Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-09-05 / 201. szám

%Blat 1837. szeptember 5 vasárnap LX1X. évfolyaisa 201. szám. BÉKÉS Szerkesztőség és kiadóhivatal fjiyula Városház-utca 7 szám Telefon Gvula 32. Politikai napilap Főszerkesztő: DOBAY FERENC * Előfizetés egy bóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Magyar siker Az interparlamentáris unió Párisban ér­tekezletet tart. A szeptember 1-i ülésen fel­szólalt Saveanu román delegátus és nyers formában jelentette ki, hogy országa a béke- szerzó'dések határozatait örökérvényüeknek tekinti és minden olyan igyekezet, amely Európa jelenlegi jogi és területi állapotán vál toztatni akar, voltaképpen a béke ellen irá­nyuló törekvés. Ezekre az általános megüt­közést kiváltó és állandó páni félelmet eláruló szavakra br. Láng Boldizsár, a magyar dele­gáció elnöke előkelő formában válaszolt és visszautasította a revízió gondolata ellen inté­zett támadást. Rámutatott a magyar delegá­ció elnöke arra, hogy a világ állandóan vál­tozik és aki ennek ellenkezőjét hirdeti, a ter­mészet törvényeivel száll szembe. Láng Boldizsár báró fejtegetéseit több Ízben szakí­totta félbe a terem minden oldaláról felhang­zó taps és általános megítélés szerint a szer­dai tanácskozások magyar sikerrel zárultak. A világ minden részéből egybesereglett előkelő nemzetközi társaság előtt került szem­be egymással Magyarország és Románia : a nyugati kultúra és a Balkán. (Ezt a szót csu­pán mint általánosan alkalmazott megjelölését használjuk a vele kifejezni szokott fogalom­nak) Szembekerült egymással és alkalmat nyújtott annak megállapítására, hogy itt nem­csak azzal követtek el nagy hibát annak ide­jén, hogy Magyarország határinak megnyirbá­lásával a nyugati civilizáció határait vonták hátrább a keleti kulturátlanság javára, hogy Európa közepének egy tekintélyes részét év­századokkal visszavessék. De még nagyobb hibát követtek el meggondolatlanul akkor, amikor a jog és igazság alapján álló és sérel­meit az európai keretekbe beilleszkedve meg­oldani kívánó védőbástyáját nyugatnak kép­telenné tették hivatásának betöltésére. De va­lahányszor magyar megnyilatkozás hatása alá kerülnek, mindannyiszor nagy tetszészaj sza­kítja meg a magyar felszólalót és .. . marad minden a régiben. Ez az előkelő gyülekezet nem tud addig eljutni, hogy megállapításainak következményeit levonja, illetve a meglátott és elfogadott igazságoknak a gyakorlatba való átültetésén komolyan munkálkodnának. Úgy vagyunk vele, hogy erkölcsi, sőt elméleti sikerekben bőven van részünk, de még min­dig állanak a trianoni határok, még mindig idegen uralom alatt sínylődik 3 és félmillió magyar, még mindig vámontulról kerül hoz­zánk a magyar fa, só, vas, kőszén és ezernyi kincse elrablóit területeinknek. Egyre folynak a tanácskozások, egyre megállapítják hogy igazunk van és az igazság nagyon nehezen teszi meg az utat az elmélet és a valóság között. És mégis nagyon nagy értéket jelentenek nekünk az ilyen elméleti sikerek is. Ha még nem is jutottunk el odáig, hogy a rajtunk elkövetett igazságtalanság korrigálásának ha táridejéről mégcsak megközelítőleg is beszél­hessünk, de az tagadhatatlan, hogy vannak az ilyen sikereknek gyakorlati eredményei is. Vagy gondoljunk csak arra, hogy hány ilyen elméleti sikert kellett elérni boldogemlékü Apponyi Albert grófnak, amig a megcsonkí­tott, ellenségektől állandóan végleges elpusz­títással fenyegetett, külpolitikailag egyáltalán nem számitó Magyarország külpolitikailag a felszínre került, amig tényező lett a világ­együttesben, amig megszűnt az az állapot, hogy minden feljajdulásunkra, sokszor hamis vádak alapján, mint marseillesi királygyilkos­ság idején, ágyurengeteget, szuronyerdőt sze­gezhessenek velünk szembe. Ma már nem mindenki szabad prédája a magyar, hanem értékes nemzetközi tényező, aki megmutatta egy egész világgal szemben is, pl. az Olasz­ország ellen alkalmazni kívánt szankciók ide­jén, hogy barátai iránt vállalt kötelezettségeit i szerződések szabta határokon tulmenőleg is illja és annak vállalja minden következmé- lyét. Magyarország ma már értékes szövet- éges és lassan kezdi elnyerni a nemzetközi ilágban azt a helyet, amely megilleti. Ne feledjük el azt sem, hogy nagy tra- ;édiánknak egyik legfőbb oka az volt, hogy nagyar külképviselet hiányában nem ismertek, ragy félreismertek bennünket. Minden elle­lünk felhozott rágalom hitelre talált a világ órumán, mert nem volt, aki az igazságot fel- árhatta volna. Emlékezzünk rá, hogy egy ne- tány évvel ezelőtt jóformán azt sem tudták ólunk, hogy a viláeon vagyunk-e, mig ma igyre szaporodó külföldi vendégeink elragad- atva állapítják meg, hogy a Duna partján mn a világ legszebb fővárosa és a Duna-Ti- za közén egy értékes kulturnép él, akit neglátogatni ma már nemcsak kulturismeret- [yarapodást