Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-09-02 / 198. szám
fiygiia, 1987. szeptember 2 csütörtök LX1X, évfolyam 198. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal gyula Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32. Politikai napilap Főszerkesztő; DOBAY FERENC f Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Kopognak a kis cipők... Sok-sok kis cipő tipegő-topogó járással indul meg az iskolák kapui felé. A legkisebbek, akik most először teszik meg ezt az utat, valami félő csodálattal kapaszkodnak édesanyjuk kezébe, ott keresve bátorítást, ahol azt eddig is mindig megtalálták. Eddig még nem találkoztak az életnek ezzel a titokzatos formájával, amit úgy hívnak, hogy köteles- ségteíjesités. Néhányan már kaptak Ízelítőt belőle, akik t. i. óvodába jártak. Igaz, hogy ott játszva vezették őket egyre beljebb a fegyelem, az engedelmesség, a munka világába, de hisz az élet igy szokta: előbb elküldi a reményt, a biztatást, hogy semmi az egész, csak játék. Amikor azonban ráeszmélünk, látjuk, hogy a játék nagyon, nagyon komoly harc, ahol egyre kevesebb a mosoly és egyre szaporodnak a könnyek. De most még csak az iskolába mennek az embercsemeték és most még csak azt érzik, hogy napról-napra újabb feladatok kerülnek eléjük elvégzésre. Ha azt hiszik, hogy már végére jutottak, akkor döbbenek rá, hogy most vannak még csak igazán az elején. Lassan telnek az évek, a feladatok egyre szaporodnak, egyre súlyosbodnak és amikor az iskola végére jutottak, amikor kezükben a végbizonyítvánnyal kilépnek utoljára az iskola kapuin, akkor találják szemben magukat az élet legkajánabb fintorával. Akkor mered igazán eléjük a nagy kérdés, hogy tud-e hát annyi tanulás után élni, sőt megélni ? És kisül, hogy az iskolában tanultak vajmi gyakran nem bizonyulnak elég vértezetnek az életharcban. Mert hisz az iskolában azt tanulták, hogy az igazság útja a legbiztosabban célravezető ut és azt kell látniok, hogy csak akkor jutnak előre, ha megalkusznak az útirányt illetően. Csak akkor tudnak boldogulni, ha nem törődnek a mások elbukásával, csak akkor tudnak mosolyogni, ha a mások könnyeit nem látják meg, csak akkor lehetnek a világ szemében igaz emberek, ha a maguk lelkiismerete mást mond. Rájön tehát hamarosan az ifjú ember, hogy az igazság, a szeretet csak az iskola falai közt éli a maga üvegházi életét. Talán kissé túlzottan sötét a kép, amit itt felrajzoltunk, de tagadhatatlanul sok az igaz szin benne. És szerencséje a világnak, hogy mindezek ellenére vannak még lelkek, akik meglátják azt a kevés jóságot és szépséget, amit a világon még itt-ott fel lehet fedezni, akiknek lelke fel tud melegedni annak a kevés szeretetnek a melegénél, amely még megmaradt a világon és amely elegendő nekik ahhoz, hogy a ma életnek nevezett harc héroszai legyenek. Ezek a kivételes lelkek csinálják tulajdonképpen a történelmet. Ha többen vannak, a történelem lapjai nem oly sötétek, ha azonban fogy a számuk, megkezdődik rendesen az a korszak, amelynek históriája megborzongatja még a késő századok fiait is. Tehát az iskola mégsem végez sem helytelen, sem céltalan munkát akkor, amikor annyi idealizmussal telíti a gyermekieteket, amennyi beléjük fér, hiszen az élet majd úgy is rengeteget lefarag és elrabol belőle. Kell, hogy egyes lelkekben maradjon annyi, ameny- nyi