményeket abban a szervezetben, ahol nem akarnak a munkásság filléreiből élősködni. A gyulai szervezet hivatalos helyiségét október hó 1-től kezdve gróf Wenckheim Krisz- tina-utca 7 szám alá helyezi át. A Nemzeti Munkaközpont október 1-én Békéscsabán is megkezdi működését. Hiába tehát minden rágalom és elgán­csolni akarás, a megindult mozgatom tovater­jedését megakasztani nem lehet. És ez igy is van rendjén, igy természetes. A magyar mun­kás is éppen olyan értékes eleme a magyar j társadalomnak, nem rekesztheti ki önmagát a j magyar nemzet közösségéből, amint ezt a nemzetközi alapon szervezkedő Marxizmus megköveteli tőle. Nincs szükség arra sem, hogy a munkásság az osztálygyülölet alapján szembe helyezkedjék a magyarság többi réte­geivel. A magyar munkás, mint magyar pol­gár küzdjön jogainak elismeréséért azok ellen, akik eddig csak rabszolgának nézték, azok irányítása mellett, akiknek vérségi jogon test­vére és akik őszintén harcolnak érdekeiért. Nem mint különálló munkásérdeket kezelik a munkáskivánalmakat, hanem azért akarják a munkás boldogulását, mert ezzel a nemzet egyetemének tesznek szolgálatot, amikor meg­akadályozzák, hogy a nemzet teslének egy érté­kes része beteg legyen. AZ UTCASEPRŐK ÉS A POR AligTpár napja csukta be kapuit Gyulán a nagy sikerrel zárult orvosi hét. Úgyszólván egyöntetűen állapították meg az előadást tartó orvosok azt, hogy a mai modern élet egyik fontos és nélkülözhetetlen velejárója a higénia. Megállapítást nyert az is, hogy a betegségek kórokozói a bacillusok, amelynek kitenyészté­sére és terjesztésére a por kitűnő anyag. Ez ellen harcolni elsőrendű feladatát kell képez­ni a köznek, mert csak a közületek tervsze­rűen végrehajtott óvintézkedései vethetnek gátat a fertőző megbetegedések gyors tova­terjedésének. Hallottuk azt is, hogy a Iegszo- morubb magyar betegség, a tbc. terjesztésére legalkalmasabb az alföldi városok poros le­vegője. Ugyanazon városban, ahol mindezek a figyelmeztetések elhangoztak, az utcaseprők kisded serege reggelenként éppen akkor, ami­kor a legtöbben járnak az utcákon, hatalmas porfelhőket kavarnak a dolgaik után sietők orra alá és igy a bacillusok millióit szabadít­ják reá a gyanútlan járókelőkre. Amikor vége a piacnak, a belváros szi vében, ott ahol a katolikus templom előtti té­ren a művészet ölelkezik az áhítattal, megje­lennek az utcaseprők és oly élvezettel gyako­rolják mesterségüket, hogy a kora őszi nap aranyos pompáját szürke porfellegek homályo- sitják el. Vájjon nincs-e orvosság ez ellen ? Nem lehetne-e a seprés megkezdése előtt a lőcsölő autóval előbb végigöntözni a sepreni kiváut útszakaszt ? A piacteret sem ártana seprés előtt ugyancsak a locsoló-autó segítségével jól lemosni. Ha pedig minden pénzügyi nehézségekbe ütközne a drága benzin miatt, nem volna-e célszerű , a fontosabb útszakaszokon seprő munkásokat a seprő mellett még egy-egy ön­töző kannával is felfegyverezni. Vizet minden ház udvarából kaphatnának s előzőleg por- talanithatnák a lesepreni kívánt útszaka­szokat. Egy kis elgondolás, egy kis tervszerűség, megszűnne a tüdőt emésztő por s mindjárt kedvezőbbre fordulnának Gyulán az egész­ségügyi viszonyok. Badogiio herceg Budapestre érkezik Röder Vilmos gyalogsági tábornok, hon­védelmi miniszter meghívására Pietro Badog­iio, Adisz-Abeba hercege, olasz királyi és csá­szári tábornagy, az olasz nagyvezérkar főnöke, október elsején néhány napi tartózkodásra Budapestre érkezik. A német haderő gyakorlatain résztvett magyar katonai küldöttség Röder Vilmos gya­logsági tábornok, honvédelmi miniszter, vitéz Sónyi Hugó gyalogsági tábornok, a m. kir- honvédség főparancsnoka és vitéz nagylaki Rátz Jenő altábornagy, a m. kir. honvédve­zérkar főnöke s kíséretük szeptember 28-án résztvettek a Maifelden és az olimpiai Stadi­onban tartott ünnepségeken és 29-én a ber­lini katonai díszszemlén. A honvédelmi mi­niszter szeptember 30-án délben érkezett visz- sza Budapestre. Megindult a nagy jjapán offenziva Az uj nagy japán offenziva megkezdő- j dött a sanghai fronton. A hajnali órákbad a japán tüzérség pergőtűz alá vette a kinai ál­lásokat. A tüzérségi tevékenység egész dél­előtt tartott. Az ütegek ágyúin kívül japán repülők is bombázták a fontosabb állásokat, a Csapéi északi pályaudvar környékén. A Lotieni frontszakaszon a japán gya­logság szintén megkezdte a támadást, annak ellenére, hogy a kínaiak igen súlyos veszte­séget okoztak a japán rohamcsapatoknak. A gyalogság áthatott az aknamezőkön és min­denütt előbbretolta állásait. Sanghait szerdán hajnalban a japán támadás megindulása előtt irtózatos robbanás