Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-08-29 / 195. szám
LXIX. évfolyam 195. szám 1937. angasztns 29 vasárnap DT7FT?Q J3J2/JYI_L/0 Szerkesztőség és kiadóhivatal Politikai napilap Előfizetés egy hóra helyben ©y«ia Városház-utca 7 swm Fiiszerkesztő ; 1.50, vidéken 1.80 pengő Teleíen Byu!a 32. BÖBAY FERENC * Egyes szám ára 8 fillér Tessék felháborodni! Oly megható volt olvasni, hogy mennyire védték, óvták bizonyos körök a kereszténységet a német nemzeti szocialisták elnyomásától. Mennyire felháborodtak Hitlerék vallásellenes cselekedetein. A római pápát egyenesen kioktatták, hogy védje meg a római katolikusok ügyét a nácik túlkapásai ellen. Az nem feszélyezte őket, hogy a szentszék nem kért ebből a fogadatlan prókátorságból. sőt a római egyház feje kemény bírálatot mondott mindarról, ami bármiféle összefüggésben van a szociáldemokráciával és a kommunizmussal. Ezt ők mind elengedték a fülük mellett csak arra a Hitlerre szórták kemény átkaikat és legjobb szerették volna az egész világot mozgósítani a harmadik birodalom el len, mert ők az egyház keresztes lovagjai. A csodálatos mindössze az volt és az ma is, hogy egyetlen szóval sem emlékeznek meg a spanyol és az orosz minden képzeletet felülmúló vallásüldözésről. Bizonyára rossz a hírszolgálatuk abban az irányban. Mi ez alkalommal segítségükre szeretnénk lenni szerény sorainkkal, hogy bár csak egy kis Ízelítőt adunk a Pireneusokon túli és az oroszországi vallásszabadságról. Illetve ez alkalommal csak a szovjetparadicsom vallásos életéről mondunk el egyet-mást. Nem beszélünk most a kivégzett hívek és lelkészek százezreiről, hanem csak azt említjük meg pl. Seraphim ezidősze- rint Bécsben élő orosz püspök adatai szerint Odesszában minden templom be van zárva, Bjelogorodban 22 templom közül csak a temetőkápolna nyitott, Szentpétervárott 125 templom van bezárva. A római katolikus egyháznak békében 8 püspöksége és 410 temploma volt, ebből ma 11 van nyitva. Az evangélikus egyház 200 lelkészéből kettő maradt. De ezzel még nem elégedtek meg, mert a vallásos orosz népből még igy sem lehet kiirtani a hitet, katakomba-kereszténység fejlődött ki, mely minden elnyomás ellenére egyre erősödik. A sajtó állami parancsra állandóan uszit a vallás ellen, amelynek leghatásosabb ellenszeréül az ateista propaganda fejlesztését fokozzák. ink kiirtására szövetkezzenek ? Hogy gúnyolhassanak, üldözhessenek mindent, ami keresztény és nemzeti ? Ha ezt eltűrjük, megérdemeljük sorsunkat. Akkor tényleg igazuk van azoknak, akik a nyugati kultúrát és civilizációt már elvénhedtnek, korhadtnak tartják. De virrad már nyugaton, de virrad keleten is. Nemcsak a mohamedán urdu nép áll talpra az istengyalázás ellen, hanem már az európai nemzetek is egymásután számolnak le ezzel a keleti métellyel. Lehet a nemzeti államokat szidni, lehet rágalmazni is, de az igazság csak igazság marad. Az igazság pedig ott hangzott el annak a spanyol római katolikus püspöknek ajkán, aki a saját és hívei sorsán tapasztalta, mit jelent a vörös vallás- szabadság. Ez a püspök pedig azt jelentette ki, hogy ez alkalommal is bebizonyosodott, hogy a nemzeti és a vallásos érzés nemcsak, hogy megférnek egymás mellett, hanem egyMinthogy elmúlt az idei nyaralási évad, vagy legalább is vége felé jár, megkérdeztük dr. Fábry Ferencet az Országos Társadalombiztosító gyulai kér. pénztárának ügyvezetőjét, hogy mennyire haladt előre