az életnek továbbviteléhez feltétlenül kell. Kipp... kopp... Kopogjatok csak kis gyermekcipők. Sorakozzatok fel apró ezredek. Kezdjétek meg a harcot, amely mindannyiunknak osztályrészül jutott. Az egyik cipellő drága mestermü, a másik gyermek lépte sem hallik, mert nincs is cipője. Mégis egyformán el kell végezni a nagy munkát, fel kell készülni az életre. És — ki tudja ? — vájjon az a hangtalanul tipegő mezítlábas gyermek nem lesz-e majd hazája legnagyobb fia. Ki tudja, vájjon az a gyermek, akinek ma alig van betevő falatja, nem lesz-e majd az embermilliók legnagyobb jótevője? Talán itt mezitlábol már foltos ruhácskában az a kis gyermek, akinek egykor, mint Magyarország nagy fiának szobraira tekint fel majd a hálás utókor ? Tehát csak minél több idealizmust, minél több lélekgazdagságot a gyermeki lelkekbe, mert ez lesz nékik a legértékesebb utravalójuk Hogy csúnya is az élet, hogy verekedni kell igen sokat, hogy a jóság gyümölcse igen sokszor az emberi gonoszság mérgével van te ütve, azt úgy is nagyon hamar megtanulja az életbe kilépő ember. Kipp... kopp... Kopogjatok csak kis cipők és kopogásotok ritmusa biztasson benneteket arra, hogy egy nemzet fiainak, különösen pedig a magyar nemzet gyermekeinek egy ütemre, egy irányba kell menetelniök. Mert hiszen kevesen vagyunk egy ellenséges háborgó tenger közepette, ha mi nem fogjuk meg erősen egymás kezét, elnyel az ár és akkor nem a ti cipellőitek kopogása hangzik itt majd, mint a magyar nemzet jövőjének életet Ígérő ritmusa, hanem majd busán botorkáltok idegen vezényszóra Üldözöttek lesztek őseitek földjén, amint üldözöttek azok a magyar testvéreitek, akiknek azt kell megtanulniok, hogy fajtájuk világotmentő hősei gonosztevők voltak, mig amazok soraiból kikerült orgyilkosok és gyáva rablók hősök, sőt félistenek. Akkor a ti cipőitek kopogása azt jelenti majd, hogy rabok, megtűrt, sőt üldözött páriák vagytok, akiknek a kezéből kiütik a kenyeret, akik űzött vadakként élitek majd le szomorú életeteket. Jaj nekünk, ha nincs bennünk Hág lelki utravaló, hogy ebben a nagy, nagy küzdelemben megálljuk a helyünket. Kipp... kopp... Menjetek ti, drága magyar jövendő, induljatok el a magyarság kálváriás utján. Amikor az Isten házában felcsendül a Veni Sancte, a jövel Szentlélek Úristen! tárul- ! jón ki ártatlan lelketek, hogy teljetek el hittel, bizalommal és legyetek a magyar jövendőnek erős munkásai, drága építői. Bejárhatnak-e a lányok a gyulai gimnázium előadásaira ? Itt van a szeptember és annak minden gondja, amelyek között egyik elég kellemetlen probléma az, hogy azok a gimnáziumot végezni szándékozó leánygyermekek, akiket szüleik nem akarnak, esetleg nem tudnak intézetben tovább neveltetni, hova járjanak tanulmányaik folytatása végett. Az eddigi sokszor kellemetlen tapasztalatokkal szolgált megoldás az volt, hogy a serdülő korban levő leánykák átjártak Békéscsabára vonaton. Ennek a bejárásnak a kellemetlen következményeiről nagyon sokat tudnak mesélni azok a szülők, akik jobb megoldás hiányában kénytelenek voltak gyermekeiket átjáratni. Nem akarjuk most ezeket az erkölcsi, egészségve- széljeztető és tanulmányi nehézségeket felsorolni, hiszen azok közismertek és éppen ezek a körülmények kényszeritették a gyulai érdekelt szülőket, hogy valamilyen megoldást keressenek. Németi József dr.