Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-09-24 / 216. szám

fiy»ía, 1937. szeptember 24 péntek LX1X, évfolyam 216. szám. BÉKÉS Szerkesztőség és kiadóhivatal Gyula Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32. mmeoMBBaBMaiaMBES Politikai napilap Főszerkesztő; DOBAY FERENCf Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Kétvilág Az egyik az ámítás, a perfidia és a nem- j télén állszenteskedés világa, amely minden j számítását a magyar nép könnyen felejtő és : mindent inegbocsájtó, nem utolsó mértékben | pedig az eseményeket a maguk teljes sulyá- ; ban nem mindig mérlegelő tulajdonságára j alapítja. A másik pedig ... de be­széljenek a tények. A magát szociálisnak és demokratának nevező érdekszövetkezet sajtó- orgánuma, amelynek még mindig módjában van a nép minden tiszteletet megérdemlő ne­vét hasábjai élére állítani, az ólombetűk ez­reit arra használja fel, hogy az óloinmérge- zésnél sokkal kártékonyabb és veszedelme­sebb lélekmérgezést folytatva lerontsa a ma- gy ar lelkekben a haza, a nemzethüség, a csa­ládszeretőt és az Istenfélelem ősi örök érzé­seit. Ó nem mondják ők azt nyíltan, legalább is ma nem mondják, de volt idő, amikor min­den rendelkezésükre álló eszközzel iparkodtak a nemzet leikéből kiirtani mindannak még a nyomát is, ami Istenhez, a család, a haza szeretetéhez vezeti a földi háborgások között kikötni nem tudó lelkeket. Ma, mint mondot­tuk, nem mondják, nem Írják nyíltan, de ezerfélék az eszközeik, amelyekkel sátáni céljukat szolgálják. Bármely közlemény, bár­mely tudósítás jó nekik arra, hogy a maguk elgondolásait érzékeltessék a hasábokon ke­resztül. Tagadják azt, hogy bármi közük volna a moszkvai vörös uralomhoz és a népszövet­ség üléséről hozott tudósitásukban a szovjet megbízott Litvinov beszédét hozzák legterje­delmesebben, egyes tételeit feketén k emelve. Litvinov beszédét, amelyet igy az ő elgondo­lásaik hü kifejezőjének kell tekintenünk, a szemérmetlen hazugságok álnok nagyképűs­ködések eddig még elgondolni sem tudott pél­dája. Ebben a beszédben a szovjetpokol egyik legsátánibb képviselője az emberiesség, a sza- | badság, a nemzetközi jog fölkent apostolaként viselkedik és olyanokat mond, hogy a béke őszinte akarása a fontos, mert hiszen valótlan az a vád, mintha Oroszország bolsevizálni akarná Spanyolországot. Oroszország csak a nemzetek önrendelkező szabadságáért küzd Fáj Litvinovnak, hogy három állam támadása jogcíméül a kommunizmus elleni küzdelmet hozza fel. Szerinte ezeknek az államoknak az ideológiája okozza a más államok belügyeibe való beavatkozást. A külföldi beavatkozás, mondja ugyancsak Litvinov, megakadályozza a népeket abban, hogy maguk intézzék el saját belső ügyeiket. így zeng a Népszava még hosszú hasá­bokon keresztül Litvinov galambszelidségü j szavairól. És ez természetes is, mert hiszen : úgy Oroszország, mint a Conti-utca vidéke csak ? emberszeretetet, csak igazságot, csak a nem- 1 zetek függetlenségét, csak a dolgozó milliók boldogulását akarják. Hogy ezt a szándékukat úgy valósítják meg, hogy százezer számra irtják ki a velük még csak gondolatban is ellenkezni-merőket, hogy világboldogitó országlásuk következ­ménye éppen a milliók mérhetetlen nyomora, eddig elképzelhetetlen méretű éhhalál, a gon­dolatszabadságnak még csak fogalmi kiirtása is, hogy gyújtó csóváikat szertedobálják