Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-08-25 / 191. szám

i-r BÉKÉS 1937 augusztus 25 k x FelsősziSéziai mozaik ■y MF. A boroszlói énekkar versenynek vége, az itt összesereglett sok száz bel- és / külföldi sajtóképviselők egyrésze kb. 50-en a német munkafront, valamint a nemzeti szo­cialista jólétügyi közösség (NSV) vendégeként egy többnapos felsősziléziai utazáson vett részt. Két hatalmas autóbuszunk a gyönyörű sziléziai síkságon robog végig, az egyes vidé­keken aratnak, másutt már újból trágyáznak, mig az ekék serege túrja a földet. . . Felejt­hetetlen képek tárulnak fel az utazó előtt, egyikük talán saját hazájára gondol . . . Első állomásunk Oppeln városa, fogad a főpolgármester, engem azonnal felismer, hi­szen tavaly ugyanabban az időben a 23 ma­gyar kereskedelmi iskolai tanárok csoportját kisértem, a magyar urak iránt érdeklődik és igaz örömmel veszi tudomásul, hogy ez a ta­valyi tanulmányút mennyire mozdította elő a kölcsönös megértést. Hiszen különben is isme­retes, hogy a sziléziaiak milyen őszinte szere­tettel beszélnek, a magyarokról és magyar Hazánkról ... Ők akik a Birodalom e délke­leti csücskében, legközelebb fekszenek Magyar- országhoz, akiknek ősei már évszázadok óta állottak üzleti összeköttetésben Magyaror­szággal úgy érdeklődnek népünk, hazánk sor­sáról, hogy szinte az az érzése az embernek, mintha hozzánk tartoznának. Megtekintjük a város látványosságait- Nem emlékeket mutatnak nekünk, hanem ha­talmas gyárakat, kikötőket, az Oder folyam szabályozási munkálatait, az uj kanális óriási müvét. De utunk tovább visz Beuthen felé. Itt terülnek el Felsőszilézia legnagyobb szén­bányái. Az összes bányák körül gyönyörű kis családi házakat építenek, gyümölcsössel, kis gazdasági udvarral, kerttel körülvéve, bennt az erdők tisztásain szebbnél-szebb és legmo­dernebbül berendezett nyilt uszodákat építet­tek a munkások, a bányászok számára. Fedett terasszok, virágos kertek és park! . . . Végigvezetnek az uj, a versailli határon, ugyanaz a helyzet mint minálunk Magyaror­szágon. A határ falvakat, egyes házakat, uta­kat, kerteket, de még bányákat is két részre osztja. Előfordult, hogy az egyik bánya lég­tárnája lengyel, mig a bánya maga német, ami azt jelenti, hogy a lengyelek bármilyen pillanatban elzárhatnák a bányában dolgozó munkások levegőjét. De persze, ilyet ők nem tesznek, de másrészt a német sem tartozik azon fajhoz, amely ölhetett kezekkel nézné az eseményeket. Építettek uj légtárnát és vígan dolgoz­nak a föld alatt tovább. Az egyik bánya nagy termében 1000 fekete, kormos és a szénportól piszkos bányászok vár reánk. Az üzemvezető üdvözöl bennünket, majd a bányászzenekar és az énekkar eljátszák és eténeklik dalaikat. Az üzemvezető uj 40 tanult bányásznak ki­osztja az igazolványt, amely szerint mint ki­képzett bányamunkások a vizsgákat jó ered­ménnyel letelték, majd pedig tudomásul hoz­za, hogy a vállalat szociális téren egy uj in­tézkedést vezetett be. Elhatározta ugyanis, hogy a katonai szol­gálathoz bevonult ifjubányászok családjaik a rendes jóléti támogatáson, a segélyen kívül a katonai szolgálat tartamára rendesen kapják a segélyt és az utolsó bérfokozat közti kü­lönbséget. A fekete, kormos, szenes arcokból csak a szemek fehérje látszik, de látni keit ezeket a szemeket, amikor eléneklik a német him­nuszt és a Horst Wessel dalt. A munkások egy része a tárnába megy dolgozni a másik része haza indul, de előbb még megfürdik. Hindenburg, Glawitz bányavárosokon át Ratibor városka felé száguldanak autóink. Nem kis városkák ezek, maga Hinden­burg csak 106,000 lakost számlál. A városok körül és között egyik bánya váltja fel a má­sikat. Ratibor környékét a mezőgazdasági ter­melés karakterizálja. Gyönyörű erdők, legelők, szántóföldek . . . (Folytatjuk) Werner-cég őszi reklámja P. 35 egy férfiöltönyhöz való szövet teljes hozzávalóval együtt Merkur könyvecskére 6 havi résziéi. 