Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-09-03 / 199. szám
BÉKÉS 1937 szeptember 3 2 Hiába, itt a.tz ©Isas A berregő hónapok elseje megérkezett. Most már nemcsak a falevelek sárgulása, nemcsak a madarak költözése, hanem a hónapok neve is eszünkbejuttatja, hogy bizony ezentúl már egyre súlyosabb és sürgősebb probléma lesz a téli tüzelő és a meleg ruha. De — hála Istennek — vannak az ősznek kellemesebb velejárói is, amint arról meggyőződhetett az a szépszámú és előkelő közönség, amely szerdán este összegyűlt Wertner János bátyánk Otthon vendéglőjének udvarán, hogy jóízűen végig egye az idei első disznótort. Az Otthon disznótoros vacsorái méltán híresek szerte a városban, sőt szerte a vármegyében. Ennek meg is van a maga kellő magyarázata, mert egyik közismert gyógyszerészünk bizonyította be, hogy a böllérkedés- hez egy jó patikus érthet csak igazán és hogy kár hogy az egyetemen a méregkeverésnek ős idők óta van tanszéke, a bölléri tudománynak azonban érthetetlenül még mindig nincs. Pedig hát mindjárt tudnánk is ajánlani az esetleg állítandó tanszékére a bölléri tudományoknak olyan kandidátust, hogy a mag- nifice rector és a nagytekintetü egyetemi tanács leszopná mind a tiz ujját és summa cun laude állapítaná meg, hogy nemcsak az elméleti, hanem a gyakorlati tudományok is már dicséretes haladást tettek szép hazánkban. De gyerünk az egyetemi katedrától visz- sza az Otthonba. Ott javában fogy a jófajta disznóság és hegyibe meglehetősen csúszik a borocska, amelyre minden sértő él nélkül elmondható, hogy szintén jó féle. A kiszolgálás figyelmes, a hangulat egyre melegedő. Bakró Jóska muzsikája az egész bandáé együtt is, meg egyesek külön-külön is úgy húzzák a szivvidámitót, hogy sokunkban már nagyon emelkedő tendenciát vesz a nagy indulat. Amikor pedig az a boszorkányos Pupák rázendít az indián szerelmi dalra, az örökfiatal agi- litásu szerkesztő belekap ezüst fürteibe és mindenkitől személyes sértésnek venné, ha nem hallgatna kellő áhítattal. (Éjfél után egy órakor). De nincs oka megsértődésre, mert Pupák lelke rezeg a húrban és az megtalálja az utat a hallgatók leikéhez. Majd régi szép magyar nótát húz a banda, a prímás meg a cimbalmos remekelnek ezúttal. . . Hiába itt az ősz, búsulni kell, búsulni pedig csak jó disznótoros vacsora, jó bor és jó cigány segítségével tud a magyar, Van tehát Gyulán hova elmenni, ha az ember jól akarja érezni magát, ahol szives kiszolgálás, jó étel, jó ital és jó cigány várja és ahová nyugodtan elvezetheti kényesebb igényű fővárosi, vagy külföldi vendégeit is. Fedezzük már fel mi gyulaiak Gyulát és higy- jük el, hogy van nálunk is olyan jó, mint máshol és talán még jobb is, mert itthon vagyunk. . . Miért drágább Gyulán a Annak idején megírtuk, hogy a gyulai Ipartestület sütőszakosztálya a polgármester felhívására árelemzést adott be a város vezetőségéhez, amelyben kimutatták, hogy az akkor érvényben volt árakon- és pedig fehérkenyér 36, félbarna- és rozskenyér 34 és zsemlekenyér 42 fillér kilogrammonként,- csak a legutolsónak említett zsemlekenyéren keresnek valami csekélységet, mig a többi kenyértipu- soknál egyenesen ráfizetnek a sütésre. Ezek az okok kényszeritették őket a kenyérárak emelésére. Á múlt hó közepén a sütőipar kérését a polgármester felülbírálás cétjából felküldötte a kereskedelmi- és iparkamarához. Kíváncsian vártuk a kamara véleményét, amely a napokban érkezett meg és az IparEzzel a furcsa megjelöléssel iparkodunk