az amúgy is puskaporos világon, hogy mindenütt, ahol erre módjuk van, börtönviselt és szadista tömeggyilkosokat bocsátanak a védtelen és fegyvertelen nép nyakára, az szerintük mind csak a béke, a szeretet, a szabadság, az egyen­lőség, az emberi méltóság megvalósításának eszköze. Nem, ők nem akarnak bolsevizmust, de kéthasábon keresztül dr. Ság vári-Spitzer Endre Tibor martirológiáját jeremiádozzák azért, mert a közigazgatási hatóságok nem tűrik azt, hogy terrorcsapatok ténykedései ve­szélyeztessék a köznyugalmat és mert Ságvári- Spitzert viselt dolgaiért a hatóság felelősségre vonja. Ők igy képzelik a magyar nemzet sza­badságát és boldogulását. Ezzel szemben a dolgozók, a kisemberek, akik mérgező hatásuk alól felszabadultak, azok egészen másképp látják a nemzet talpraálli- tásának módját és eme meglátásuknak követ­kezményeit egészen más irányban vonják le. Rövid idő alatt két hir : A nyíregyházai pénzügyőrök Pomázi Istvánnak, a hős nyíregy­házi szőlőmunkásnak, 76 hónapig lövészárok­ban szenvedett tűzharcos vitéznek családi házat építettek, vitézi portát adtak. 44 kisfize tésü pénzügyőr talán kosztjából, vagy a ci­garettapénzéből takarékoskodta össze azt a pénzt, ami az építőanyagra kellett. A füzfőgyár- telepi magyar munkások egyszoba-konyhás lakást építettek egy szegény barlanglakó csa­ládnak, télire kenyérrel, tüzelővel látják el a ! földoduk mélyén nyomorgó testvéreket. Sze gény nincstelenek fogtak össze és két magyar család életét tették emberivé. Mert ezek a kis­emberek érzik azt, hogy a nemzeti gondolat számára a munkás nem szürke szám, nem szakszervezeti pártadöt izzadó tömeg, hanem magyar bajtárs, mindenkivel egyenrangú té­nyező, akihez valóban szívből szól a mi naci­onalizmusunk halott fáklyavivőjének szózata : Munkástestvéreim ! Hiába volt tehát a sok évtizedes marxizmus, hiába a szabadkőműve­sek nemzetrombóló munkája, a magyar mun­kásszivekben diadalmasan él a magyar lélek és a magyar nemzeti öntudat. A munkásság megadta a példát, de a magyar nacionalizmus azoktól a tehetőségek­től várja a cselekedetek sorozatát, akik a ma­gyar gondolattól sztratoszférái távolságban vannak. Ha ezek szive önként nem nyilik meg, a magyar nemzeti eszme mindent átütő ereje fogja őket arra kényszeríteni, hogy kövessék a nyíregyházi és a fűzfői példát. Gyflmolcstarmelő k Szövetkezetébe Pezsdüiö életet a Békésvármegyei Emlékezetes még, hogy az alispán a vármegye törvényhatóságának legutóbbi közgyűlésén kijelentette, hogy a gyümölcstermelő szövet­kezet működése nem váltotta be a hozzá fű­zött reményeket. Felkerestük dr. vitéz sarkadi Márki Barna alispánt és megkérdeztük, hogy miben látná ő a szövetkezet működésének legfőbb célját. Az alispán idevonatkozólag alábbiakban nyilatkozott: Annak idején a szövetkezet megalakítá­sát azért forszíroztam, mert célom volt, hogy a termelés és az értékesítés problémája vala­milyen megoldást találjon, annál is inkább, mert e nélkül a termelés kellő mértékben nem tud megindulni, ügy gondoltam, hogy meg­tudjuk teremteni azokat a kapcsolatokat, me­lyekkel a túlzott közvetítő kereskedelem ki­küszöbölhető lesz. Ez nemcsak a fogyasztók­nak, hanem a kereskedelemnek is érdeke, mert a túlzott közvetítő kereskedelem na­gyon megdrágítja az árakat és a fogyasztás csökkenésével érzékeny károkat okoz a legá­lis kiskereskedelemnek és természetesen