Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-09-28 / 219. szám

%ek, 1937. szeptember 28 kedd LX1X. évfolyam 219. szánt. DITVITQ! JÖJl/JYJQ/O Szerkcszfítaég és kiadóhivatal Gyula Városhéz-utca 7 siám Telefon Gyula 32. Politikai napilap Főszerkesztő; BÖBAY FERENC i Kopogtat a JSws Mityen magától értetődő volt a még nem is oly régmúltban, hogy nemzedékek tűnnek, nemzedékek jönnek. Ez az egymástfelváhási folyamat ütemesen ismétlődött a tovahunyt évszázadok során. Olyan erős okok voltak ennek a vibrálásnak keletkeztetői, mint a szü­letés és a halál. Ezek a kivételt nem tűrő okok ma is érvényesülnek, de az egymásífel- váltás üteme mintha meglassudott volna. A nemzedékek letűnésének és újak feltűnésének biológiai folyamata ma is zavartalan, csak az a helyzet, hogy a már megfelelő testi és szél­lé mi fejlettséget elért uj nemzedék hiába je­lentkezik, hogy elfoglalhassa helyét a nemzet sorsát irányitó és továbbvivő vártákon, mun­kahelyeken, hiába jött el számára az örváltás ideje, bebocsáttatást nem nyer. A felváltási ritmus meglassult. Ha ennek a jelenségnek okait kutatjuk, rájövünk, hogy ezek százszázalékig természet­ellenesek. Természetellenesek, akármilyen csoportosításban nézzük is őket. Sokan hivat­koznak a nemzet életében bekövetkezett és megszokottan trianoninak jelzett változásra és ezt állítják be a fennt megjelölt helyzet egyedüli keletkeztető okául. Ennek a hivat­kozásnak igaza van annyibap, hogy Trianon nélkül nem következett volna be a fenti jelen­ség, ami végeredményben az „ifjúság problé­máját,, vetette a politikai és gazdasági élet homlokterébe. Bizonyos az, hogy az elszakí­tott területek kiüldözött magyarsága megduz- zasztotta az elhelyezkedni akarók és elhelye- zendők létszámát. Ezt a felduzzadt létszámot nem lehetett egy radikális hirtelen apasztás- sal csökkenteni, hanem az u. n. „normálstásus- ra“ való visszatérést közvetve úgy érik el, hogy a fölöslétszámuak helyeit nem töltik be megüresedéskor. Az uj generációnak ezt a folyamatot kell kivárni, közben egyre szapo­rodik a várakozók serege. Ez a jelenség nem­csak a közhivatali pályákon észlelhető. Az ipari, kereskedelmi pályákon is bekövetkezett ez a túlnépesedés, mégpedig úgy, hogy a fixfízetésü osztály fogyasztóképességének csökkenésével az ipari munka csökkent. Az önálló munkaadók fizetett alkalmazottaikat elbocsátották, helyükbe tanoncokat alkalmaz­tak, akiket felszabadítva elbocsátottak s igy ezek is szaporították és évröt-évre szaporítják a nem kereső, tehát alig fogyasztó munka- nélküliek számát. Nagymértékben súlyosbította ezt a prob­lémát a mezőgazdasági termelésnek a legutób­bi két évet megelőző időkben éveken át tar­tott hasznot nem hajtó volta. így az ország, de különösen Békésvármegye lakosságának *z a legnagyobb osztálya (65 százalék Békés­megyében) erősen csökkent fogyasztóképes- ségü volt és szaporodásánál fogva ontotta a nincstelenek dolog nélkül való tömegeit. Az­előtt ezek munkát és elhelyezést találtak ke­reskedelmi és ipari pályákon, most a külvá­rosok tétlen proletárjait szaporítják. Eddig Trianon hatására mutattunk rá, de nem zárkózhatunk el egy másik, belső jelen­ség taglalásától sem. Ez pedig az, hogy a termelésnek a mai gazdasági rendszerben a munka mellett másik fontos tényezője : a tő­ke, nem állott mindig hivatása magaslatán. Önző politikájának tudható be nagyrészt, hogy gazdasági termelésünkben annyi nehéz­ség merült fel; egyszerűen szólva, hogy nem volt a mainál sokkal több munkaalkalom. Egy alkalommal már rámutattunk, hogy az országban levő mintegy hárommilliárdnyi ter­melőtőke csak egyszer fut végig a gazdasági vérkeringés érhálózatán, holott ezt a körfor­gást legalább háromizben kellene megtennie- Ez azt jelenti, hogy a munkaalkalom, a kere­seti lehetőség, a fogyasztó képesség, az élet- standard egyharmadára csökkent a normális nak. Hogy ez mennyi szociális robbanóanya­got halmoz össze, arról jobb nem beszélni. Ebben a viselkedésében a nagytőkének tendenciát kell látnunk, mégpedig a magyar­ság életére egyáltalában nem kedvező ten­denciát. Mentőkörülménynek szokták felhozni a kockázatot. Ezzel szemben kézenfekvő a j válasz : ha a magyarság egyeteme vállalt és I vállal minden kockázatot és áldozatot egészen l az élet feláldozásáig, hát a tőke is köteles I nemcsak a kockázatig, hanem az áldozatig 1 elmenni. De ez éppen a tőke érdeke is. Fo­kozott termelés fokozza a nyereséget, bár természetesen nem a mindenáron való és minél nagyobb profit elérése a tőke helyesen értelmezett célja, hanem van annak szociális és altruisztikus hivatása is. Minél helyesebben értelmezi és tölti be a tőke hivatását, annál inkább biztosítja a kapitalisztikus gazdasági rendszer fennmaradását, illetve annál simábbá, zökkenésmentesebbé