882 Egy nagyobb fiú kereskedő gyakor­2—4 v noknak azonnal fölvétetik. PAPÍRSZALVÉTÁK, tortapapír OK szépek, olcsók DOBAYNÁL Jövőre indul meg a békés­megyei diáknyaraltató építése Köztudomású, hogy Békésvármegye tör­vényhatósága a város által erre a célra áten­gedett városerdei területen diáknyaraltató épí­tését határozta el. Úgy volt, hogy a nyaral­tató épitését még ebben az évben megkezdik. Az épités azonban nem indult meg és ez különböző találgatásokra adott okot. Voltak, akik úgy tudták, hogy az épités végleg elma­rad, mások pedig azt hiresztelik, hogy a vár­megyei törvényhatóság nem fokozatosan, a rendelkezésre álló évenkénti anyagi erőkhöz képest építik fel a nyaraltatót, hanem csak évek múlva akkor fognak hozzá, ha a teljes felépítéshez szükséges 50 — 60 ezer pengő egy összegben rendelkezésre fog állni. Felkerestük ebben az ügyben dr. vitéz sarkadi Márki Barna alispánt, aki kérdésünkre kijelentette, hogy a híreszteléseknek semmi alapjuk nincs a program marad változatlan. Mindössze arról van szó, hogy a törvényható­sági határozatnak jóváhagyása késett és igy az építkezések jövőre kezdődnek. Nincs többé fogatlan száj A stomatológiai szakköröket, de a nagy­közönséget is valósággal lázba hozta dr. Her­bert Schneidernek. az ismert bécsi állkapocs­sebésznek most közzétett beszámolója két ta­nulmányáról, amely — a jelek szerint — egé­szen uj fejezetet nyit meg a fogorvoslás tör­ténetében. Dr. Schneider egyik tanulmánya a fogor­voslás egyik legalapvetőbb területén, a íog- porlás terén jelent döntő haladást. Arról van szó, hogy gyökérrel ellátott müfogakat bele­ágyaznak az állkapocsba és azzal összenövesz­tenek. A gondolat nem uj, de az erre irányuló eddigi kísérletek nem sikerültek, mert az em­beri szervezet az eddig használt anyagokat egy-két hónap alatt vagy kilökte a testből, vagy felszívta. Dr. Schneidernek sikerült olyan anyagot találnia, amely tökéletesen beleforr az állka­pocsba. A Schneider-féle müfog magva arany s a magot elefántcsont-köpeny veszi körül. Ez a gyökér két hónap alatt tökéletesen beleforr az állkapocs csontba és az ilyen míifog elég szilárd ahhoz, hogy hidat tarthasson. így te­hát olyan szájba is teljesen szilárd fogsort lehet szerezni, amelyben már nem volt egyet­len fog sem s köztudomású, hogy ez a meg­oldás sokkal előnyösebb és kellemesebb, mint a kaucsukbetétes. Felakasztotta magát egy debreceni cipészmester Tragikus öngyikosság történt hétfőn dél­után a Szegfü-utca 25. szám alatti házban. Kovács Gábor 53 éves cipészmester műhelyé­ben felakasztotta magát és mire tettét észre­vették, már halott volt. A szerencsétlen idős ember az utóbbi napokban családjától elvo­nulva búskomorságban élte életét. Arról soha senkinek sem tett emlitést, hogy öngyilkos akar lenni, igy nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget magábazárkózottságának. Hétfőn délben is együtt megebédelt családjával, majd műhelyébe vonult, ahol munkához látott. Ko­vács Gábor óvatlan pillanatban ujjnyi vastag kötelet vett elő és azzal műhelyében felakasz­totta magát. Az öngyilkosság elkövetése után