Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-08-17 / 185. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal Gyula Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32. Politikai napilap Főszerkesztő; BÖBAY FERENC f Előfizetés egy hőra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Falukutatás és íalusenités Divatos dolog ma a falukutatás. Éppen ezért sokan támadják. Elég helytelenül, mert ha történtek is szélsőséges, egyéni feltárások, mégis nagyon sokat köszönhetünk neki. A falukutatás terelte a figyelmet, az élet halál harcot vívó magyar nép problémái, letelepülési helye: a falu, a puszta, a tanya felé; szemben az előző törekvéssel, mely a városi munkásság problémáit igyekezett feltárni. A tények követelték a fakultást, mert ma a fajilag magyar falu, puszta, tanya a legveszedelmesebb front. Hiszen, ha van is a városi munkásságnak még megoldatlan problémája, nagy általánosságban életszínvonala — hála Istennek — jóval magasabb, mint a falu nincstelenjeié. Azonban bármennyire is szűk- i ség van a kórismére, a veszedelem feltárására, a baj eh'émitő színezésével még nem gyógyítottuk meg a sürgős orvoslásért siró sebeket ! Ezért célszerű lenne, ha a falukutatók energiájuk nagy részét praktikus orvoslások propagálására használnák fel. Jöjjenek olyan gyakorlatilag megvalósítható propoziciókkal, amelyekkel tényleg használnának is a magyar falunak. E téren minden figyelemre érdemes tanáccsal szolgál egy jónevü országgyűlési képviselő : Csikvándi Ernő egyik hírlapi cikkében. Részletesen fejtegeti, hogy a megindult telepítési akció keretében csak azok juthatnak földhöz, akik az ehhez szükséges minimális tőkével (20—30 százaléka a föld értékének) és gazdasági felszereléssel rendelkeznek. Reálisan állapítja meg, hogy a legtöbbje nincs ilyen adottságok között. Ezért, hogy a telepítés során birtokh®z, házhelyhez, illetve házhoz jussanak, valamiképpen elő kell segítenünk náíuk az ebhez szükséges tőke képződését. A megteremtendő falu, önállósi- tási alapjából, állatkölcsönök, illetve nem igényes és oltott, tenyésztésre alkalmas állatok kölcsönzését látja célszerűnek. Különösen a sertés és a szarvasmarha kölcsönzését, mert igy a mezőgazdasági munkásnak nem kell olcsó áron tengeri-részkeresetét elpocsékolni, hanem azt feletetve, sokkal eredményesebben jövedelmeztetheti hizlalással. Ezek az állatok nemcsak természetes szaporulatukkal hajtanak hasznot, — s igy minden nehézségek nélkül lenne biztosítható az állatok természetben való visszaadása, — de népünk táplálkozását is igen jelentős mértékben megjavítaná pl. a szarvasmarha tejhozamának felhasználása. Amennyire helyes ez a jövőre irányuló elgondolás, éppen annyira elsőrendű feladat a már meglevő és a majdnem megszerzendő földterület megtartása, helyes megmunkálása, jövedelmezővé tétele és gyarapítása. Ez pedig csak megfelelő ismeretek és gyakorlatok birtokában lehetséges. Mivel népünk gazdasági műveltsége egyáltalán nem korszerű, nagyarányú és minden településre kiterjedő propagandát kell megindítanunk a gazdasági felvilágosítás szolgálatában ! Sokkal több gazdasági szakiskolára, téli mezőgazdasági vándor- tanfolyamra van szükség! Az iskolánkivüli népművelés programjában minden községben gazdasági irányú tanfolyamot kell beállítani ! A cél szolgálatában kell megreformálni egész közoktatásunkat, különösen az elemi és továbbképző népiskolákat. Valóban eredményes munkát azonban csak a gazdatitkári szervezet felállításával lehetne elérni, mely minden faluban a közigazgatás mellett működne! Szakképzett gazdá- szok, gazdasági szaktanítók és tanárok kötelessége lenne minden faluban gazdasági előadásokat, tanfolyamokat tartani. Az elkövetkező gazdasági munkák helyes elvégzéséről a hallgatókat felvilágosítani. A jelentkező károk ellen való védekezésre kioktatni és főleg a mukaidőkben állandóan járni a határt, gyakorlati és elméleti tanácsokat adni ; a munkák helyes elvégzését, a mezőgazdasági törvények és rendeletek végrehajtását ellenőrizni ! Minden törvény, rendelkezés és tanítás annyit ér, amennyit abból gyakorlatban helyesen megvalósítanak ! Éppen ezért a gazdatitkárnak joga lenne a megadott utasítás és törvényes intézkedés ellen vétőket bírsággal büntetni s igy kényszeríteni őket a helyes gazdálkodásra ! Hogy mit jelentene az igy szakszerűen irányított, tudományos gazdálkodás, az most pillanatnyilag elképzelhetetlen, de kétségtelenül biztos, hogy a többtermelés és főleg a minőségi termelés terén óriási haladást tehetnénk meg ! Népünk jövedelme s vele együtt életszínvonala is felemelkednék, különösen, ha az értékesítést is -- állami beavatkozással — alíruisztikus szövetkezetek bonyolítanák le, melynek jövedelme visszaszállna a termelőre. A' gazdatitkári szervezet megalkotásával nemcsak a taglalt nagy nemzeti feladatot oldhatnánk meg, de lehetővé válna a gazdasági képzettségű állástalan