a nagykereskedelemnek. Ma különben is tudva­levő, hogy a szövetkezeti eszme nemcsak a nagy tömegek körében hódit meg egyre szé­lesebb rétégeket, hanem a kormányzat is szí­vesen pártfogolja a szövetkezeti eszmét. Az ! ebből adódó helyzeti energiát biztosítani sze­retném a gyulai és a vármegyei gyümölcster­melők számára. Célom volt az, hogy a terme­lők a megszervezett értékesítés révén maga­sabb árhoz jussanak, hogy a termelés rentá­bilis legyen. A szövetkezet eddigi munkájá­ban egy kissé még küzdött a kezdet nehéz­ségeivel, még nem történtek megfelelő lépé­sek a fentvázolt célok elérésére. Tavaly még volt gyümölcsaszalás, az idén nem volt még ez a tevékenység sem. Igaz, hogy az idén nem igen volt gyümölcstermés, de meglehe­tett volna kísérelni a zöldségaszalást, az aszalt zöldség keresett cikk. Lehetne még most is tengeriszáritással foglalkozni, ami lehetővé tenné, hogy a tengeri már most felhasználha­tó legyen hizlalási célokra. Ilyen problémákat szerettem volna a szövetkezet tevékenységé­nek gócpontjában látni. Ezeket a problémákat szeretném a jövőben megvalósuláshoz segíteni akkor is, ha ezek megvalósítása kockázattal, esetleg eleinte bizonyos veszteségekkel is jár. Kockázat nélkül nehéz megfelelő eredménye­ket elérni. Ezért kívánok a szövetkezet éle­tébe belekapcsolódni és amennyire tőlem telik ezeknek a kérdéseknek a megvalósulását elősegíteni. Nem öntik már a Mint tudvalevő, Brazília kávéültevényesei évenként sok százezer q kávét öntettek a ten­gerbe, csak hogy a kávéárak csökkentését megakadályozzák. Már akkor sokfelől elhang­zott az a kívánság, hogy az esztelen pusztí­tás helyett sokkal emberibb gesztus volna, ha a felesleges mennyiségű kávét azok részére ingyen odaadnák, akik nem tudják a kávét megvenni. Ezzel az árak kiaalakulását úgy sem befolyásolnák, mert ez a réteg mint fo­gyasztó eddig sem játszott szerepet. Legfeljebb az a jó hatása lesz a nemes cselekedetnek, hogy azok, akik ezek közül valamikor jobb anyagi viszonyok közé kerülnek, biztos fo­gyasztói lesznek a megkedvelt kávénak. tengerbe a kávét Ezt a felfogást most a brazíliai kormány is magáévá tette és nemes áldozatkészséggel lehetővé teszi, hogy a szegények is hozzá­jussanak az eddig nélkülözött kávéhoz. A Ma­gyar Vöröskereszt Egyesület központi vezető­sége értesítette a békésmegyei választmányt, hogy egy zsák brazíliai nyerskávét bocsát a vármegyei vöröskereszt szervezet rendelkezé­sére azzal a rendeltetéssel, hogy az a szegé­nyek között szeretetcsomagokban szétosztassék. A kávét ingyen kapta a békésmegyei vörös- kereszt választmány, csupán szállitásidij fejé­ben a választmány fizet kilogramonként 25 fillért. Meghalt vitéz nagybányai Horthy István ny. lovassági tábornok Szerdáról csütörtökre virradó éjszaka háromnegyed 1 órakor Bécsben, a Collegium Hungarcum épületében tüdőgyulladásban meg­halt vitéz nagybányai Horthy István ny. lo­vassági tábornok, Magyarország kormányzó­jának fivére. Horthy István halála nemcsak a kormányzót és családját borította gyászba, I hanem súlyos vesztesége a magyar társada- | lomnak is, amelynek örök tevékenységű egyik i vezetőegyénisége volt. Ő volt megalapítója töbek közt a gazda-lovassportnak, amely nem csak belföldön, hanem külföldön is nagy hír­névre és népszei üségre tett szert. Haláláig tagja volt a főrendi-háznak.

Next

/
Thumbnails
Contents