Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-09-05 / 201. szám
%Blat 1837. szeptember 5 vasárnap LX1X. évfolyaisa 201. szám. BÉKÉS Szerkesztőség és kiadóhivatal fjiyula Városház-utca 7 szám Telefon Gvula 32. Politikai napilap Főszerkesztő: DOBAY FERENC * Előfizetés egy bóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Magyar siker Az interparlamentáris unió Párisban értekezletet tart. A szeptember 1-i ülésen felszólalt Saveanu román delegátus és nyers formában jelentette ki, hogy országa a béke- szerzó'dések határozatait örökérvényüeknek tekinti és minden olyan igyekezet, amely Európa jelenlegi jogi és területi állapotán vál toztatni akar, voltaképpen a béke ellen irányuló törekvés. Ezekre az általános megütközést kiváltó és állandó páni félelmet eláruló szavakra br. Láng Boldizsár, a magyar delegáció elnöke előkelő formában válaszolt és visszautasította a revízió gondolata ellen intézett támadást. Rámutatott a magyar delegáció elnöke arra, hogy a világ állandóan változik és aki ennek ellenkezőjét hirdeti, a természet törvényeivel száll szembe. Láng Boldizsár báró fejtegetéseit több Ízben szakította félbe a terem minden oldaláról felhangzó taps és általános megítélés szerint a szerdai tanácskozások magyar sikerrel zárultak. A világ minden részéből egybesereglett előkelő nemzetközi társaság előtt került szembe egymással Magyarország és Románia : a nyugati kultúra és a Balkán. (Ezt a szót csupán mint általánosan alkalmazott megjelölését használjuk a vele kifejezni szokott fogalomnak) Szembekerült egymással és alkalmat nyújtott annak megállapítására, hogy itt nemcsak azzal követtek el nagy hibát annak idején, hogy Magyarország határinak megnyirbálásával a nyugati civilizáció határait vonták hátrább a keleti kulturátlanság javára, hogy Európa közepének egy tekintélyes részét évszázadokkal visszavessék. De még nagyobb hibát követtek el meggondolatlanul akkor, amikor a jog és igazság alapján álló és sérelmeit az európai keretekbe beilleszkedve megoldani kívánó védőbástyáját nyugatnak képtelenné tették hivatásának betöltésére. De valahányszor magyar megnyilatkozás hatása alá kerülnek, mindannyiszor nagy tetszészaj szakítja meg a magyar felszólalót és .. . marad minden a régiben. Ez az előkelő gyülekezet nem tud addig eljutni, hogy megállapításainak következményeit levonja, illetve a meglátott és elfogadott igazságoknak a gyakorlatba való átültetésén komolyan munkálkodnának. Úgy vagyunk vele, hogy erkölcsi, sőt elméleti sikerekben bőven van részünk, de még mindig állanak a trianoni határok, még mindig idegen uralom alatt sínylődik 3 és félmillió magyar, még mindig vámontulról kerül hozzánk a magyar fa, só, vas, kőszén és ezernyi kincse elrablóit területeinknek. Egyre folynak a tanácskozások, egyre megállapítják hogy igazunk van és az igazság nagyon nehezen teszi meg az utat az elmélet és a valóság között. És mégis nagyon nagy értéket jelentenek nekünk az ilyen elméleti sikerek is. Ha még nem is jutottunk el odáig, hogy a rajtunk elkövetett igazságtalanság korrigálásának ha táridejéről mégcsak megközelítőleg is beszélhessünk, de az tagadhatatlan, hogy vannak az ilyen sikereknek gyakorlati eredményei is. Vagy gondoljunk csak arra, hogy hány ilyen elméleti sikert kellett elérni boldogemlékü Apponyi Albert grófnak, amig a megcsonkított, ellenségektől állandóan végleges elpusztítással fenyegetett, külpolitikailag egyáltalán nem számitó Magyarország külpolitikailag a felszínre került, amig tényező lett a világegyüttesben, amig megszűnt az az állapot, hogy minden feljajdulásunkra, sokszor hamis vádak alapján, mint marseillesi királygyilkosság idején, ágyurengeteget, szuronyerdőt szegezhessenek velünk szembe. Ma már nem mindenki szabad prédája a magyar, hanem értékes nemzetközi tényező, aki megmutatta egy egész világgal szemben is, pl. az Olaszország ellen alkalmazni kívánt szankciók idején, hogy barátai iránt vállalt kötelezettségeit i szerződések szabta határokon tulmenőleg is illja és annak vállalja minden következmé- lyét. Magyarország ma már értékes szövet- éges és lassan kezdi elnyerni a nemzetközi ilágban azt a helyet, amely megilleti. Ne feledjük el azt sem, hogy nagy tra- ;édiánknak egyik legfőbb oka az volt, hogy nagyar külképviselet hiányában nem ismertek, ragy félreismertek bennünket. Minden ellelünk felhozott rágalom hitelre talált a világ órumán, mert nem volt, aki az igazságot fel- árhatta volna. Emlékezzünk rá, hogy egy ne- tány évvel ezelőtt jóformán azt sem tudták ólunk, hogy a viláeon vagyunk-e, mig ma igyre szaporodó külföldi vendégeink elragad- atva állapítják meg, hogy a Duna partján mn a világ legszebb fővárosa és a Duna-Ti- za közén egy értékes kulturnép él, akit neglátogatni ma már nemcsak