Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-09-24 / 216. szám
fiy»ía, 1937. szeptember 24 péntek LX1X, évfolyam 216. szám. BÉKÉS Szerkesztőség és kiadóhivatal Gyula Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32. mmeoMBBaBMaiaMBES Politikai napilap Főszerkesztő; DOBAY FERENCf Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Kétvilág Az egyik az ámítás, a perfidia és a nem- j télén állszenteskedés világa, amely minden j számítását a magyar nép könnyen felejtő és : mindent inegbocsájtó, nem utolsó mértékben | pedig az eseményeket a maguk teljes sulyá- ; ban nem mindig mérlegelő tulajdonságára j alapítja. A másik pedig ... de beszéljenek a tények. A magát szociálisnak és demokratának nevező érdekszövetkezet sajtó- orgánuma, amelynek még mindig módjában van a nép minden tiszteletet megérdemlő nevét hasábjai élére állítani, az ólombetűk ezreit arra használja fel, hogy az óloinmérge- zésnél sokkal kártékonyabb és veszedelmesebb lélekmérgezést folytatva lerontsa a ma- gy ar lelkekben a haza, a nemzethüség, a családszeretőt és az Istenfélelem ősi örök érzéseit. Ó nem mondják ők azt nyíltan, legalább is ma nem mondják, de volt idő, amikor minden rendelkezésükre álló eszközzel iparkodtak a nemzet leikéből kiirtani mindannak még a nyomát is, ami Istenhez, a család, a haza szeretetéhez vezeti a földi háborgások között kikötni nem tudó lelkeket. Ma, mint mondottuk, nem mondják, nem Írják nyíltan, de ezerfélék az eszközeik, amelyekkel sátáni céljukat szolgálják. Bármely közlemény, bármely tudósítás jó nekik arra, hogy a maguk elgondolásait érzékeltessék a hasábokon keresztül. Tagadják azt, hogy bármi közük volna a moszkvai vörös uralomhoz és a népszövetség üléséről hozott tudósitásukban a szovjet megbízott Litvinov beszédét hozzák legterjedelmesebben, egyes tételeit feketén k emelve. Litvinov beszédét, amelyet igy az ő elgondolásaik hü kifejezőjének kell tekintenünk, a szemérmetlen hazugságok álnok nagyképűsködések eddig még elgondolni sem tudott példája. Ebben a beszédben a szovjetpokol egyik legsátánibb képviselője az emberiesség, a sza- | badság, a nemzetközi jog fölkent apostolaként viselkedik és olyanokat mond, hogy a béke őszinte akarása a fontos, mert hiszen valótlan az a vád, mintha Oroszország bolsevizálni akarná Spanyolországot. Oroszország csak a nemzetek önrendelkező szabadságáért küzd Fáj Litvinovnak, hogy három állam támadása jogcíméül a kommunizmus elleni küzdelmet hozza fel. Szerinte ezeknek az államoknak az ideológiája okozza a más államok belügyeibe való beavatkozást. A külföldi beavatkozás, mondja ugyancsak Litvinov, megakadályozza a népeket abban, hogy maguk intézzék el saját belső ügyeiket. így zeng a Népszava még hosszú hasábokon keresztül Litvinov galambszelidségü j szavairól. És ez természetes is, mert hiszen : úgy Oroszország, mint a Conti-utca vidéke csak ? emberszeretetet, csak igazságot, csak a nem- 1 zetek függetlenségét, csak a dolgozó milliók boldogulását akarják. Hogy ezt a szándékukat úgy valósítják meg, hogy százezer számra irtják ki a velük még csak gondolatban is ellenkezni-merőket, hogy világboldogitó országlásuk következménye éppen a milliók mérhetetlen nyomora, eddig elképzelhetetlen méretű éhhalál, a gondolatszabadságnak még csak fogalmi kiirtása is, hogy gyújtó csóváikat