Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-08-28 / 194. szám
2 BÉKÉS 1937 augusztus 28 Öntözőgazdálkodás Gyulán és környékén Ismételten szóvátettük már ezeken a hasábokon az öntözőgazdálkodás ügyét. Tekintettel azonban a dolog nagy horderejére, a jövőben is ismételten rátérünk, mert úgy látjuk, sőt úgy látja Magyarországon minden komolyan gondolkozó, sőt felelős tényező is. Ez alkalommal röviden arra szeretnénk kitérni, hogy milyenek az öntözési viszonyok, mennyire van az öntözés Gyulán elterjedve és milyen hasznothajtónak bizonyult. Adata- taink, melyeket az Alsó-fehérkörösi Ármente- sitő, Belvizszabályozó és Vizhasznositó Társulat illetve annak igazgatófőmérnöke, Kienitz Vilmos idevonatkozó 1936. évi elaborátumáb ól merítettünk, csak nagy általánosságban fognak rámutatni az öntözőgazdálkodás eddigi gyulai és gyulakörnyéki öntözések elterjedtségére 1936. évre vonatkozóan. Arra azonban minden esetre elegendők lesznek, hogy bebizonyítsák, hogy az öntözés már a mai stádiumában is tetemes hasznot biztosit az öntözőgazdáknak, eltekintve attól, hogy mentesiti őket az időjárás esetlegességeitől. Ahhoz, hogy az öntözőgazgálkozás elterjedjen külső, természeti tényezők és a már létesített öntözőgazdálkodások propagativ ereje hatnak közre. Az 1935.—36. esztendő például száraz esztendőnek ígérkezett és ez a körülmény az aggódó gazdák közül sokat birt rá arra, hogy öntözésre rendezkedjenek be. Az őszi és téli hónapoknak aránylag csapadékmentes volta nagyon megkönnyítette az öntözendő földek jó előkészítését. A másik tényező, az öntözőgazdaságok buzdító példája ezidőszerint még nagyon kevés, mert aránylag még kevés az öntöző gazda, másrészt pedig egyoldalú, mert az öntözők túlnyomó része bolgárkertészettel foglalkozik és a mező- gazdasági növények öntözésére nem szolgálhat minta gyanánt. Itt mutatkozik meg a minta öntözőtelepek óriási fontossága. Az előlnevezett társulatnak van ugyan öntöző mintatelepe, de ez egyrészt kicsi, mindössze 8 kát. hold területű, másrészt pedig éppen kis terjedelménél fogva nem szolgálhat a mezőgazdaság minden ágára kiterjedő útmutatással. Állami mintatelepre van szükség és úgy értesülünk, hogy az állam a közeljövőben hajlandó is egy ilyen mintatelepnek ennek a társulatnak a területén való létesítésre, mert nyilvánvaló, hogy ennek a társulatnak a terüle tén az öntözésnek nagyobbmérvü elterjedésére lehet számítani. Itt van még Gyulán a városnak a galbácskerti öntöző mintagazdasága, melyet nemrégen ismertettünk és amely nagyszerű eredményeket ért már el az öntözés, mégpedig úgy a konyhakerti, mint a mező- gazdasági öntözés terén, valamint a mürétek öntözése terén is. Örvendetes jelenség, hogy az öntözőgazdálkodás — azt lehet mondani — egyre terjedő mértékben szaporodik. Idevonatkozólag az alábbi adatok mutatják a fejlődést 1936-ig. Az 1937. évi adatok még nem állnak rendelkezésünkre, de tudomásunk van róla, hogy az öntöző gazdák száma és az öntözött terület az idén is szaporodott. Az 1930. évben 65 öntözőgazdaság volt 418 kát. hold öntözött területtel, 1931.-ben 96 gazdaság 490 kát. holdat öntözött. 1935.