Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-09-17 / 210. szám
6yal»? 1937. szeptember 17 péntek LXIX. évfolyam 210. szám §;,erkcszt6$fg és kladőhlv&íal Sysla Városház-utca 7 szára Telefon Syula 32. Politikai napilap Főszerkesztő; ÖOBAY FERENC f Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Tessék köveim Hát van már mit dicsérni a vármegyében ? Nemcsak panasz, nemcsak lemondás hallik vármegyeszerte ? Vannak már olyan községei és járásai is a vármegyének, ahol szakítottak a mindenről való lemondás lelki- állapotával és kitűzik a romok felé is az élet zászlaját ? Igen vannak. Jellemző', hogy éppen a nehéz viszonyok közt élő része a vármegyének: a békési járás mutat leghatározottabb ütemű életlendületet. Gyula városára szokták mondani, hogy gazdasági elmaradottságának rossz vasúti közlekedési viszonyai a legfőbb okai. Azért nincs itt ipar, kereskedelem, azért nem lehetett megrendezni például a gyulai hetet. Eklatáns felelet erre a mindenről lemondó mentalitásra Békés és a békési járás. Ott a közlekedési viszonyok még sokkai rosz- szabbak; nem megyeszékhely, tehát nincs fogyasztó tisztviselőrétege, vagy más nagyobb tömegű intelligenciája. És Békés megrendezi a Békési Hetet olyan sikerrel, hogy a főispán megállapítása szerint ez a kiállítás bátran megállotta volna a helyét az ország bármely városában, az alispán pedig a közigazgatási bizottság elé terjesztett havi jelentésében meleg szavakkal megdicséri a rendezőséget. Pe dig nem is olyan régen még Békés is csak panaszoktól volt hangos. Még az Isten olyan gazdag ajándékát sem használták fel évek hosszú sora óta, mint amilyen a bőven omló meleg ártézi gyógyvizük. Most azonban megindul Békésen az egészséges vérkeringés, élet kezd lüktetni és a hatalmas falu apraja-nagyja rájön, hogy nem is olyan Istentől-embertől elhagyott, magukkal tehetetlen nép ők, vannak nekik másoknak megmutatható kincseik. Van iparuk, van gazdasági termelésük olyan, hogy tanulhatnak tőlük sokan, akik jobb adottságok között vívják a magyar életharcot. Amikor erre rájöttek, megszűnt a panasz, hinni, bízni kezdettek önmagukban és azóta dolgoznak Békésen, tisztelik, szeretik hatósági és társadalmi vezetőiket, azóta különb embereknek tudják magukat a békésiek és ezt kifelé be is bizonyítják. Nem akarunk most személyeket ennek a fellendülésnek a homlokterébe állítani, mert tudjuk, hogy azok, akik ennek a Csipkerózsika-ébresztésnek a mesebeli királyfiai, nem vennék ezt tőlünk jónéven. Pedig határozottan állítjuk, hogy egy két vezetőtényező támogatva felülrőljövő tanáccsal, kezdeményezéssel, példaadással, ha kellett, kézelfogható segítséggel, végezte el azt a nálunk csodaszámba menő eredményű munkát, hogy össze tudta fogni a széthúzó társadalmat és be tudta állítani a szép célok szolgálatába. Ma már ott tart Békés, hogy minden kívülről, vagy felülről jövő biztatás vagy segítség igénybevétele nélkül revelálja eddig nem is sejtett kincseit, értékeit és a világ ámulattal szemléli ezt a csodás magyar életerőt. Nem azt mondjuk ezzel, hogy Békésen nincsenek szociális és egyéb bajok, hogy ott már minden nehézség megszűnt. Távolról sem állítjuk ezt, csak azt állítjuk egész határozottsággal, hogy a békésiek nemcsak mástól várják sorsuk jobbrafordulását, hanem annak munkálásából ők is kiveszik a maguk oroszlánrészét. Ma Békésen a munka a jelszó, ma már nem várják a sült galambot az égből, de nem is hiszik el, hogy ők nem érhetnek el szebb, jobb életet, de sőt hiszik