Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-09-10 / 204. szám

Gyula, 1937. szeptember 10 péntek LX1X. évfolyam 204. szám, Szerkesztőség és kiadóhivatal Gyula Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32. A gyulai ifjúság és a szellemi szükségmunka A ma életének sokat emlegetett és mél­tán egyik legnagyokbnak nevezett problémája az ifjúság munkanélkülisége, amellyel kapcso­latos az u. n. szellemi szükségmunka sajátos kérdése. Ezzel a problémakörrel foglalkozott nemrégiben a Gyula Vezér Bajtársi Egyesület törzsfői tábora és az alábbi érdekes megálla pitásra jutott. Mindenek előtt megállapitotla a törzsfői tábor, hogy a szellemi szükségmunka immorá­lis hatású ami abban nyilvánul, hogy az ifjú­ság álláskeresési buzgalmát károsan befojá- solja. Egy nagyobb, de bizonytalan ideig tartó jövedelemszerzési lehetőséget nem ragad meg. Ennek az állapotnak a megszüntetésére kény­szeríteni kell az ifjúságot. Ma ugyanis hamis képét nyerjük az állásnélküliség tényleges mér­vének, mert nem állapítható meg, hogy mek­kora azoknak a száma, akik valóban nem tudnak elhelyezkedni kereső pályákon. A má­sik hatása a szellemi szükségmunka mai rend­szerének, hogy károsan befolyásolja a tanult ifjúság szabadpályán elhelyezkedő részének jövedelmi viszonyait. Amig u. i. a magánmun­kaadó azt látja, hogy a közületek diplomás munkaerőket úgyszólván filléres munkabérek mellett alkalmaznak, a maga részéről is csak a létminimumon alól levő erkölcstelenül kevés­nek mondható munkabéreket hajlandó csak megfizetni. Ma az a helyzet, hogy a fizikai napszámosok minimális munkabérét évről év­re megállapítják, addig a szellemi szükség­munkásoknak, ezeknek a szellemi napszámo­soknak a munkabére jóval a kétkézi napszá­mosok minimális munkabére alatt van. Harmadik kifogásolható jelenség a szel­lemi szükségmunkával kapcsolatban, hogy a szellemi szükségmunkások nem azt a munkát végzik, amire a szellemi szükségmunka ere­detileg szánva volt. Tehát nem olyan mun­kát, amely munkát a rendes hivatalimunkák keretében általában nem szoktak végezni, ilyenek : szociográfiai adatgyűjtés, ilyen ter­mészetű munkák előkészítése, levéltárak ren dezése stb , hanem az állandó tisztviselői lét­szám hivatáskörébe tartozó rendes hivatali munkát. Ez a körülmény azt bizonyítja, hogy a hivalok a normálstatus keretében megálla­pított mai létszáma mellett a közhivatali teen­dők el nem láthatók, tehát a létszám feleme­lésére föltétlenül szükség van. Ennek keresz­tülvitelét azonban mindaddig nem kényszerítik ki a körülmények, amig a szellemi szükség­munkások munkája az ügyek akadálytalan intézését lehetővé teszi. Mindezeket a körülményeket figyelem- bevéve alapos megfontolás után arra az elha­tározásra jutott az ifjúság törzsfői tábora, hogy küldöttségileg keresse fel mind ama köz­hivatalok vezetőit, amely hivatalokban szel­lemi szükségmunkásokat alkalmaznak és a szellemi szükségmunka intézményének fentem- litett immorális, illetve káros hatásának lehető kiküszöbölése céljából azt a kérelmét illetve javaslatát terjeszti elő, hogy a hivatalvezetők a maguk részéről is hassanak oda, hogy ezek az áldatlan állapotok megszűnjenek. Addig is, amig a szellemi szükségmunka fenntartásá­nak kényszere fenn áll, az ifjúság alábbi módosítások megvalósítását javasolja : Ha máskép nem lehet, a mai szellemi szükségmunka költségvetési keretein belől alkalmazzanak kisebb létszámot és a szellemi szükségmunkások havi jövedelme érje el a rendszeresített állások legkisebb fizetését, ami pl. a