teszi az átmenetet a jövő gazdasági berendezkedésre. Most nem foglalkozunk a tőkeprobléma egyéb sajátos vonatkozásaival, csak arra kí­vántunk rámutatni, hogy milyen lehetőségek és adottságok mellett kellett a Gömbös-kor­mánynak az ország sorsának irányítását ke­zébe venni és a mai' kormánynak tovább vinni. Nagy, szinte emberfeletti ez a munka Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér és mégis mutatkoznak már eredmények. Hogy csak egyet említsünk; a mezőgazdasági ter­melés minden ágazatában kezd rentábilissá válni. Nem kis erőfeszítésébe került és kerül ez a kormánytényezőknek. Hogy mégis sike­rül, az csak azt mutatja többek között, hogy szükséges és helyes volt pl. az a kormányin­tézkedés, mely beszüntette a buzahatáridős játékot, kiküszöbölte a közvetítő kereskede­lem kiuzsorázó túlzásait. Ezeknél a nagyje­lentőségű negatívumoknál fontosabb pozitív intézkedésekkel kívánta a kormányzat a ma­gyarság gazdasági boldogulását megalapozni. Külpolitikai tevékenységének túlnyomó része annak a célnak a megvalósítására öszponto- sul, hogy termelvényeinknek minél nagyobb kiviteti lehetőséget teremtsen. Benn az or­szágban a mennyiségi és minőségi többter­melés elősegítése és szorgalmazása, kifelé pe­dig megfelelő piac biztosítása a kormányzati tevékenység főcélja. Ez természetesen csak egyrésze annak a hatalmas koncepciónak, mely a Gömbös Gyula 95 pontján alapulva hivatva van ennek az országnak jövő boldo­gulását megalapozni és előrevinni. Ezt a de­magógia gáncsolhatja, de meg nem cáfolhatja és ez a program van hivatva a generációk váltakozásának rendes ütemét biztosítani. Megerősítette a belügyminiszter a főispánt állásában Most volt dr. vitéz Ricsóy-Uhlarik Béla főispáni beiktatásának másodéves évfordulója. Éppen az évforduló napján érkezett le a fő­ispánhoz a belügyminiszterek alábbi leirata : „Méltóságos főispán Lr ! A belügyminisz­teri tárca vezetésében az év folyamán bekö­vetkezett változásra való tekintettel Méltóságod a vezetésére bízott törvényhatóság élén viselt főispáni állást az alkotmányos szokásnak meg­felelően rendelkezésre bocsátotta. Minthogy Méltóságod szolgálataira úgy politikai, mint közigazgatási szempontból súlyt helyezek, a kormány nevében is arra kérem Méltóságodat, hogy főispáni tisztségét továbbra is megtartani szíveskedjék.“ Ezen a héten lehet mé§£ jelentkezni a Nemzeti Egység szövötanfoiyamära Megemlékeztünk már róla, hogy a Nem­zeti Egység gyulai szervezete október hó 4.- én kezdődő szövőtanfolyamot rendez. A tan­folyamon mindenkit szívesen látnak és úgy szervezik meg, hogy azon mindenki ráérő ideje szerint résztvehessen. Nem politikai ak­ció akar ez lenni, hanem csak következetes folytatása annak az elgondolásnak, hogy a Nemzeti Egység mindenek előtt gyakorlati le­hetőségek nyújtásával iparkodjék szolgálni a magyarság ügyét. A tanfolyamra már eddig is szép szám­mal jelentkeztek, de még e hét folyamán le­het jelentkezni a szervezet Jókai-utca 14 szám alatt levő helyiségében a délutáni órákban iüaissoiifii és Hitler a német hadsereg nagygyakorlatán Mussolini vasárnap Hitler és a német birodalom vezető államférfiai és tábornokai kíséretében megérkezett a német nagy had­gyakorlatok színhelyére abban az órában, amikor a kék sereg erőteljes támadást indított a piros csoport állásai ellen. Mussolini és Hitler az egyik piros hadosztály állásaiból figyelte a kékek támadásának megroppanását, amig a támadók végül vadászrepülőgépekkel, harci kocsikkal, amelyek Mussolini és Hitler állásai mellett dübörögtek el, újból előrenyo­multak. Később Mussolini és Hitler a tartalék­csapatokat, majd a piros fél heves ellentáma­dásait figyelte és abban a drámai pillanatban értek a leghevesebb harcok középpontjába, amikor kék repőlőgépek százai bombákkal és géppuskatüzzel árasztották el a pirosak állá­sait. Az erős védekezés ellenére a harci ko­csik áttörték a pirosok védelmi vonalát, utat nyitottak a gyalogságnak, amelyek mélyen benyomultak az ellenfél hadállásaiba. A Schmock-hegy magastalán Hitler üdvözölte az angol és a magyar katonai küldöttség tagjait, akiket Blomberg birodalmi hadügyminiszter mutatott be neki. A hadgyakorlatok terepén mindenütt ezrével gyűltek össze a nézők, min­denütt viharosan üdvözölték Mussolinit és Hit­lert és az üdvözlés egetverő lelkesedéssé fo­kozódott a falvakban és városokban, amelye­ken keresztül haladt a két államférfi kocsija. Valamennyi faluban kivonult ünneplő köntös­ben az egész lakosság és a kröpelini pályaud­var csarnokában egetverő Heil-kiáltással üdvö­zölték a két nemzet vezetőjét. Holnap délután Mussolini és Hitler, amint ezt Göbbels dr. rádión közölte Németország lakosságával. Es- senbe utazik és meglátogatja az esseni Krupp müveket.

Next

/
Thumbnails
Contents