és minden erejük megfeszítésével küzdenek érte és bizonyos, hogy el is érik. Mindezt pedig azért mondottuk el, hogy egyrészt ez utón szorítsuk meg azoknak a kezét, akik ezt a szép magyar munkát végezték, másrészt pedig, hogy például állítsuk oda a békési élniakarást mindazoknak, akik még mindig az önmagukban való nem bizás letargiájában szenvednek, akik még mindig a negatívumok utján ténferegnek. Ma azoké a jövő és azoké az élet, akiknek szótárából hiányzik a „nem lehet“ kifejezés, akik annál nagyobb energiával állanak ki a küzdőtérre, minél nagyobbak a megoldásra váró feladatok és az ezek elé tornyosuló nehézségek. Nem a leniondóké a jövő, hanem a mindig és minden körülmények között igenlőké. A sopánkodás és a fásult beletörődés energia rabló, végeredményben életpusztitó jelenség. Gyulán most nyílik meg az egészséghét- Lesznek annak nagyszerű tanulságai és egyik legnagyobb jelentőségű hatása az lesz, ha itt nálunk is elhiszik kicsik és nagyok, hogy élni csak azok tudnak, akik maguk is akarnak. Egészen bizonyosra vesszük, hogy ennek a kiállításnak sikere arra is rá fog mutatni majd, hogy lehetett volna a kereteket tágítani is. Kellett volna, hogy a város minden hiva- j talos és társadalmi tényezője minden erejét ; j megfeszítve bebizonyítsa, hogy mi gyulaiak is talpra tudunk állani, nekünk is van ősi kultúránk, nekünk is vannak kiváló mezőgazdáink, iparosaink, kereskedőink, sőt művészünk is. Hiszen ezen a kiállításon résztvesz a népi háziipar is, miért ne vehetett volna részt a müipar? Lesz egyidejűleg mütárlat is, miért ne lehetett volna belevonni a gyulai származású művészek teljes galériáját is ? Gyümölcs- termelésünk elsőrangú, bizonyára még az idei rósz esztendőkben is tudott volna kiállításra valót felmutatni. Nálunk is össze lehetett volna hozni a népéletnek olyan keretét, mint a békési parasztlakás stb. slb. Azt szeretnők, ha az ilyen megmozdulások, mint a békési, életrekeitő harsonákként zengenének a gyula- iák fülében és itt is pezsdülne az élet és elindulhatnának a boldogulás felé vezető utón. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara kirendeltséget létesít Békés* vármegyében Békésvármegye részéről már huzamosabb idő óta jogosnak látszó panaszok hangzottak, melyek szerint a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara nem törődik annyit békésmegyei mezőgazdasági kérdések megóvásával, amint azt a vármegye súlya és a kamai a érdekében hozott áldozat megkívánná. Ennek a helyzetnek a megszüntetése végett a főispán szükségesnek tartotta, hogy egy értekezletet hívjon ösz- sze, mely értekezlet eredményeiben hivatva van helyreállítani a jóviszonyt és a kívánatos együttműködést a kamara és a vármegyei gazdaérdekeltségek között. Csak ebből szár- mazhatik a vármegye gazdaközönségének jövőjét szolgáló intézkedések megtétele. Nagy várakozással tekintett az érdekelt gazdatársadaiom ez elé az értekezlet elé, melyen megjelent, Lossonczy István országgyűlési képviselő a kamara elnöke, Czeglédy Béla gazd. főtanácsos, a kamara igazgatója, továbbá Vargha László, a kamara főtitkára is, hogy a függő kérdéseket személyesen beszéljék meg a békésmegyei érdekeltséggel. Meghívást nyertek erre az értekezletre a vármegye alispánja, főjegyzője, a gazdasági felügyelőség vezetője és a vármegyei gazdasági egyesületek vezetői a vármegyeháza kistermébe. A főispán üdvözölte a megjelenteket vázolta a vármegye gazdaközönségének ismert panaszait és felkérte a Kamara elnökét a