Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-09-11 / 205. szám
Hyisla, 1937» szeptember 11 szombat r LX1X. évfolyam 205. szám. BÉKÉS Szerkesztőség és kiadóhivatal Gyula Városház-utca 1 szám Telefon Gyula 32. Politikai napilap Főszerkesztő; DOBAY FERENC f Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Elvek harca így mondják, így írják, pedig ez a megjelölés nem fedi egészen azt a fogalmat, amit meg szoktak vele jelölni. Mert, amit ma elvek harcának mondanak, az a legkeményebb pozícióharc. Pozícióharc, még közelebbi fogalmazásban : a nincstelen milliók harca azért a pozícióért, amely pozícióban esetleg remélhetik, hogy emberibb élet, nagyobb darab kenyér jut osztályrészül. Ebben a harcban a gyengébb felkészültségű, semmi, vagy semmi nek mondható anyagi erővel rendelkező tömegek és az anyagi javak erődjében biztosan meghúzódó kevesek a szembenálló felek. A harc életre, halálra megy. Ennek a .harcnak úgy kell végződnie, hogy a dolgozó milliók minden körülmények között megtalálhassák küzdelmük célját, amely nem lehet más, mint az emberi élet kapujának kitárása azok előtt, akik előtt az be volt, helyesebben még most is be van csukva. így változnak a politikai küzdelmek jelszavai : ma már nem az alkotmány sáncai közé akarják bevinni hanem az élet, a megélhetés lehetőségei közé akarják a most még kívül álló milliókat bejuttatni. Természetes, hogy azok, akiknek érdekeit nem legkellemesebben érinti ez a mozgalom, minden lehető módon ellene szegülnek, hogy a maguk pozícióját bármilyen áramlat, vagy mozgalom hatása alatt csak részben is fel kelljen adniok. Az egészen nyilvánvaló, hogy nem jöhetnek ellenakciójuk során a meztelen igazságot feltáró jelszavakkal, (már pedig a jelszó elengedhetetlen,) nem mondhatják meg, hogy ők nem hajlandók tulon túl sok anyagi javaikból a legkevesebbet sem átengedni, őket nem érdekli és nem érinti annyira a tömegek élete, hogy azok kedvéért hajlandók lennének a maguk pozícióelőnyeiből csak némi áldozatot is hozni. Jönnek tehát a „világnézeti“ harcok. A sivár existenciaharcot oly könnyű világnézeti küzdelemmé elkeresztelni. Hiszen a töm egek kritikátlanok, lelkiismeretlen demagóg iával könnyen befolyásolhatók. Nem látnak a dolgok mélyére, hát el lehet fogadtatni velük hogy a kormánynak idegen eszmék behatása alatt kifejlődött diktaturás, totális államot alakítani szándékozó tendenciája az, amely elveti a szabadkereskedelem, a szabadverseny elvét, csakhogy politikai érdemeket jutalmazzon. Rá lehet fogni azt is minden nemzeti alapon a nemzet javát komolyan munkálni akaró közéleti tényezőre, hogy idegen zsoldban áll, vagy a saját cezaromániáját akarja kiélni. Mennyivel egyszerűbb náciveszedelmet emlegetni, mint nyíltan megfelelni arra a kérdésre, hogy van-e joga Magyarországon bárkinek is évi többszázezres jövedelemre akkor, amikor milliók számára probléma, mégpedig sokszor megoldhatatlan probléma a mindennapi kenyér. Az is egyszerű és kényelmes eljárás, hogy amikor az ilyen természetű kérdések súlya határozott választ követel, a felelősséget a történelmi osztályokra hárítják át és minden felgyülemlett tömegkeserüséget az ez elleni gyűlölet felszitásával iparkodnak levezetni. Nem állítjuk mi azt, hogy történelmi és intelektuális osztályunk mindig hivatása magaslatán állott és áll, de azt semmiesetre sem érdemlik