megközelíteni azt a torzfogalmat, amit talán tömegpletykahalmozásnak is lehetne nevezni és csak azt nem tudja az ember, hogy a lelki eltévelyedéseknek melyik fajtájához sorozzuk azt a lelkiséget, amelyik a legvadabb ponyva- rémregényt megszégyenítően ostoba és undorító pletykával lepte meg először Békéscsaba mitsem sejtő polgárait, majd pedig Gyula és más helységeknek szerzett bosszús csodálkozásra alkalmat. Arról van ugyanis szó, hogy még eddig ismeretlen forrásból az a pletyka indult el, hogy az egyik békéscsabai temető őre kiásta éjjel a kövér hullákat és szappant főzött belőlük, miközben a koporsódeszkákat használta fel tüzelőanyagnak. De a fantázia részletesen kidolgozta azt, amit jámbor lelkek megborzon- gatására szánt. Elmesélte ugyanis a kiagyaló, vagy1, esetleg egyik továbbadó, hogy úgy jöttek rá a szörnyűségre, hogy egy meghalt testes tót atyánkfiáuak az volt a kívánsága, hogy imakönyvet is temessenek mellé a sírba. Békéscsabán állítólag az a szokás is megvan, hogy a temetés után való napon újból kimen- | nek a sirhoz és ott halotti énekeket énekel- ■ A vármegyei m. kir. főállatorvos jelentése szerint augusztus 25-i állapot szerint Gyulán nem tartottak nyilván fertőző állatmegbetegedéseket. A vármegye területén egyébként a jelzett napon‘a következő volt a ragadós állatbetegségek állása : Lépfenemegbetegedést 5-öt, 11-et tartottak nyilván. Sertéspestis 125 kenyér, mint Szegeden kamara helybenhagyta a gyulai sütőiparosok árelemzését. Most jön a pikantéria. A „Szegedi Uj Nemzedék“ cimü napilap ez évi szeptember hó 1-i számának 5 oldalán a hírek között a következő olvasható: „Kenyérárak: Fehér 30, félbarna 28, rozsbarna 26, barna 20 fillér. Viszonteladóknak ér engedmény. Az egy kilogrammos kenyerek 2 fillérei drágábbak. Csehó Károly, Kohn Benő kft. Milotta kenyérüzem Wolt Jakab és Fia.“ Ezek után arra vagyunk kiváncsiak hogyan magyarázza meg a kereskedelmi és iparkamara azt, miért drágább Gyulán hat fillérrel a kenyér ára, mint Szegeden. nek, imádkoznak. így történt ez a jelen esetben is. Amikor a hozzátartozók másnap megjelentek a temetőben, ott találták a sir mellett az elhunyt imakönyvét. Elvitték a könyvet a rendőrségre, a rendőrség megindította az eljárást, a holttestet exhumálták és igy kisült az egész sötét bűntény. Minthogy a hir egyre jobban 1 ártotta magát, elmentünk vitéz Jánossy Gyula dr. békéscsabai polgármesterhez, megkértük, nyilatkozzék, mit tud a hatóság a felháborító ügyről. A polgármester kijelentette, hogy az egészről csak hallomásból tudok valamit. Az egészet ostoba koholmánynak tartom. Ha lett volna a dologba valami, arról nekem hivatalos tudomásom lenne, mert azt nekem a tisztiorvos jelentette volna. Ugyanúgy nem tudnak semmit az ü yről a rendőrségen, valamint a lapok szerkesztőségeiben sem. Kívánatos volna, hogy a hatóságok az ilyen hírek kiagyalóit, ha sikerül kinyomozásuk, példás büntetéssel riasztanák vissza ilyen perfid rágalmaktól. Lehet, hogy a temetőőr valamelyik ellensége, vagy állására pályázó irigye a szerzője ennek a remekbeszabott rémmesének. ben fordult elő. A legnagyobb volt a sertés- orbánc megbetegedések száma, amennyiben az 216-ra rúgott fel. Ebből a gyulai járás területén Dobozon 24, Kétegyházán 2, Mezőmegye- ren 4 volt. Az előbb említett sertéspestis esetek közül a gyulai járásban Gyulaváriban 2, Fantasztikus grand glgaol-faatázla Gyulán n©m volt tértévé bejelentve augusztus rühességet esetUjkigyóson 3 volt. Alapítványi