jelent, hanem felejthetetlen él- nényt is. Ma már ez a közvetett magyar dip- omácia is szép eredményeket ér el, ma már nem keresik még a földrajzzal annyira hadi­lábon álló franciák sem a Balkánon Budapes­tet. Ma már jó a hírünk és egészen bizonyos, hogy ha, lehet, hogy nem túl sokára, újabb elbírálás alá kerülnek a határok, magyarul, ha sor kerül a revízióra, már nem lehet elle­nünk hamis térképek és hazug adatok alapján érvelni. A világ kulturközössége rá kell esz­méljen arra, hogy Magyarország értéke, sől egyedüli komoly védője itt kelet kapujában a keresztény civilizációnak, melyet erősíteni kell nem gyöngíteni éppen a nyugati kultúra és civilizáció érdekében. Ez a magyar remény­ség reális és biztos alapja és ezért örülhetünk mi, ha olyan előkelő testület, mint az inter­parlamentáris unió, megállapítja, hogy vala­mely tárgyalási nap magyar sikert hozott. És ezért tulajdonképpen hálásaknak kell lennünk Saveanu urnák, hogy tapintatlan felszólalásá­val az összehasonlításra és a magyar siker kialakulására módot adott. A mézíermelé§ szociális, nemzetgazdasági és népélelmezési fontosságát hangsúlyozta a főispán a békéscsabai mézkiállitás megnyitásakor Szombaton reggel 9 órakor tekintette meg a főispán a Békési Hét kiállítását. A kiállítás helyiségeiben a járási főszolgabíró és a köz­ség vezetősége fogadták. Nagy érdeklődéssel járta végig a kiállítási termeket és nagy meg­elégedésének és örömének adott kifejezést a látottak felett. A parasztszobákban békési foszlós kaláccsal kínálták meg, amit jóízűen fogyasztott el. Délelőtt tiz órakor már Békéscsabán volt vitéz dr. Ricsóy-Uhlarik Béla főispán, ahová az országos mézkiállitás megnyitása céljából ment. A kisgazdaház bejáratánál a város kül­döttsége fogadta, Jánossy Gyula polgármes­terrel az élen. Majd felmentek a kiállítási ter­mekbe, ahol Darida Károly, a Békésmegyei Méhészegyesület elnöke fogadta és üdvözölte, ^érve, hogy a kiállítást megnyitni legyen szives. A főispán lendületes szavakkal muta­tott rá a békésmegyei méztermelés fontos­ságára, hangsúlyozva annak nagy nemzet- gazdasági, szociális és népélelmezési jelentősé­gét. Békésmegyében 4000 méhész foglalkozik méztermeléssel, amely méz már export tekin­tetéből is jelentős tényezővé vált. A nagy tetszéssel fogadott megnyitóbeszéd után végig­járta a kiállítási termeket, nagy elismeréssel nyilatkozott a látottakról és megizlelte a külön­böző mézfajtákat, majd 11 órakor távozott. Mindenesetre egészséges életritmusra, vagy legalább is annak kezdetére vall, hogy a főispánnak alkalma volt vármegyéjében egy napon két olyan gazdasági és ipari megmoz­dulást megtekinteni, mint a békési kiállítás és a békéscsabai mézkiállitás. Adjon Isten ilyen ütemü folytatást. Nagy felhajtás mellett gyenge volt a lóvásár Amilyen nagynak indult pénteken a narha- és sertésvásár, annyira lanyha Jvolt irdeklődés hiányában, a szombati lóvásár. 3edig a gazdák kitettek magukért. Számbeli- eg igen nagy számú lovat vonultattak fel. A elhajtott lovak száma meghaladta a kétezret. \ minőség ellen azonban kifogást lehet unelni, mert a vásárra előállított lovak legna­gyobb százaléka még a közepes minőséget is íehezen ütötte meg. Elsőrendű és jóminőségü ó igen kevés volt. Lanyha érdeklődéssel nyi tott a vásár. Sok volt a cigányokból rekrutá lódott alkusz és kevés a vevő. Egyébként az árak következőképpen ala­kultak : Jobb minőségű hátas vagy kocsiló ára 600 — 700 pengő között mozgott. Jobbmi- nőségü igáslóért 400—500 pengőt kértek. A közepes minőségű igásló ára 200—250 pengőt ért el, mig a jóállásu másfél éves csikó ára megütötte a 400 pengőt. Vágó lovakért általá­ban 150—160 pengőt fizettek. A Vármegyék és Városok Országos Men­őegyesületének hivatalos lapja az Országos dentőügyi Közlöny adatai szerint ez év már- :ius, április és május hajában Gyulán a kö­vetkezőképen alakult a mentők tevékenysége: \.z első segélyben részesített egyének száma 17 volt. Ebből lőtt seb 1, mig zúzott vagy vá­gott seb miatt 3, ficamodás 2, törés 4, kopo- íyasérülés 1, általános rosszullét miatt 3, igyébb miatt 3 esetben nyújtottak a mentők segélyt. Az elsősegélyben részesített egyének kő­iül helyszínen hagytak 1, kórházba vittek 11, ;s lakásra szállítottak 3 személyt. A betegszállítás a következőképen ala­kult : a három hónap alatt elszállítottak ösz- szesen 116 egyént. Ebből megkeresésre 97 beteget, első segítségnyújtással kapcsolatban 97, mig elmebetegség miatt 3 egyént szállí­tottak el. A mozgó őrség egy alkalommal ren­dezett kivonulást. A ténykedések összes száma 134, mig a megtett kilométerek száma három hónap alatt 4315 volt. Az állomás fenállása óta megtett kilométerek száma 128,879. A meg­nyitás óta 4399 esetben vették igénybe a gyulai mentőket. A gyulai mentők tavaszi munkája

Next

/
Thumbnails
Contents