a gyulai OTI nyaraltató ügye. Dr. Fábry azt válaszolta, hogy az ügy az ő megítélése szerint a legjobb utón van a megvalósulás felé. Dr. Kovrig Béla országos igazgató, aki ezeknek az ügyeknek melegszívű országos intézője, a legnagyobb rokonszenvvel fogadta és kezeli az ügyet. De a megvalósulás kérdésében rajta kívül még három fórum határoz : az elnökség, egy kb. negyven tagú testület, azután a még népesebb országos igazgatóság és legfelsőfokon a belügyminiszter. Hiszi azonban, hogy minden akadály nélkül keresztülmegy ezeken a fórumokon, annál is inkább, mert a várossal a telekátengedés tekintetében teljes a mindkét felet kielégítő megállapodás. így más nélkül el sem lehetnek. A vallásnak mindig védelmezője volt a nemzeti állam, a vallás pedig egyetlen szilárd bázisa a nemzetek egyegül lehetséges morális életének. Ahol a vallást ki akarják irtani, ott csak nyomor és pusztulás van, amint azt Oroszország és Spanyolország borzalmas helyzete bizonyítja. A nemzetek és államok virágzása, mégpedig nem Potemkin-virágzása mindig és mindenütt egybeesett az intenzív, mély vallásos élettel. Ezt a történelem tanítja. A fejlődés útja is azt mutatja, hogy nem lehet még csak feszültség se sokáig az állam és az egyház között az államélet károsodása nélkül. Mussolini levonta ennek konzekvenciáit és rendezte Itália és a Vatikán viszonyát. Hiába lövöldöznek tehát Krisztus szobrokra Sztalinék. Krisztust keresztre feszítették, de teltámadt és az ezredek folyamán minden üldöztetés ellenére egyre hatalmasabb lesz országa. De mindenesetre jó lesz, ha az urduk példáját megszívleljük. minden remény megvan arra, hogy a jövő tavasszal megindul az építkezés. A magunk részéről sem tudjuk elképzelni, hogy az OTI országos elnöksége ne ragadná meg a kínálkozó kedvező alkalmat és ha már a város áldozatkészen siet az ügy támogatására, bár meglehetős anyagi nehézségekkel küzd, az e tekintetben mégis csak nagyobb anyagi lehetőségekkel rendelkező országos intézet éppen Gyula városától, illetve annak fiatal munkáselemeitől tagadná meg ennek az aránylag nem nagy áldozatnak a meghozatalát. Annál kevésbbé hisszük ezt, mert ez a befektetés végeredményben hasz- nothaj tónak bizonyulna : nem kellene kölcsönvett sátrak használati és szállítási dija fejében évenkint meglehetős összeget kiadni és nem volnának az időjárási meglepetések sem annyira figyelembe veendő kellemetlen meglepetések. Tavaival minden vaió&zinüség»: szerint; megkezdik az OTI nyaralételep építkezéseit a Városerdőben Jelentkezni lehet az Eucharisztikus világkongresszusra Idevonatkozólag nem lesz érdektelen az az indiai Lucknowban The Daily Haque c. urdu nyelven megjelenő napilap egyik cikkéből az alábbiakat ideiktatni: „Az egész turkesztáni ipar most Krisztus, Luther és Mohamed-figurák gyártásával foglalkozik. Ezeket a figurákat a Szovjetunióban a céllövészethez használják fel. Ennek az újabb istengyalázásnak az a célja, hogy a vallási érzést a ifjúság szivében megvetetté és nevetségessé tegye. . . Igen könnyen lehetséges, hogy az európai nemzetek eltűrik Krisztus és Luther ilyen újabb meggyalázását és bemocskolását. Az izlám nép azonban semmi esetre sem fogja tűrni, hogy Mohamedjét ugyanilyen módon bemocskolják. A Szovjetunió barbárságát nem fogjuk tétlenül nézni.