hely a katonai árvák részére Békésvármegye alispánja a budapesti József fiuárvaházban megüresedett két vármegyei alapítványi hely betöltése érdekében átirt Gyula megyei város polgármesteréhez. Az átirat szerint a fenti alapítványi helyre pályázhatnak a tényleges és nyugállományú honvédtisztek, vagy tisztviselők árvái. A pályázat feltételeiről és részleteiről Gyulán a népgondozó kirendeltség ad felvilágosítást a jogosultaknak. A szabályszerűen felszerelt kérvényeket ez év szeptember 10-éig bezárólag a polgár- mesterhez kell beadni, aki a kérvényeket so- ronkivül terjeszti fel elintézés végett az illetékes hatósághoz. Síremléket Stóc^; Karcsinak Nincs jürványszerü fertőzőbetegség a vármegye területén A magyar kir. tiszti főorvosnak most közzétett és augusztus 19.—25-e közötti hétre vonatkozó jelentése szerint a vármegye területén sehol sem léptek fel a fertőző betegségek nagyobbmértékben. A legnagyobb számban a vérhas szerepel, amennyiben 20 újabb megbetegedést jelentettek be, ebből 9 esett Gyulára. Ezen kivül a következő fertőző megbetegedések fordultak elő : Hastifuszmegbetegedés 12 volt, ebből egy eset fordult elő Gyulán. Roncsoló toroklob 4 esetben volt, ebből egy sem volt Gyulán. A. 12 hökhurut esetből 6 jutott Gyulának. Nyolc volt a bejelentett újabb nyilt tüdőgümőkór megbetegedések száma, Gyulán nem jelentet tek be egyet sem. Egy gyulai sem volt a hat maláriás között, ellenben a vármegye egy uj trahomabetege Gyuláról került ki. ÓSZI “‘"S“- VÁSÁR . »-zen Is ás tartási ............................ « o rszágos kézművesipari kiállilás 5 Budapesten, szeptember 2-től 20-ig 5@°/o-ogafltazási kedvezmény Budapestre Vili. 30—IX. 20. — Visszafelé IX. 2—IX. 23-ig. utazási igazolvány kapható.- Veres divatáruházban Ismeretes, hogy a gyulai társadalmi egye- ' sületek összefogtak, hogy műsoros est rendezésével alapot teremtsenek néh. Rácz Karcsi síremlékének felállítása céljából. A műsoros este szombaton este 8 órakor kezdődik a Gön- döcs-népkerti pavilion nagytermében. A ren dezőség a következő műsort állította össze : 1. Bihari-nótákat játszik az egyesitett cigányzenekar. Prímás Bakró Jóska. 2. Megnyitó beszédet mond dr. Varga Gyula polgármester, a TESZ elnöke. 3. Az egyesitett énekkarok magyar nótákat énekelnek, vezényel Tury Gábor karnagy. 4. „Petőfi a Hortobágyon.“ Melodráma, előadja Farkashalmi István, zongorán kiséri M. Szabó Rózsi- 5. Brahms : Magyar táncok. Előadják : Scheibert Ferenc (hegedű), Desztig Pál (cselló), Kertész Lajos (zongora). 6. Magyar nótákat énekel dr. Fejérváry Géza, kíséri Bakró Jóska és cigányzenekara. 7. Udvari palotás. Csoporttánc. Szünet. 8. Kacsóh Pongracz: János vitézegyveleg. Előadják : Báder Kálmán (cselló) és Rácz Béla (cimbalom) 9. Magyar kettős. Táncolják : Nyitrai Baba és Makrai Kató. 10. Vörösmarty : A vén cigány. Szavalja : Kovács Dezső, lt, Magyar nóták. Zongorán előadja Kovalszky Róbert. 12. Férfikvintett: Csete József, Kertész Lajos, Kő vési Ferenc és Tury Gábor. 13. Az egyesitett cigányzenekarok magyar nótákat adnak elő. Tekintettel a csekélyreszabott belépődíjakra bizonyosra vehető, hogy a tiszta jövedelem nem fedezi majd a felállítandó síremlék összes költségeit, a rendezőség arra kéri a közönséget, hogy a maga részéről hozzon egy kis áldozatot és felülfizetések formájában juttassa el adományait vagy az előadás estjén a pénztárnál, vagy pedig azt megelőzőleg Czenger Elemér, városi tisztviselőhöz, a műsoros est pénztárnokához.
