Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-08-15 / 184. szám

BÉKÉS m 1937 augusztus 15 gyalaii fiéhja Városházával szemben. I Kölcsönöket folyósít 803 l*v előnyös feltételekkel. {Elfogad betéteket betétkönyvecskére vagy folyószámlára, kedvező feltételek mellett. {Ezüst és aranypénzt bevált Idegen pénzt vesz, elad és átutal Tűz stb. biztosításokat felvesz {Tűzifa részletfizetésre is kaphat! Szerencsés baleset Majdnem végzetessé válható baleset tör­tént Gyulán a Városház utcában levő Werner üveges üzlete előtt. Egy négy éves kis fiú, a kis Kátai András, játszadozott ott a járdán egymagában, amidőn a Kőhid irányából várat­lanul felbukkant előtte egy torzonborz kiné­zésű ember. A kis gyermek annyira megijedt a züllött kinézésű embertől, hogy félelmében az akkor éppen arra haladó kocsi alá futott, , amelynek első kereke keresztülment a gyer­mek lábán. Szerencsére a kocsis észrevette a dolgot. A lovakat azonnal megállítva elejét vette nagyobb- szerencsétlenségnek. A kis gyermek sikoltozására egyszerre nagy tömeg gyűlt össze a délutáni 30 fokos hőség miatt kihalt utcán. A sarkon posztoló rendőr azon­nal ott termett, a tömeget oszlásra szólított és a gyermeket megvizsgálta. Mivel l,? j, hogy a lába nem tört el s csak horzs sok vannak a gyermek lábán, az időközbe., elő­került apa gondjaira bizta azzal, hogy a gyer- TfifcWi azonnal vigye orvoshoz és vizsgáltassa meg. A szepegő gyermeket a munkás ember talicskájába ültette és elvitte a legközebbi hatósági orvoshoz Mint érdekességet említjük meg, hogy lapunkat előállító nyomda jelenlegi vezetőjét harminc évvel ezelőtt ugyanezen a napon hasonló körülmények között érte a fentihez hasonló szerencsés kimenetelű baleset. ammmmmmmaamassm __ Az ostor és autó Ho torán György gyulai kizgazda fel jelen lést tett Gróli Mihály rádió- és gépkereskedő ellen, hogy ez év március havában kinyújtott ostorát az autón arra felé haladó Gróh Mi­hály kezéből erőszakkal kikapta és csak a esendőri nyomozás megindítása után küldötte vissza. Csütörtökön tartotta meg nagysolymosi Sipos Ferenc büntető járásbiró, a gyulai kir. járásbíróságon, ez ügyben a tárgyalást. Gróh Mihály beismerte, hogy Hotorán kezéből ő vette ki az autó szélvédője elé egyenesen messze kinyújtott ostort. Azonban erre szük­ség volt, mert pár nappal ezelőtt hasonlóan kinyiíjlőtt ostorszár már egy ízben esszetó. szélvédője üvegét. Az elveit ostort nem akar ta az utca sarába dobni, hanem mert gazdáját ismerte, haza akarta neki küldeni. Pár nap múlva haza is küldötte az ostort. Bűnösnek nem érzi magát. Ezután a bíróság Gróh Mihályt a vád és következményei alul felmentette. Az Ítélet jogerős. Az Én ujpágoiíi-Tüadervásár. Hét kis gida vig története, várok csinyei mulattatják Az En Újság rvásár kis olvasóit. Él­f' v ‘!tel olvr t szép regényt, sok me­sét' verset. , kifestőkép, rejtvény, gondoskodi nr >k heti szórakoztatásáról. Kiadóhivatal, Bú: est, VI. Andrássy-ut 1G. JHEUHi 795 1-7 v Nincs többé salétromos nedves fal, mert ettől véd az Eternit asbest nagylemez. Csempe lieiyett fürdőszobába is igen előnyös. Az Eternit nagylemez nélkülözhetetlen üzleti pultok, konyhabútorok védelmére, megkíméli a háziasszonyt a súrolás nehéz­ségeitől. Beszerezhető Gyulán, a kőhid mellett mss isim iCernstarcsai ásatások Lapunk múlt vasárnapi számában beszá­moltunk arról, hogy a gyulai Városi Muzeum ásatásai során Köröstarcsán a járványkórház udvarán egy XVI.—XVII. századbeli temető került feltárásra. Az a Hátas hegy, melyen ez a temető volt, már évezredekkel ezelőtt lakott volt. A további ásatások során meg lehetett állapítani, hogy két korszakban volt ott tartósabb emberi település. A bronzkor végén, K. e. kb. a 8. században igen huzamos ideig lakott azon a háton ember. Erre mutat az a vastag kulturréteg, mely sok helyen 4 m.