városnál havi 70 pengő. Továbbá hatá- roztassók meg a szellemi szükségmunkán való alkalmazhatóságnak maximális időtartama egy évben. Ezektől az intézkedésektől azt reméli az ifjúság, hogy a szabadpályákon is embersé­gesebb munkabérek alakulnak ki, másrészt Politikai napilap Főszerkesztő; POBAY FERENC f pedig az ifjúság kénytelen volna magának egy év utánra más elhelyezést keresni és an­nak kezdeti idejére bizonyos megtakarítást is eszközölhetne. Ezeknek a kéréseknek és javaslatoknak előterjesztése céljából szeptember 7-én dél­ben az ifjúság vezetői küldöttségileg keresték fel dr. Varga Gyula polgármestert, aki az ifjú­ság kívánalmainak meghallgatása után kije­lentett, hogy mindenben egyet ért az ifjúság­gal a szellemi szükségmunka káros és immo­rális hatását illetően. Tud rá esetet, hogy ugyanannál az intézménynél nagyjelentőségű, fontos munkakört betöltő diplomás szellemi munkás a fizikai napszámbért sem kapja meg, mig egészen alárendelt munkájú alkalmazot­tak hasonlíthatatlanul nagyobb fizetésben ré szesülnek. A normál státus szűk kereteit erő­sen érzi a város is, azonban ennek a kérdés­nek a megoldása a fölöttes hatóságok hatás­körébe tartozik. Nagyon örülne — mondotta a polgármester — ha az ifjúság mozgal­ma sikerrel járna, de annak sikerre jutta­tása az ő hatáskörén kívül esik. Az egy éves alkalmazás, valamint a szellemi szükségmunkások létszámának a ma­gasabb javadalmazás céljából leendő csökken­tésének kérdését tanulmányozni fogja, de ta­gadhatatlan, hogy vannak bizonyos aggodal­Ebben a súlyos nehézségekkel terhelt világban néha jól esik biztató, bátorító szava­kat hallani olyanoktól, akinek nyilatkozatát a viszonyok ismerete és egyéni súlyúk támaszt­ja alá. Felkerestük dr. vitéz Ricsóy-Uhlarik Béla főispánt és megkértük nyilatkozzék nekünk Békés vármegye kilátásait illetően. Biztatónak látja-e Méltóságos uram — volt első kérdésünk — ennek a trianoni ha­tárra szorult és rengeteg szociális nehézség­gel küzdő vármegyének a jövőjét? Feltétlenül — hangzott a főispán hatá­rozott válasza. Erre minden adottsága megvan a vármegyének. Miben látja Méltóságod ezeket az adott­ságokat ? Ezek a kétségtelenül meglevő előfeltéte­lek két csoportra oszthatók : személyi és tárgyi adottságokra. A személyi adottságok Békés vármegye népében rejlenek : szorgalmas, komoly mivol­tában, a mostoha körülményekkel is sikere­sen megküzdeni tudó rátermettségében. Ezt a népet hamis világításban ismerték meg eddig. Országszerte az volt a felfogás róla, hogy iz­gága, összeférhetetlen és mindenáron ellen- zékieskedő fajta. Én ezzel ellentétben éppen arról győződtem meg, hogy még a legnehe­zebb időben is, mint amilyen az 1934—35. évi tél volt, igazán dicséretreméltó önuralommal küzdötte át magát a súlyos viszonyokon. Ez­zel a néppel csak törődni kell> szeretettel kell foglalkozni problémáival és akkor nemcsak a legszebb eredményeket lehet vele elérni, ha­nem hálát is tud mutatni azok iránt, akikről meggyőződik, hogy igaz barátai. De megvannak a vármegye boldogulá­sának eddig nagy részben figyelemre nem méltatott tárgyi adottságai is — folytatta a főispán. A föld, a viz, a föld alatti melegvíz, gáz esetleg olaj, mind olyan lehetőségeket nyújtanak, amelyek feltárva és kellőképpen hasznosítva nemcsak a vármegye boldogulá­sának, de gazdagodásának is alapjai lehetnek. Az utolsó egy-két esztendő homloktér­ben levő munkálatai, mint az öntöző gazdál­kodás, a Körösök hajózhatóvá tételének mun­kálatai már magukban is óriási