meg, hogy minden bűne a le- vitézlőben levő gazdasági és társadalmi rendszernek az ő bűnükül felróni. Nem lehet Prü- gelknabeknek odadobni. Feleljen az a helyzetért, viselje következményeit az, aki a mai állapotok előidézéséért és fennálásáért minden lehetőt megtett tervszerűen. Nem lehet azt mondani, hogy a nagykapitalizmus nem oka a mai válságnak, amikor a nemzeti vagyon több, mint nyolcvan százaléka a nagytőke boldog tulajdonosainak kezén van. Csodálatos színben az a nagyszerű össz- játék, ami a legkülönbözőbb világnézetű csoportok között jelentkezik. Sikerült nekik ismét úgy beállítani a maguk kisded érdekeit, mintha azok nemzeti kihatású egyedül üdvözítő és igy minden lehető módon megvédelmezendő érdekek volnának. Sikerült nekik bizonyos irányban sikerrel felrobbantani olyan rémhir- petárdákat, amelyek nemlétező rémeket jelenítenek meg a kellőkép preparált rémeket már könnyen meglátó szemek elé. Nem, kérjük szeretettel, ne beszéljünk félre, amikor azt kérik számon, hogy miért van Magyarországon még mindig oly nagy nyomorban a nemzeti társadalom oly értékes és leghatalmasabb rétege: a magyar nép. Ne beszéljünk náciveszedelemről, amikor a magyar nép kenyerét keresik azokon, akiké minden hatalom és dicsőség. Ne a külföldi eszmék elleni védekezésre tartalékoljunk minden erőt, akkor bizonyára több erőnk lesz a magunk portáján szétnézni és a vajúdó problémákat megoldáshoz segíteni. Ha azonban a dolgok mélyére tekintünk, látjuk, hogy az A közigazgatás zavartalan menetének biztosítása szükségessé teszi, hogy az adminisztráció olyan szétszórt területen gyakorló közigazgatási szervek bizonyos egységes irányelvek szerint eszközöljék az ügyek intézését. A modern közigazgatás alapelveit a továbbképző tanfolyamokon sajátítják el az éven- kint oda kiküldött tisztviselők; szükséges, hogy az ott tanultakat a tanfolyamon részt- vett tisztviselők kartársaiknak tovább adják. Ezeknek a meggondolása vezette dr. vitéz sarkadi Márki Barna alispánt, hogy szeptember 8-ára a törvényhatóságnak a fogalmazási szakhoz tartozó tisztviselőit Gyopárosra a vármegyei tisztviselők üdülőházába értekezletre összehívja. Az értekezleten képviseltették magukat a vármegyei központi igazgatással szorosabb együttműködésben levő szakhivatalok : a központi számvevőség, az államépitészeti hivatala gazdasági felügyelőség,melyeknek vezetői jelentek meg az értekezleten, valamint résztvett dr. Röthler István m. kir. t. főorvos vezetésével a vármegye tiszti orvosi kara is. Ez az összejövetel egyúttal módot adott arra is, hogy a törvényhatóság tisztviselői egymással jobban összeismerkedjenek és üdülő otthonukat is mégismerjék. Az értekezletet az alispán nyitotta meg aki mindenek előtt köszöntötte az értekezleten megjelent főispánt és vázolta az értekezlet összehívásának célját. Az értekezleten való részvétel áldozatot jelent a tisztviselőtársadalom részéről, mert a törvényhatóságnak nincs Aki ma gyanútlanul sétálgat Gyulán a Mátyás király ut és a kastély parkja között elhúzódó vadgesztenyefás allén, avagy dolgai után lohol az egyébként csendes utcákon napról-napra fokozottabb mértékben fenyegeti testi épségét egy újabb rém: a vadul kerékpározók serege. Ezek a legfiatalabb generációkból kerülnek ki legtöbbnyire. Fegyelmedének és nincsenek tisztában a közlekedés szabályaival. Mindnyájan olimpiai