tervezet intézkedéseinek ismertetésére. Lossonczy István kamarai elnök kifejtette, hogy ha a déítiszántuli vármegyék önálló ka marai tömörítése nem is időszerű, a maga részéről is szükségesnek látja a külön kamarai kirendeltség létesítését, amelynek megfelelő működésével a főcél elérhető. A Kamara ezentúl a legnagyobb szeretettel óhajt majd kirendeltsége utján Békésvármegyéveí foglalkozni. Czeglédy Béla kamarai igazgató a kirendeltség tervezetét részletezte, amelynek legfőbb hivatása volna a vármegyék vezetőségével, gazdasági szakszerveivel, érdekeltségeivel, illetve a gazdatársadalommal való együttműködés folytán Békésvármegye és aKamara közötti kívánatos összhangot megteremteni. A kirendeltség munkája nem leheti róasztalhoz kötött és gondoskodni kell arról, hogy a kirendeltség tisztviselői hivatalos idejük túlnyomó részét a gazdaérdekeltségekkel kiszállások utján való érintkezésekkel töltsék. A vármegyének kellene biztosítani a kirendeltség részére a szükséges hivatalos helyiséget. Beliczey Géza m. kir. gazd. főtanácsos, a Vármegyei Gazdasági Egyesület elnöke megállapítja, hogy az uj kamarai elnökség működése óta a Kamara érdeklődése a vármegyével szemben észrevehető. Eddigi nagy áldozataiért a vármegye jóformán semmit sem kapott a kamarától, miért is méltányosnak tartaná, hogyha a kirendeltség felállításának és fenntartásának költségei ne a vármegyét terhelnék. Dr. vitéz sarkadi Márki Barna alispán az uj rezsimre való tekintettel tabula rasat kivan létesíteni, örömmel üdvözli a terv megvalósulását, amely által a békésvármegyei igények gyors és közvetlen elintézése biztosítható. Kétirányú felfogás nyilvánult meg a felállítandó kamarai kirendeltség székhelyét illetően. Czeglédy Béla kamarai igazgató szerint a székhely szempontjából csak Gyula és Békéscsaba jöhet szóba, mert a felállítandó ki- rendeltségnek állandó összeköttetésben kell lennie a politikai és közigazgatási hatóságokkal, gazdaérdekeltségekkel és gazdasági szakszervekkel stb. Kovács Pál, Geist Gáspár Békéscsabát ajánlják, mint a vármegye természetes és forgalmi gócpontját a felállítandó kamarai ki- rendeltség székhelyéül. Vitéz Jánossy Gyula békéscsabai polgármester, minthogy az egész vármegyét átölelő kérdésről van szó, elsősorban Gyula nyilatkozatát várja s Gyulát ajánlja, amennyiben azonban Gyula nem vállalná, úgy mindenesetre Békéscsabára kéri a székhely kijelölését. Geist Gáspár felszólalásában megemlít néhény mezőgazdasági vonatkozású problémát, amelyek megoldásával a Kamara a vármegye iránti jóindulatát azonnal bebizonyíthatná. Ilyen a vármegye egész délnyugati részének a makói védett hagyma-körzetbe való bekapcsolása, továbbá a ciroktermés értékesítésének előmozdítása. Végül dr. Varga Gyula gyulai polgár- rnaster azt a kívánságát fejezi ki, hogy a ki- rendeltség a megyei és állami hatóságok és közintézmények székhelyén, Gyulán helyeztessék el. A kirendeltség hivatali helyiségét Gyula város készséggel adja. Dr. vitéz Ricsóy-Uhlarik Béla Békés vár megye főispánja az elhangzottak alapján meg- állápitja, hogy egyhangúlag megnyilvánul az az óhaj úgy a vármegyei érdekeltségek, mint a Kamara részéről, hogy az eddiginél szorosabb összhang és együttműködés szükséges és egyhangúlag az jegeceskedik ki hogy ennek megteremtésére a legjobb megoldás egy kamarai kirendeltségnek Békés vármegyében való felállítása. Éz a kirendeltség közvetlen összeköttetést létesítene a vármegye gazdaközönsége és a Kamara között és közvetlenül