szertedobálják az amúgy is puskaporos világon, hogy mindenütt, ahol erre módjuk van, börtönviselt és szadista tömeggyilkosokat bocsátanak a védtelen és fegyvertelen nép nyakára, az szerintük mind csak a béke, a szeretet, a szabadság, az egyenlőség, az emberi méltóság megvalósításának eszköze. Nem, ők nem akarnak bolsevizmust, de kéthasábon keresztül dr. Ság vári-Spitzer Endre Tibor martirológiáját jeremiádozzák azért, mert a közigazgatási hatóságok nem tűrik azt, hogy terrorcsapatok ténykedései veszélyeztessék a köznyugalmat és mert Ságvári- Spitzert viselt dolgaiért a hatóság felelősségre vonja. Ők igy képzelik a magyar nemzet szabadságát és boldogulását. Ezzel szemben a dolgozók, a kisemberek, akik mérgező hatásuk alól felszabadultak, azok egészen másképp látják a nemzet talpraálli- tásának módját és eme meglátásuknak következményeit egészen más irányban vonják le. Rövid idő alatt két hir : A nyíregyházai pénzügyőrök Pomázi Istvánnak, a hős nyíregyházi szőlőmunkásnak, 76 hónapig lövészárokban szenvedett tűzharcos vitéznek családi házat építettek, vitézi portát adtak. 44 kisfize tésü pénzügyőr talán kosztjából, vagy a cigarettapénzéből takarékoskodta össze azt a pénzt, ami az építőanyagra kellett. A füzfőgyár- telepi magyar munkások egyszoba-konyhás lakást építettek egy szegény barlanglakó családnak, télire kenyérrel, tüzelővel látják el a ! földoduk mélyén nyomorgó testvéreket. Sze gény nincstelenek fogtak össze és két magyar család életét tették emberivé. Mert ezek a kisemberek érzik azt, hogy a nemzeti gondolat számára a munkás nem szürke szám, nem szakszervezeti pártadöt izzadó tömeg, hanem magyar bajtárs, mindenkivel egyenrangú tényező, akihez valóban szívből szól a mi nacionalizmusunk halott fáklyavivőjének szózata : Munkástestvéreim ! Hiába volt tehát a sok évtizedes marxizmus, hiába a szabadkőművesek nemzetrombóló munkája, a magyar munkásszivekben diadalmasan él a magyar lélek és a magyar nemzeti öntudat. A munkásság megadta a példát, de a magyar nacionalizmus azoktól a tehetőségektől várja a cselekedetek sorozatát, akik a magyar gondolattól sztratoszférái távolságban vannak. Ha ezek szive önként nem nyilik meg, a magyar nemzeti eszme mindent átütő ereje fogja őket arra kényszeríteni, hogy kövessék a nyíregyházi és a fűzfői példát. Gyflmolcstarmelő k Szövetkezetébe Pezsdüiö életet a Békésvármegyei Emlékezetes még, hogy az alispán a vármegye törvényhatóságának legutóbbi közgyűlésén kijelentette, hogy a gyümölcstermelő szövetkezet működése nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Felkerestük dr. vitéz sarkadi Márki Barna alispánt és megkérdeztük, hogy miben látná ő a szövetkezet működésének legfőbb célját. Az alispán idevonatkozólag alábbiakban nyilatkozott: Annak idején a szövetkezet megalakítását azért forszíroztam, mert célom volt, hogy a termelés és az értékesítés problémája valamilyen megoldást találjon, annál is inkább, mert e nélkül a termelés kellő mértékben nem tud megindulni, ügy gondoltam, hogy megtudjuk teremteni azokat a kapcsolatokat, melyekkel a túlzott közvetítő kereskedelem kiküszöbölhető lesz. Ez nemcsak a fogyasztóknak, hanem a kereskedelemnek is érdeke, mert a túlzott közvetítő kereskedelem nagyon megdrágítja az árakat és a fogyasztás csökkenésével érzékeny károkat okoz a legális