-hoz, a gyulai róm. kát. gimnázium igazgatójához fordultak tehát. Az igazgató még a múlt tanév végén szülői értekezletet hivott egybe és az ott elhangzottak alapján felterjesztést intézett az intézet felettes hatóságaihoz, kérve annak megengedését, hogy a gyulai leánytanulók, mint bejáró magántanulók látogathassák a fiukkal együtt az előadásokat. Ebben a kérdésben két fórum határoz: az egyik a vallás- és közoktatásügyi miniszter, a másik a katolikus középiskolák felügyelő hatósága. Kétféle szabály is érvényes ebben a tekintetben. Van idevonatkozólag törvényes intézkedés, mely bizonyos meghatározott feltételek betartása esetén lehetővé teszi, hogy a leányok az összes előadásokra bejárjanak, a katolikus gimnáziumok főhatósága azonban kimondotta, hogy csak a demonstrativ előadásokra járhatnak be a lányok. Ez a gyakorlatban alig jelent valamit. Dr. Németi igazgató felterjesztésére az a válasz érkezett, hogy a törvényes feltételek mellett bejárhatnak a leányok a gimnáziumi előadásokra. Nem válaszolt azonban a leirat arra a kérdésre, hogy a katolikus gimnáziumok főhatósága eltekint-e a gyulai gimnázium esetében a fenti megszorítástól. Ezért egy második felterjesztést intézett az igazgató, kérve, hogy a teljes bejárás engedtessék meg. Erre a felterjesztésre még válasz nem érkezett. Megkértük Németi József dr. gimnáziumi igazgatót, hogy legyen szives a nyilvánosságot tájékoztatni a várható fejleményekről. Az igazgató az alábbiakat mondotta : Még a szünidő elején felküldött felterjesztésemre válasz nem érkezett, azt minden percben várom. Amennyiben hamarosan meg nem érkezik a döntés, a beiratások befejezte után újabb felterjesztésben fogom kérni a lehetőleg kedvező határozatot. Remélhető, hogy a döntés kedvező lesz annál is inkább, mert dr. Lindenberger János apostoli kormányzó is teljes mértékben mellette van a dolog kedvező megoldásának és úgy tudom, hogy a gyulai viszonyok ismeretében mindent el fog követni, hogy kedvező felsőhatósági döntést eszközöljön ki. Meg tudom érteni az érdekelt szülők nyugtalanságát és a magam részéről minden lehetőt el fogok követni a döntés érdekében. izámázalékkal emelkedett augusztus kőbán azadéíizetés összege Gyula megyei város adóhivatalának ki- i ben több mint száz százalékos. Az elmúlt év mutatása szerint az elmúlt augusztus havában j hasonló időszakának 119.613 pengő 89 filléres a városi adópénztárnál együttes közadókban . összegével szemben tiz százalékos emelkedést teljesített kifizetések összege 130.620 pengő j jelent. 82 fillért tesz ki. ! A nagyobb befizetés, a termény és állatA fenti összeg az évi julius havi együt- j árak jobb értékesítési lehetőségének a követ- tes adóbefizetés 60.710 pengős összegével szem- I kezménye. Francoék visszaverték a vörösök támadását A nemzeti csapatok főhadiszállásának hivatalos közleménye jelenti, hogy a nemzeti csapatok folytatták előrenyomulásukat a san- tanderi harctéren és több községet elfoglaltak. Aragóniában tovább tart az ellenség erős nyomása, de támadásait minden szakaszon visszaverték. Több helyen a nemzetiek megkezdték | előrenyomulásakat is. A granadai harctéren j a Sierra Nevadában és a Lanjaron-szakaszon i tisztogató műveleteket végeznek. A Lanjáron- szakaszon hétfőn lefolyt ütközetben az ellenség több mint kétszáz halottat hagyott a csatatéren.