perspektívákat Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér mai. Mi történik az ifjúsággal, ha az inség- munkából is el kell bocsátani őket; a szabad pályán ma még nem áll megfelelő elhelyez­kedési lehetőség rendelkezésre és bizony erre a csekély jövedelemre is nagyon rá vannak szorulva. Tény az, hogy a szellemi szükség­munkásokkal rendes hivatali munkát kell vé­geztetni és bevallja őszintén, ha a város el­vesztené szellemi szükségmunkásait, a köz- igazgatásban zavar és fennakadás állana be. Tudomásul vette a polgármester, hogy az if­júság idevonatkozó előterjesztését Írásban is beadja és megígérte, hogy kívánalmaiknak fölöttes hatóságai előtt is szószólója lesz. Ezen a helyen hoztuk igy a napi króni­ka egyszerű hangján fentieket, mert az a meg­győződésünk, hogy a gyulai ifjúságnak ez az állásfoglalása, mely a helyzet tárgyilagos szemléletében elsősorban önmagával szemben megy el a legszélsőbb határig a következ­mények levonásában, mindennél emelkedet- tebb, magasztosabb megnyilatkozás. Ahol az ifjúság reális életszemléletről, ilyen egészséges életszempontról tesz tanúságot, ott nem kell félteni a magyar jövőt. A gyulai ifjúság ezzel a mozgalmával példaadással szolgál az ország ifjúságának és a magunk részéről hisszük, hogy ez a mozgalom szélesedni és előbb-utóbb sikerre fog vezetni. | nyitnak meg. A vármegye állattenyésztésé- ; nek fejlődése is örvendetes Ígéret. Nagy örömmel láthatjuk, hogy nemcsak Orosháza és vidéke nyújt ezen a téren első rangút, hanem még a vármegye legnehezebb viszonyok között élő vidékének lakossága : a Sárrét gaz dálkodói is milyen szép anyagot- tudtak össze­hozni a szeghalmi kiállításra. Óriási fontossága van a folyamatban levő sziktalajjavitási munkálatoknak. Már 100 év­vel ezelőtt Tessedik Sámuel rájött és alkal­mazta a talajjavításnak ma is használatos módját, a digózást. Nagy előnyére lesznek a minden hasznos újítást felismerő és szívesen felhasználó gazdaközönségünknek a most folya­matban levő talajtani felvételek. Ennek ered­ményeit feltüntető térképek a jövő nyárra el­készülnek és a gazdálkodásnak korszerű re*- tábilisabb többtermelést biztositó irányba való átállítását nagymértékben megkönnyítik. Szinte beláthatatlan jelentősége lesz vár­megyénkben a majdan megindítandó mélyfu- rásos kutatásoknak. Ezzel kapcsolatban eddig el sem gondolható perspektívák nyílnak meg nemcsak a gazdálkodás, hanem elsősorban az ipar és a munkásság szempontjából. Gondol­juk csak meg, mit jelentene vármegyénkben, ha itt is, ott is hő és gyógyforrások, gáz és esetleg olaj törne fel a föld mélyéből, ami pedig az eddigi tudományos vizsgálatok ered­ményei alapján valószínűnek tekinthető bizo­nyos mértékig. Ezt a végtelen nagy horderejű lehetőséget a kormányzat nem hagyja semmi esetre figyelmen kívül és bizonyosra vehető, hogy a magántőke is a kívánatos mértékben fog ebbe a hatalmas eredményeket ígérő gazdasági megmozdulásba belekapcsolódni, amely megmozdulás eredményeiben kedvezőén fogja nemcsak a vármegye, hanem a szom­szédos vidék lakosságának életkörülményeit is befolyásolni. Mindezeket a reális elgondolásokon ala­puló lehetőségeket figyelembe véve állítom én, hogy nemcsak a mezőgazdaság, hanem az ipar- és kereskedelem terén is szinte be­láthatatlan fejlődési lehetőség előtt áll a vár­megye lakossága. Ez a fejlődés természetesen nem máról holnapra, hanem lépésről lépésre való haladással, de feltartóztathatatlanul fog megvalósulni. Feltétlenül biztatónak látom Békésvármegye jövőjét — mondotta a főispán

Next

/
Thumbnails
Contents