kiskereskedelemnek és természetesen a nagykereskedelemnek. Ma különben is tudvalevő, hogy a szövetkezeti eszme nemcsak a nagy tömegek körében hódit meg egyre szélesebb rétégeket, hanem a kormányzat is szívesen pártfogolja a szövetkezeti eszmét. Az ! ebből adódó helyzeti energiát biztosítani szeretném a gyulai és a vármegyei gyümölcstermelők számára. Célom volt az, hogy a termelők a megszervezett értékesítés révén magasabb árhoz jussanak, hogy a termelés rentábilis legyen. A szövetkezet eddigi munkájában egy kissé még küzdött a kezdet nehézségeivel, még nem történtek megfelelő lépések a fentvázolt célok elérésére. Tavaly még volt gyümölcsaszalás, az idén nem volt még ez a tevékenység sem. Igaz, hogy az idén nem igen volt gyümölcstermés, de meglehetett volna kísérelni a zöldségaszalást, az aszalt zöldség keresett cikk. Lehetne még most is tengeriszáritással foglalkozni, ami lehetővé tenné, hogy a tengeri már most felhasználható legyen hizlalási célokra. Ilyen problémákat szerettem volna a szövetkezet tevékenységének gócpontjában látni. Ezeket a problémákat szeretném a jövőben megvalósuláshoz segíteni akkor is, ha ezek megvalósítása kockázattal, esetleg eleinte bizonyos veszteségekkel is jár. Kockázat nélkül nehéz megfelelő eredményeket elérni. Ezért kívánok a szövetkezet életébe belekapcsolódni és amennyire tőlem telik ezeknek a kérdéseknek a megvalósulását elősegíteni. Nem öntik már a Mint tudvalevő, Brazília kávéültevényesei évenként sok százezer q kávét öntettek a tengerbe, csak hogy a kávéárak csökkentését megakadályozzák. Már akkor sokfelől elhangzott az a kívánság, hogy az esztelen pusztítás helyett sokkal emberibb gesztus volna, ha a felesleges mennyiségű kávét azok részére ingyen odaadnák, akik nem tudják a kávét megvenni. Ezzel az árak kiaalakulását úgy sem befolyásolnák, mert ez a réteg mint fogyasztó eddig sem játszott szerepet. Legfeljebb az a jó hatása lesz a nemes cselekedetnek, hogy azok, akik ezek közül valamikor jobb anyagi viszonyok közé kerülnek, biztos fogyasztói lesznek a megkedvelt kávénak. tengerbe a kávét Ezt a felfogást most a brazíliai kormány is magáévá tette és nemes áldozatkészséggel lehetővé teszi, hogy a szegények is hozzájussanak az eddig nélkülözött kávéhoz. A Magyar Vöröskereszt Egyesület központi vezetősége értesítette a békésmegyei választmányt, hogy egy zsák brazíliai nyerskávét bocsát a vármegyei vöröskereszt szervezet rendelkezésére azzal a rendeltetéssel, hogy az a szegények között szeretetcsomagokban szétosztassék. A kávét ingyen kapta a békésmegyei vörös- kereszt választmány, csupán szállitásidij fejében a választmány fizet kilogramonként 25 fillért. Meghalt vitéz nagybányai Horthy István ny. lovassági tábornok Szerdáról csütörtökre virradó éjszaka háromnegyed 1 órakor Bécsben, a Collegium Hungarcum épületében tüdőgyulladásban meghalt vitéz nagybányai Horthy István ny. lovassági tábornok, Magyarország kormányzójának fivére. Horthy István halála nemcsak a kormányzót és családját borította gyászba, I hanem súlyos vesztesége a magyar társada- | lomnak is, amelynek örök tevékenységű egyik i vezetőegyénisége volt. Ő volt megalapítója töbek közt a gazda-lovassportnak, amely nem csak belföldön, hanem külföldön is nagy hírnévre és népszei üségre tett szert. Haláláig tagja volt a főrendi-háznak.