rázta meg. A kínaiak egy óriási torpedót lőttek ki az ízumo japán zász­lóshajóra, de a torpedó mintegy 200 méterrel a hajó előtt felrobbant. Néhány perc múlva a közelben horgonyzó 16 japán hadihajó ösz- szes ágyúi tüzelni kezdtek s valóságos acél­j záporral árasztották el Putungot. A kínaiak körében nagy izgalmat keltett az a hir, hogy kedden este 30 japán repülő­gép bombazáport zúdított a Jangce folyó mel­lett elterülő Vuhu városára, amely Nanking- tól 80 kilométernyire fekszik északra. Az iz­galmat főleg az okozta, hogy az utóbbi na­pokban tízezrével idemenekült Naukingból a lakosság, mert azt hitték, hogy Vuhut a ja­pánok megkímélik a légitámadásoktól. Mint­egy száz bombát zúdítottak a japán repülő­gépek Vuhura és a bombák között gyújtó- bombák is voltak. Szerdán reggel Vuhu vá­rosa még lángokban állott. A halottak szá­máról eddig nincs kimutatás. Ugyancsak szer­dán légiostrom alá vették a japán repülők Hocsien városát is, amely a peking—hangkaui és tiencin—pukeui vasútvonalakat összekötő ut közepén fekszik. Disznótoros vacsora­szombaton este 8 órakor Ulelay Józsefaénál Kossuth-tér. 1078 2—4 ___! ¥á rmegyei kishirek Orosháza: Csak 1941-ben'épül fel a községben az uj postapalota. — A vasárnapi filléres frontharcos gyorsra kétszeranuyian jelentkeztek, mint amennyit elhelyezni tudnak. — Az adóbeszolgáltatási bizottság október 5-én kezdi meg dr. Kovássy Albert elnöklete alatt tárgyalásait. — A községi képviselői vá­lasztások novemberben lesznek, az elöljárói választások pedig december hó folyamán. Békéscsaba: Kétszáz répaszedő munkást keres a csabai munkásköz vetítő iroda. — Ormai Jánosné lakásán betörők járták s valószínűleg megzavarhatták munkájukban, mert nem vittek el semmit a lakásból. — Ok­tóber 17-én az Oroszországban sínylődő ma­gyarok hazahozatala javára a Kultúrpalotában Jeney Klára országos hirü operaénekesnő fel­léptével norvégestet rendeznek. — Kiss Imre 16 éves tiszaszőlősi fiatal legény a sarkadi cukorgyárba igyekezett. A csabai pályaud­varon a tolató vágányokon akart keresztül menni. Eközben balkeze könyöke az éppen tolatás alatt álló teherkocsi ütközője közé ke­rült s eltört. A kórházba szállították. A Király Mozgó siagy Sünijei Már ismételten megemlékeztünk róla, hogy a gyulai közönség igazán nem panasz- kodbatik a Király Mozgó vezetőségére, mert- egymásután, sokszor a budapesti nagy be­mutató mozgószinházakkal egyidőben hozza színre a magyar és a külföldi filmgyártás nagyszabású alkotásait. A közelmúltban jobb­nál jobb filmjei után a legközelebbi napok műsora csak fokozottak mértékben igazolják fenti megállapításunkat. Október 1. és 2. napján Eggert Márta, a tüneményes hangú magyar filmszinésznő, fő­szereplésével egy kedves, romantikus operet­tet hoznak színre „Húsz év után“ címmel. Október 3.-án, 4.-én és 5. én a magyar film­gyártás egyik legkiválóbb remekét: Az arany­embert nézhetik meg Gyulán azok, akik Jó- kay Mór csodálatos lángleikének és a modern filmalkotás legcsodásabb teljesítményének ta­lálkozásából megszületett magyar filmmüyet szépségeibén akarják lelkűket felüditeni. Ün­nepi filmje ez a magyar filmgyártásnak, me­lyet bizonyára mindenki meg akar majd nézni és igy nincs kizárva, hogy vagy prolongálás, vagy pedig egy nem messze jövőben megtar­tandó reprizre lesz szükség. Az aranyember után ismét magyar fil­met hoznak Gyulára, ahol a közönség már nagyon megkedvelte a magyar filmgyártás egyre nagyszerűbben kibontakozó alakításait. Az uj film cime : „Édes a bosszú“ lesz. Ezzel az üzleti politikával nemcsak saját érdekét szolgálja a mozgó vezetősége, hanem a magyar filmgyártás fejlődését is előmozdítja. De nem utolsósorban emlitendő az a hatás sem, melyet a helyesen megválasztott magyar filmek vetítésével a mozit látogató közönség lelkében kivált. A magyar filmek legnagyobb részére áll az a dicséretes megállapítás, hogy nem áldozzák fel könnyű előnyökért a nemes művészetet és a jó Ízlést. .......................................................... Kö szönetnyilvánítás Dr. Kisparti János szegedi tankerületi ki­rályi főigazgató a gyulai gyógypedagógiai in­tézetben működő Jászói Istvánná Vajda Vilma és Kováts Béláné Sulyovszky Lilla gyógype­dagógiai tanárokhoz köszönő iratot intézett. Nevezettek az 1936—37. tanévben a kötelező óraszámon felül heti 2—2 órát díjtalanul taní­tottak s ezért az intézet érdekében való fáradozásukért fejezte ki köszönetét és elisme­rését most a tankerületi királyi főigazgató. Az elismerő iratokat Pánczél Imre igazgató meleg üdvözlő szavak kíséretében nyújtotta át a két érdemes tanárnak.

Next

/
Thumbnails
Contents