-ben 147 gazdaság 771 holdat, mig 1936-ban 240 gazdaság 954 kát. holdat. Az öntözött terület tehát 1930. óta 127 százalékkal szaporodott. Gyulán 83 gazdaság 151 kát. holdat öntöz. Ez az öntözött terület művelési ágak szerint a következőkép oszlik meg : Bolgárkertészettel 76 gazdaság foglalkozik 100 holdon, 2 gazdaságnak 13 hold területű öntözött mürétje van, két gazdaság 16 hold szántót öntöz, ugyancsak 2 gazdaság 15 hold gyümölcsöst, végül egy gazdaság 7 holdon kísérleti öntözést folytat. A legnagyobb területet Békéscsaba öntözi, amennyiben itt 100 gazda 377 holdon folytat öntöző gazdálkodást. Hogy rövidesen megemlékezzünk az öntöző gazdálkodás haszonthajtó voltáról is, alábbiakban néhány elért közepes eredményt ismertetünk, megjegyezve, hogy a konyhakerti termények ára 1936-ban alacsony volt. A bolgárkertészek a rendelkezésre álló adatok szerint átlag 1000 pengőért adhatták el egy hold termését, bár nagy hátrányt jelent számukra az értékesítés szervezetlensége. így történhetett meg, hogy amikor a zöldpaprika nagybani ára Gyulán 4 fillér volt kilogramonként, Budapesten a kiskereskedők 60 fillérért adták kilóját. Tulmagas a szállítási költség, mert kiskertészeink csak kisebb mennyiséget tudnak szállítani és igy az elért árak 43 százaléka rámegy a szállításra. Ezen van hivatva segíteni az értékesítés megszervezése. A gazdasági termelés szintén meglehetős többterméshez juttatta a gazdákat. így például az öntözött tengeri 80—100 százalékos terméstöbbletet adott. Mig az öntözetlen takarmány- répa holdankint átlag 160 q termést ad, addig az öntözött városi gazdálkodás 450 q termést ért el kát. holdankint. Burgonyánál az öntözetlen területek terméshozama átlag 60 q holdankint, mig Gyula város galbácskerti minta öntöző telepe 144 métermázsás termést ért el holdankint. Az öntözéssel járó befektetési költségtöbblet kát. holdankint 63 pengő 90 fillér, mig a burgonyánál holdankint 60 q többlettermést számítva 300 pengő haszontöbblet érhető el. Ezek a futólagos adatok magukba véve is határozottan amellett szólnak, hogy az öntözéstől méltán várhatunk nagy eredményeket. A jövőben rá fogunk mutatni arra is, hogy mily módon juthatnak a gazdák abba a helyzetbe, hogy aránylag nem nagy anyagi befektetéssel rendezkedhessenek be öntözőgazdálkodásra. A leégett Tisch-áruház árulhat A kormányzói pár elutazott Vitéz nagybányai Horthy Miklós Magyar- ország kormányzója és felesége csütörtökön gépkocsin Ausztriába utazott nyaralás céljából. Estére Bécsbe érkeztek, ahol a magyar követségen szálltak meg. Pénteken reggel ugyancsak gépkocsin tovább utazott a kormányzói pár. A kormányzónak és hitvesének utazása teljesen magánjellegű és igy az osztrák hatóság részéről semmiféle hivatalos fogadás nem lesz. A főméltóságu pár ausztriai útját két hétre tervezi és ez idő alatt több ismert osztrák nyaralóhelyre tesz kirándulást. Uti- marsall Brunszvik György alezredes lesz, aki a legutóbbi ausztriai nyaralásra is elkísérte a kormányzót. Rajta kívül az utazáson csak a kormányzói pár legszűkebb kísérete vesz részt. Vasárnap is viszik vikendez- ni az OTI-tag fiatalságot Megemlékeztünk már arról, hogy a gyulai Országos Társadalombiztosító Intézet a kötelékébe tartozó fiatalságot a Partfürdőben látta vendégül. A következő vasárnapra is előkészítették a fiatalok hétvégi üdültetését. A kér. pénztár vezetősége tekintettel arra, hogy már — sajnos — nyár vége van, ez alkalommal is a Partfürdőbe viszi a fiatalságot, hacsak az időjárás nem lesz nagyon kedvezőtlen. A fürdő vezetősége biztosította a pénztár ügyvezetőjét, hogy a fiatalság részére a kellő mozgási, íabdázási szabadságot biztosítja. A bizonytalan időjárás kellemetlenségeinek bizonyára nem lesznek itt annyira kitéve, mint az erdőben. Arra az esetre, ha az idő nagyon szomorkás volna, gondoskodik a pénztár vezetősége arról, hogy a megfelelő helyen kelle mesen eltölthessék idejüket. A vasárnap programja — ugyanúgy, mint eddig — reggelivel kezdődik, melyet az intézet székházában költenek el. Utána templomba mennek, majd a fürdőbe, ahol megkapják a szokásos tízórait. Ebédre csontleves, lacipe- csenye és utána vagy gyümölcs, vagy kukorica lesz. Vacsorára sült kolbász és sajt. A jelentkezések