“ Hát ez egyenes, nyilt, határozott állás- foglalás. Ezt a hangot szeretnénk mi hallani attól a sajtótól, amely olyan elszántan követeli a német viszonyokba való beavatkozást. Íme nem mi, nem is európai kapitalista, diktatúra után óhajtozó nemzetek emelik fel a leghangosabban szavukat, hanem egy messze keleti mohamedán sajtóorgánum, amelyiknek szava elhallatszott — lám ? — idáig és amelyiktől tanulhatnának a mi elszánt vallásvédőink. De tanulhatnánk tőle mi is, európaiak. Ne künk megy a bőrünkre a játék, a mi vallásunkat, a mi keresztény hitünket akarják tüz- zel-vassal kiirtani. Hát megengedjük mi magunknak azt, hogy ilyen tendenciák szabadon érvényesüljenek ? Hát még mindig annyira «lvakultak vagyunk-e, hogy tétlenül nézzük, ■amt gyújtják fel fejünk felett a házat ? Hát »ehet ez igy toyább, hogy a bolsevizmus titkos és nyilt cinkostársai a mi és gyermek;«* A magyar katolikusságnak, de az egész magyar nemzetnek nagy, szent esztendeje lesz az 1938. esztendő. Ezeréve, hogy meghalt az Árpádok kiváló sarja, az első magyar apostoli király, Szent István, aki állam- férfiúi zsenialitása és lángoló keresztény buz- gósága olyan alapjait rakta le az alkotmányos magyar királyságnak, mely alapokon egy ezerévet meghaladó, egész világtörténelmi korszak viharos századain át állott a magyar, mint nyugat ledönthetetlen védőbástyája és áll ma is, bár nyugat az ezeréves oltalomért Trianonnal fizetett. Ha megmaradunk a szent király lerakta alapokon, kiheverjük minden megcsonkitottságunkat, minden elvesztésünkre törő rosszakarat árját. Ezt az évfordulót méltó fénnyel kívánja megülni Magyarország és hogy az egyház is hozzájáruljon egyik legnagyobb apostola emlékünnepe fényének emeléséhez, a római pápa az 1938. esztendőt szent évnek nyilvánította és Budapesten tartják meg az Eucharisztikus Világkongresszust. A szent Atyának erről a magyar nép iránt érzett szeretetről és megbecsülésről tanúskodó gesztusa azt jelenti, hogy 1938-ban Budapesten gyűlnek össze a világ katolikusai a földkerekség legnagyobb és leggyönyörűbb vallásos egybesereglésére. Ez a hatalmas demonstráció hivatva lesz bebizonyítani itt Európa szivébe, a keleti és nyugati istentagadás ütköző poutjába, hogy nem lehet eltemetni a kereszténységet, mert annak éltető ereje nem innen aláírói származik. De jelenti ez a demonstráció azt is, hogy a világ katolikusai értékelik és megbecsülik ezt a szegény megcsonkított nemzetet, talán érzik már most is, de egészen bizonyosan ráeszmélnek a kongresszus folyamán, hogy ez a nemzet még mai megcsonkitottságában is egyik legbiztosabb pillére a kereszténységnek, amely nemzetnek még jelentős hivatása lesz Krisztus egyházának és ezzel együtt a nyugati kultúrának védelmében. Ilyen nagyarányú vallásos megmozdulás még nem volt Magyarországon. Természetesen nagyarányuak az előkészületek. A magyarság prestizskérdése, hogy ezeknek az ünnepségeknek gyönyürü sorozata zavartalanul és impozáns méltósággal bonyolódjék le. Nemcsak a katolikus vallás híveinek dolga ez — hangsúlyozzuk, hanem az egész magyarságé, mert a magyarság jóhirét szolgálja a siker. A központi rendezőség már is megkezdette a részietekbe menő munkálatokat. Elrendelte azoknak az összeírását, akik az Eucharisztikus Világkongresszus ünnegségein részt akarnak venni. Ennek az összeírásnak a lebonyolítására, általában a kongresszussal összefüggő ügyek intézésére Tanczik Lajos, r. kát. egyháztanácstag vállalkozott. A nagyközönséget érdeklő közelebbi részletek megtüdása végett hozzáfordultunk é6 az alábbi felvilágosítás