értelmiségünk elhelyezése azon a területen, ahol értéA gyulai gazdák szép reményeit tette tönkre az az orkánszerü zivatar, amely vasárnap délután vonult el, a város felett és hatalmas jégesőt zúdított a határra. A vihar délnyugatról jött, majd Gyulavári felett megfordulva ismét végigzugott a város felett. Eleintén csak záporeső esett, hamarosan azonban tojásnagyságu jégdarabok zúdultak alá és beverték a házak ablakát, letördelték a fák ágait, melyeket az óriási szélvihar már amúgy is végigpusztiiott, sőt több helyen, igy a Józsefvárosban hatalmas törzseket döntött ki tövestül. Egy két perc alatt fehér jégréteg boritotla az uccákat és házakat. Az emberek, a kirándulók kétségbeesetten iparkodtak védelmet keresni. A jégverés mindössze félórát tartott, de ez az idő elég volt ahhoz, hogy tönkretegye a szántóföldek, kertek, szőlők termését. Amint a gazdák elkeseredetten panaszolják, a szőlőt leszüretelte, a még mindig nagymennyiségben a határban Ügeitfverseny Nagyszámú előkelő közönség előtt tartotta meg az Alföldi Lovas Egyesület szombaton és vasárnap, a Gazdasági Egyesület rendezésében Békéscsabán a szokásos lóversenyét, amelyen először képviseltette magát a Budapesti Ügetőverseny Egyesület. Ott láttuk a közönség soraiban vitéz Márki Barna dr. alispánt, Geiszt Gyula dr. kormányfőtanácsost, Friedrich Alfréd ezredparancsnokot, Bordás Árpád rendőrtanácsost, a csabai rendőrkapitányság vezetőjét és még sok másokat a vármegyénk vezetői közül, de szép számmal voltak budapesti vendégek is. Szombaton délután gyönyörű napsütéses időben futották le a versenyeket A versenyt a mezőgazdák sikversenyével nyitották meg. Ekkor került még lefutásra a Körösi dij, sik- verseny — handicap, Gerendás dij, Békésmegye dija és a Békéscsaaai dij, melynek minA szeptember hó 2-án Budapesten az Iparcsarnokban az országos Iparegyesület rendezésében aranykoszorus mesterversenyt tartanak. Az aranykoszorus mesteri címért több mint ezer kiváló mester jelentkezett. Gyuláról két önálló mester fog részt- veuni a versenyen és az ezzel összekötött kikes munkájukra a legnagyobb szükség van. Az oktatás, az állami segítés természetesen nagy összeget igényel. De a múlt és a jelen tanulságaiból meg kell érteni nálunk is, hogy a földet nem elég csak birni, hanem azt jövedelmezővé is kell tenni, meg kell tartani és főleg gyarapítani ! Bele kell vinni a köztudatba : ahogy minden mesterséget tanulni kell, minden pályára előkészülni kell ; úgy a földet helyesen munkálni, jövedelmezővé tenni, megtartani és főleg gyarapítani szintén tanulni kell, még pedig alaposan. Avatatlan kézzel a magyar földhöz nyúlni, azt elvesztegetni soha meg nem bocsátható bűn a magyar fajjal szemben ! A magyar faj boldogulásának alapja a magyar kézben lévő helyesen megmunkált föld : mindannyiunk édesanyja, minden erőnek, áldásnak kutforrása ! Aki ma csak egy barázdát is megtart, vagy megszerez belőíe a magyar faj részére, az legliszteletreméltóbb nemzeti missziót, fajvédő inukat végez ! Üdv neki és dicsőség ! Gyuláit levő dinnye is odaveszett túlnyomó részben, ami kevés gyümölcs volt, azt leverte. Különösen az érinti súlyosan a gyulai gazdákat, hogy a szép eredménnyel kecsegtető tengeritermés is elpusztult. Sok helyen a csonkig leverte a csöveket, különösen a késői vetésű tengeri, amelyből pedig a múlt őszi esős időjárás következtében meglehetősen sok van, érezte, meg a pusztító jégverést, Óriási a kár a konyhakerti vetemények- ben, ami tekintettel az utóbbi időben lendületes fejlődésnek indult gyulai kertgazdálkodásra ugyancsak súlyos csapást jelent Gyulán. Nem kevésbbé súlyos az á veszteség, ami a nagyjelentőségű fnagtermelést érte, itt a város maga is érzékenyen károsodott, mert a galbácskerti gazdaságban eddig szépsikerii magtermelést folytatott. Tönkrementek a rétek, a lucerna, úgy hogy a város határa és belső kertjei siralmas pusztulás képét mutatják. Békéscsabán denike izgalmas versenyt és nagy élvezetet uyujtotí a lóverseny-sportot kedvelő közönségnek. A verseny második napján, vasárnap délelőtt tartották meg a galamblövő versenyt, amelyen elég szép eredménnyel vettek részt a versenyzők. Délután pedig erősen borult időben folytatták a lóversenyt, amelyet a leventék sik- versenye nyitott meg. Utána a Békési dij, Biró Albert emlékverseny, Csákói dij, a Budapesti Ügetőverseny Egyesület dija, gátverseny — handicap és a Szentetornyai dij kerültek lefutásra, amelyek ugyancsak szép és izgalmas versenyt nyújtottak. Kár volt, hogy az utolsó három versenyszámot futózáporesők megzavarták, ez az eső a talajt fellazította és igy a versenyek eredményét hátrányosan befolyásolta. állításon és pedig Stéberl András és Puczkó József, mindketten a hirres gyulai hantesárut fogják a kiállításon reprezentálni és hisszük, hogy sikerei. A kiállítás 19 napig tart és szeptember 20-án este zárul. Könnijü László. SS Aranykoszorus mesterverseny r