már megkezdődtek, bár akadt olyan biztosított is, aki mikor megtudta, hogy nem az erdőbe rándulnak ki, visszaadta jelentkezési lapját. Bizonyos azonban, hogy a vezetőség, aki felelősség mellett intézi a fiatalok üdültetését, nem teheti ki a kirándulókat ismét olyan kellemetlenségnek, mint amely az emlékezetes zivatar és jégeső alkalmával érte őket. Az elmúlt vasárnap Orosházán, a Gyopároson, Mezőberényben, Békésen rendeztek igen szépen sikerült hétvégi üdültetést. Különösen Orosházán volt nagy az érdeklődés. A következő vasárnap ismét Orosházán és esetleg, ha elég jelentkező lesz, Gyomán— Endrődön együttesen lesz a pénztár vidéki területén üdültetés. Eddig ugyanis mindössze 30 jelentkező van, viszont negyvennél kevesebb jelentkező esetén aránytalanul magasabbak a mellékes kiadások, hogy a kirándulás nem tartható meg. Hitelezői temették el A szatmármegyei Matolcs községben Széles István 39 éves gazda gyümölcsöskertjében felakasztotta magát és meghalt. Búcsúlevelet hagyott hátra, amelyben azt írja, hogy nyomasztó adósságai miatt válik meg az élettől, végül azt az utolsó kívánságát fejezi ki, hogy hitelezői vegyék meg a koporsóját és ők temessék el. A hitelezők teljesítették az öngyilkos gazda utolsó kívánságát: koporsót vásároltak és ők temették el a nemrégen még jómódú, de hirtelen elszegényedett matolcsi gazdálkodót. Újonnan épülő 3 szobás modern lakás 915 4—7 Petőfi-utca 5 számú bérház- ban október 1-re, vagy november 1-re kiadd. A napokban megírtuk, milyen nagy ke- j letje volt a Tisch-féle ruhaáruházban a tűz | után visszamaradt áruknak. Különösen a szegényebb néposztály vásárolta előszeretettel az olcsó ruhaneműt. Valóságos háborús időkre emlékeztető sorbanállás, hosszú embersor volt látható egy napig a Corvin-utcai Frontharcosotthonban lévő ideiglenes üzlethelyiség előtt. Meglepetésként hatott a boltban nyüzsgő és a bolt előtt hosszú időn át várakozó tömegre az, hogy a városi hatóság beszüntette az árusítást s kint az utcán rendőr igazoltatta a kijövőket és vizsgálta át a vásárolt holmit. Azt kutatták ugyanis, hogy a cég nem lépte-e át a rendelkezést és nem árusit-e a tilalom dacára a tűzben megsérült, megpörkölődött holmit. Mindezek a ténykedések nagy méltatlankodást váltottak ki a tömegben s egyesek a rokonszakmabeliek kezét vélték felismerni a hatósági rendelkezés mögött. Beszéltünk Tisch Ernővel, aki kijelentette, hogy ügyvédje utasítása alapján nyitotta meg üzletét, Amikor kiderült, hogy a tűzben megpörkölődött áruinak eladásához kamarai engedély szükséges, haladéktalanul beadta kérvényét a város polgármesteréhez és az engei dély beérkezéséig nem adott ki pörkölt árut j Előadja Tisch Ernő azt is, hogy biztatást ka pott az irányban, miszerint a pénteki napon már megkezdheti az égett és perzselt áruk kiárusítását, amely ránézve nagyfontossággal bír, mert mig a füsttől átitatott portéka fekszik üzletében, addig oda uj árut hozni nem tud s igy jobb vevőkörei igényeit azideig csak nehezen tudja kielégíteni. Érdeklődéssel vártuk az ügy elintézését» mert megállapítható volt, hogy bár a többi rokon-ipar és kereskedelem sérelmezi is a kiárusítást, az igen előnyös a kispénzű vásárlóközönségre. Nagy meglepetéssel értesültünk csütörtökön kora délután arról, hogy a Tisch-féle ruhaáruház ismét megkezdette a füstös áruk eladását. Megkérdeztük Tisch Ernőt, aki munkatársunknak a következőket mondotta : — Most beszéltem telefonon a szegedi Kereskedelmi és iparkamara titkárával, Tonel- Sándorral, aki kérdésemre azt az utasítást adta,, hogy a tüzből megmentett áruk kiárusítására hatósági engedély nem szükséges s az árusítást azonnal megkezdhetem. Meg is kezdtem.