kulturismeret- [yarapodást jelent, hanem felejthetetlen él- nényt is. Ma már ez a közvetett magyar dip- omácia is szép eredményeket ér el, ma már nem keresik még a földrajzzal annyira hadilábon álló franciák sem a Balkánon Budapestet. Ma már jó a hírünk és egészen bizonyos, hogy ha, lehet, hogy nem túl sokára, újabb elbírálás alá kerülnek a határok, magyarul, ha sor kerül a revízióra, már nem lehet ellenünk hamis térképek és hazug adatok alapján érvelni. A világ kulturközössége rá kell eszméljen arra, hogy Magyarország értéke, sől egyedüli komoly védője itt kelet kapujában a keresztény civilizációnak, melyet erősíteni kell nem gyöngíteni éppen a nyugati kultúra és civilizáció érdekében. Ez a magyar reménység reális és biztos alapja és ezért örülhetünk mi, ha olyan előkelő testület, mint az interparlamentáris unió, megállapítja, hogy valamely tárgyalási nap magyar sikert hozott. És ezért tulajdonképpen hálásaknak kell lennünk Saveanu urnák, hogy tapintatlan felszólalásával az összehasonlításra és a magyar siker kialakulására módot adott. A mézíermelé§ szociális, nemzetgazdasági és népélelmezési fontosságát hangsúlyozta a főispán a békéscsabai mézkiállitás megnyitásakor Szombaton reggel 9 órakor tekintette meg a főispán a Békési Hét kiállítását. A kiállítás helyiségeiben a járási főszolgabíró és a község vezetősége fogadták. Nagy érdeklődéssel járta végig a kiállítási termeket és nagy megelégedésének és örömének adott kifejezést a látottak felett. A parasztszobákban békési foszlós kaláccsal kínálták meg, amit jóízűen fogyasztott el. Délelőtt tiz órakor már Békéscsabán volt vitéz dr. Ricsóy-Uhlarik Béla főispán, ahová az országos mézkiállitás megnyitása céljából ment. A kisgazdaház bejáratánál a város küldöttsége fogadta, Jánossy Gyula polgármesterrel az élen. Majd felmentek a kiállítási termekbe, ahol Darida Károly, a Békésmegyei Méhészegyesület elnöke fogadta és üdvözölte, ^érve, hogy a kiállítást megnyitni legyen szives. A főispán lendületes szavakkal mutatott rá a békésmegyei méztermelés fontosságára, hangsúlyozva annak nagy nemzet- gazdasági, szociális és népélelmezési jelentőségét. Békésmegyében 4000 méhész foglalkozik méztermeléssel, amely méz már export tekintetéből is jelentős tényezővé vált. A nagy tetszéssel fogadott megnyitóbeszéd után végigjárta a kiállítási termeket, nagy elismeréssel nyilatkozott a látottakról és megizlelte a különböző mézfajtákat, majd 11 órakor távozott. Mindenesetre egészséges életritmusra, vagy legalább is annak kezdetére vall, hogy a főispánnak alkalma volt vármegyéjében egy napon két olyan gazdasági és ipari megmozdulást megtekinteni, mint a békési kiállítás és a békéscsabai mézkiállitás. Adjon Isten ilyen ütemü folytatást. Nagy felhajtás mellett gyenge volt a lóvásár Amilyen nagynak indult pénteken a narha- és sertésvásár, annyira lanyha Jvolt irdeklődés hiányában, a szombati lóvásár. 3edig a gazdák kitettek magukért. Számbeli- eg igen nagy számú lovat vonultattak fel. A elhajtott lovak száma meghaladta a kétezret. \ minőség ellen azonban kifogást lehet unelni, mert a vásárra előállított lovak legnagyobb százaléka még a közepes minőséget is íehezen ütötte meg. Elsőrendű és jóminőségü ó igen kevés volt. Lanyha érdeklődéssel nyi tott a vásár. Sok volt a cigányokból rekrutá lódott alkusz és kevés a vevő. Egyébként az árak következőképpen alakultak : Jobb minőségű hátas vagy kocsiló ára 600 — 700 pengő között mozgott. Jobbmi- nőségü igáslóért 400—500 pengőt kértek. A közepes minőségű igásló ára 200—250 pengőt ért el, mig a jóállásu másfél éves csikó ára megütötte a 400 pengőt. Vágó lovakért általában 150—160 pengőt fizettek. A Vármegyék és Városok Országos Menőegyesületének hivatalos lapja az Országos dentőügyi Közlöny adatai szerint ez év már- :ius, április és május hajában Gyulán a következőképen alakult a mentők tevékenysége: \.z első segélyben részesített egyének száma 17 volt. Ebből lőtt seb 1, mig zúzott vagy vágott seb miatt 3, ficamodás 2, törés 4, kopo- íyasérülés 1, általános rosszullét miatt 3, igyébb miatt 3 esetben nyújtottak a mentők segélyt. Az elsősegélyben részesített egyének kőiül helyszínen hagytak 1, kórházba vittek 11, ;s lakásra szállítottak 3 személyt. A betegszállítás a következőképen alakult : a három hónap alatt elszállítottak ösz- szesen 116 egyént. Ebből megkeresésre 97 beteget, első segítségnyújtással kapcsolatban 97, mig elmebetegség miatt 3 egyént szállítottak el. A mozgó őrség egy alkalommal rendezett kivonulást. A ténykedések összes száma 134, mig a megtett kilométerek száma három hónap alatt 4315 volt. Az állomás fenállása óta megtett kilométerek száma 128,879. A megnyitás óta 4399 esetben vették igénybe a gyulai mentőket. A gyulai mentők tavaszi munkája