rövide­sen keresni kezdte Kovács Gábort családja. Megdöbbenve vették észre, hogy a tragikus véget ért cipészmester műhelyében felakaszt­va függ. Azonnal rendőrért szaladtak, akinek segítségével levágták az életunt Kovács Gá­bort. Közben értesítették a mentőket is, azon­ban a kihívott mentőorvos mar csak a beállt halált állapította meg. Az öngyilkosságról jelentést tettek a rendőrség központi ügyeletének, ahonnan tisz­■- \ tiorvos kiséretében detektív szállott ki a hely­színre. A nyomozás során búcsúlevelet keres­tek, azonban az életunt ember egyetlen sort sem hagyott hátra. A rendőrség ezután intéz­kedett. hogy a holttestet szállítsák ki a kli­nikai kórbonctani intézetbe, ahol valószínűleg fel fogják boncolni és csak azután kerülhet sor a temetési engedély kiadására. Nagy felhőszakadás Miskolcot». Miskolcon hétfőn délután közel kétórás felhőszakadás volt, amely igen nagy károkat okozott a vá­rosban. A szűnni nem akaró nagymennyisé­gű csapadék következtében a város legtöbb mélyenfekvő utcája vízzel telt meg, a víztö­megek széles mederben hömpölyögtek a há­zak között, bonyomultak az alacsonyabban fekvő lakásokba és pincelakásokba. A város főutcáján félórákon keresztül lehetetlen volt közlekedni, olyan nagytömegű viz állt az út­testen. A mentőket egymásután hivták fel te­lefonon azoknak a lakásoknak tulajdonosai, amelyeket a viz elborított. Este 6 órára 50 család lakását öntötte el a hatalmas esőzés nyomában iátó vizáradat. Megtámadlak a csendőröket a részeg csö­möri legények. Vasárnap éjszaka a csömöri Fogt-fé!e vendéglőben nyári táncmulatságot rendezett a helybeli fiatalság. Éjszaka két óráig a legnagyobb rendben folyt le a mula­tozás, a vendéglős figyelmeztette a mintegy nyolcvan főnyi vendégsereget, hogy záróra van, menjenek haza. Az ittas társaság hallani sem akart a távozásról, mire a csendőrjárőr is felszóllitotta őket, hogy térjenek haza. A részeg emberek belekötöttek a csendőrökbe, székekkel és üvegekkel támadtak rájuk, majd többen kimentek az udvarra és kődara­bokkal kőzáport zúdítottak a kötelességüket teljesítő csendőrökre. A csendőrök szoronga­tott helyzetükben kénytelenek voltak fegyve­rüket használni, miközben Radák János 26 éves kőmüvessegéd megsebesült. Radákot sú­lyos állapotban vitték a mentők a Horthy Miklós kórházba, a verekedés főrendezőit előállították a csendőrörsre. Tőzsdei árfolyamok: Augusztus 24-én. Készárupiac irányzata gyengén tartott volt.Bűz (tiszavidéki) 79 kg. 20.40—20.75. Búza (tiszJ vidéki) 80 kg. 20.55-20.85, Rozs 19.35—19.53 Takarmányárpa 16.50-17,-»-. Zab 17^50—17.4Í Tengeri, morzsolt ! 1.90—12^—. Buzakorpi? 11.45-11.55. Biborheremag 53—54. Határidőpiac irányzata egyenetlen volt. ;|Tengeri szep­temberre 11.43—! 1.15. APRÓHIRDETÉSEK. Iv-ú. 12 város) jó családiház lehet d. e. 4-ig. sz. (József berendezésű eladó. Ért. 10-től, d u. 873. 4—7 Újvári 184 sz. ház eladó. Ért. ott. 3 — 3 Két egymásbanyiló csinosan bútorozott szoba 2 személynek is kiadó, estleg teljes ellátással. János-u. 2. bejárat. Karácsonyi Kapu alatti 883 6-10 Erkel-tér 1 számú házban emeleti lakás aug. 1-re kiadó. 579-24*’kcsv Szegedi Kiss István- u. (Virág-u.) 24 szám alatt bútorozott szoba kiadó. 917 1 — 1 Kiss-u 4 számú ház kiadó Értekezni lehet ugyanott. 916 1—2 Józsefbenedeken öt hold föld kiadó.$ Ért. Pap u. 10 sz. a 1 — 1 BÉKÉS politikai napilap. Megjelenik minden hétköznap este. Felelős szerkesztő és kiadó DobayJenő Nyomatott: Dobay János könyvnyomdájában GYULA. ^ .

Next

/
Thumbnails
Contents