bajnokoknak gondolják magukat s vadul száguldozva a sétányok és csendes mellékuccák gyalogjáróin minden percben elütéssel fenyegetik a gyanútlan járókelőket A vad kerékpározók ellen megyeszerte megindult a küzdelem. Az egyes városok rendőrsége, vagy a községek csendőrsége állandóan razziázza és bünteti a szabálytalanul közlekedő kerékpárosokat és sok helyen már egész nagy lárma, nagy riadó csak arra való, hogy elterelje a figyelmet a dolgok lényegéről és azért hangzik, mert hovatovább nyilvánvalóvá lesz, hogy egyes külföldinek hirdetett diktatórikus kormánytörekvések mögött a magyar kérdések komoly megoldásának elhatározott volta húzódik meg. Nem a keresztény vallások szabadsága, nem is az alkotmány veszedelme fáj nekik (amit egyébként senki jobban nem védelmez meg, mint éppen a magyar kormány), hanem ott van fájdalmaik gócpontja, ahol a nép megsegítését célzó radikális reformok előkészítését sejtik meg. Ezért zug a sajtó, a szónoki emelvény és minden olyan hely, ahol a nagynyilvánosság előtt lehet védelmetkeresően nem létező törekvésekkel vádolni a felelős tényezőket. Ne féltsék ők a magyar alkotmányt és a magyar keresztény egyházak szabadságát, hanem tegyék meg kötelességüket a nemzettel szemben és akkor nem kell a be- következendőktőí féiniök. módjában, hogy az értekezleten való résztvé- tel költségeit a tisztviselőknek megtérítse. Az alispán megnyitó szavainak elhangzása után dr. Ugrin László, a szarvasi járás főszolgabírója tartotta meg programba vett előadását. Annak idején résztvett dr. Ugrin László a közigazgatási továbbképző tanfolyamon és az ott előadott tárgykörből : a köz- igazgatás racionalizálásáról, a modern közigazgatás szükségleteiről, a tisztviselők kiválasztásának kérdéséről tartott igen áttekinthető és az egész kérdéskomplexumot felölelő gondos előadást. Utána dr. Rőthler István m. kir. tiszti főorvos adott elő a modern közegészségügyi igazgatás feladatai köréből. Foglalkozott különösen a prevenció kérdésével, ismertette az e téren a vármegye területén már eddig is létesített intézményeket, beszélt nagy vonalakban a kívánatos jövő tervekről és a kérdés fontosságát megvilágítva kérte a közigazgatási tisztviselők támogatását. Végül felszólalt dr. vitéz Ricsóy-Uhlarik Béla főispán és felszólalásában hangsúlyozta az ilyen értekezletek fontosságát és kérte az alispánt, hogy a jövőre nézve is keressen módot és lehetőséget, hogy ezek az értekezletek legalább évenkint egyszer megtarthatók legyenek. Ezután az összes jelenlevők részvételével közebéd volt, majd a tisztviselők a délutáni vonatokkal visszautaztak állomáshelyeikre. igen szép eredményt értek el a vad kerék párosok megfékezése terén. Nem ártana, ha a gyulai államrendőrség is megkezdené a takarító munkát s kiirtaná az uccákról a vadul és szabálytalanul vágtató, közlekedést veszélyeztető közlekedési gangsz- tereket. Van azonban a dolognak másik oldala is. A kerékpár ma már szükséglet. Valahol közlekedniök kell a kerékpáron dolguk után sietőknek. Az is megoldás volna legalább részben, ha a téli szükségmunkák keretében az uttastek két oldalán megfelelő sávot létesítenének kizárólag a kerékpárosok számára, ahol egy-egy oldalon egy irányba haladó kerékpárosok nem alkalmatlankodnának a gyalogközlekedőknek. Közigazgatási továbbképző előadás Gyopároson Mi lesz a vad kerékpárosokkal?