-nél is vas­tagabb. Ebben a kulturrétegben a bronzkori embernek több lakását találtuk meg, melynek földjét újból és újból leapasztották, úgyhogy egyes lakások feneke csaknem másfélmóter- nyire emelkedett az eredeti lakásfenék fölé. A házak végén a szokásos, hamuval, csonttal és edénytöredékekkél telt tűzhelyek a telep életére és korára vonatkozólag értékes anya­got szolgáltattak. A szépen diszitett ép és töredékes edények mellett néhány csontesz­köz és kőbaltatöredék is előkerült. Legérde­kesebb talán az a két kis agyagszobor, me­lyek egyike tehenet, másika, mely sajnos nagyon rongált állapotban van, disznót áb­rázol. ' Az egyik bronzkori lakás közelében egy kettős gödrit csapda volt, mellyel bizonyára a telepre bemerészkedő apróbb vadakat fogdos- j ta a bronzkori ember két és háromnegyed I vezred előtt. A nép egyébként nagy húsevő 1 volt. Tűzhelyeiken rengeteg állati csontma­radvány található. A halat és folyami kagylót sem vetették meg. Erre vall a lakásfenekeken és tűzhelyekben található rengeteg halgerinc, halpénz és kagylóhéj. A másik nép, mely ezen az helyen ta­nyát ütött, a jazig-szarmáta volt. Ez a nép a római császárság végefelé a birodalom hatá­rain kívül élt. Függetlenségét megőrizte, egyébként azonban annyira a római kultúra hatásai alatt állott, hogy eszközei, edényei, ékszerei javarésze is római divatu volt. Vár­megyénk területét a mai tanyarendszerhez hasonló sűrűségben lakták. Alig van Gyula határában is magasabb fekvésű hely, ahol jellegzetes edényeik töredékei elő ne kerül­nének. Nem meglepetés tehát, hogy ez a nép a köröstarcsái hátas hegyeken is megtelepe­dett volt. Az ásatási helyen is sok edénytö­redékük került felszínre. Ezenkívül 3 kerek átinelszetii putrijukat is megtaláltuk. Köröstarcsa tehát az ásatási helyen Kr. e. 8 évszázaddal késői bronzkori népek, Kr. u. a IV. század táján jazig-szarmáták laktak. A magyar községre a XIII. század elejéről van adatunk, de a középkori Köröstarcsa valószi- nüleg nem ezen a helyen, hanem valamelyik másik kiemelkedőbb háton volt. Itt ugyanis XVI. századnál régebbi sir nem volt. A köi’östarcsai ásatás jelentősége, amel­lett, hogy a hely történelemelőtti település­viszonyaira fényt derített, abban áll, hogy Békéscsaba és Gyula múzeumai a közös fel­adatok együttes elvégzésében itt találkoztak először. Reméljük, hogy azt a munkát főleg az elpusztult középkori faluhelyek feltárási­ban további, eredményes együttműködés fog­ja követni. Implom József. Az égő Sanghaiban tombol a harc Csütörtökön Nankau előtt japánok min­den előkészületet megtettek a döntő rohamra. Az esti óráktól pergőtűz alatt tartották a kí­nai állásokat és pénteken hajnalban megkezd­ték a rohamot a város ellen. Elkeseredett né­hány órás közelharc után a japánok benyo­multak Nankau városába és a déli órákban már teljesen hatalmukba volt a város. Ugyancsak a kora délutáni órákban Sang­haj egyes városnegyedeiben kisebb összetű­zések után teljes erővel kitört a harc a kínai és japán csapatok között. A nemzetközi negyed déli részébe ve­zető hídon hosszas kigyózó sorokban özönle­nek a kinaiak. Biztonságot azonban a nem­zetközi engedményes területek sem nyújta­nak. Mindössze hatezer főnyi őrség áli ren­delkezésre a nemzetközi negyedek védelmére. Ebben a számban bennfoglaltatnak a sanghaii önkéntes szervezetek is, A kinai ha­tóságok falragaszokon közölték a lakossággal, hogy a japánok hadmozdulati tervei miatt nem biztosíthatják továbbra a nemzetközi, negyed semlegességét. A Sanghai előtt horgonyzó japán hajóraj a késő esti órákban megkezdte Sanghai ágyú­zását, hogy zárótüzzel megvédje a partraszál- iott japán tengerészcsapatokat. Egy amerikai és egy angol hadihajó Tientaóból útban van Sanghai felé. A japánok légi haderejüket is mozgósí­tották és bomba vető repülőgépeikről bombáz­ták a kinai állásokat. Azonban megjelentek a kinai repülőgépek is és valóságos légi ütkö­zet fejlődött ki Sanghai fölött. Mnssolini és Miller szeptemberben találkozunk A Matin berlini tudósitója azt az értesü­lést közli, hogy Mussolini és Hitler talkozóját, amelyről hónapok óta beszéltek, végleg ki­tűzték, még pedig a német nemzeti szocialista párt idei nürnbergi kongresszusát követő na­pokra, úgy hogy a találkozóra nyilván szep­tember 15-ike táján kerül sor. E hiradás sze rial a Duce nem utazik Berlinbe, hanem Ró­mából repülőgépen egyenesen Hitler nyári székhelyére, a bajor Alpokban fekvő Ober- salsbergre megy. A Berchtesgaden közelében lévő Obersalzbergen hónapok óta nagyszabású építkezés folyt, melynek során felépítették a birodalmi kancellária obersalzbergi fiókját és külön repülőteret is létesítettek. 4 4 ♦ ó 4 4 V* 4 4 4 4 ♦ ♦ ♦ ♦ 4 4 4 4444444444444444444444 44 44 4444 4444444444444444 fi« A Üf? üsL »a* je» os «a B*» es» S 851 1—2 lóversenyre különvonat Indul Gyislárl vasárnap délután 14 órakor Békéscsaba álló másra, honnan A.E.G.V. állandóan összeköttetést tart a pályával A ns e n e 11 é r 11 Jegyára oda és vissza 90 fillér 4 4 +44444444 44 44 4 44 44 44 44 44 4444 44444444 4 4 44% 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 i

Next

/
Thumbnails
Contents