Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-08-12 / 181. szám
2 BÉKÉS 1937 augusztus 12 IQ agy jelentőségű értekezletet tart az Országos Alföldi Bizottság Szolnokon Telegdy Lajos dr. viszonválasza után az elnöklő főispán kijelentette, hogy különösen a gazdasági szakoktatást az újonnan felmerült korszerű követelményeknek megfelelően bizonyos mértékig átszervezendőnek tartja. Épen erre való tekintettel a közeljövőben egy értekezletet szándékozik összehívni, mely értekezlet megvitatná a gazdasági szakoktatás korszerű reorganizálásának kérdését és az értekezleten kialakult vélemények alapján felterjesztést szándékozik intézni a m. kir. földmi- velésügyi miniszterhez. Bujdosó Lajos m. kir. vármegyei főállatorvos tett igen részletes jelentést az állategészségügyi intézmények berendezések terén mutatkozó szükségletekre. Berthóty Károly dr. szól hozzá a jelentéshez és szerinte abból két kérdés domborodik ki. Először a rühkór meggátlására teendő intézkedések, másrészt az állategészségügyi berendezések hiányainak pótlása. Azt kéri, hogy ezt a jelentést a közigazgatási bizottság ajánlja külön figyelmébe az alispánnak és kérje meg, hogy a jelentés alapján tegye meg a szükséges intézkedéseket a hiányok lehető kiküszöbölésére. Ami keresztül nem vihető, azt úgy sem erőszakolják, de a lehető történjen is meg. Bujdosó Lajos előadja, hogy ezeket a hiányságokat a járási állatorvosok állandóan bejelentik felettes hatóságaiknak, de ezek az előterjesztések nem sok eredményre vezetnek. Ha az állategészségügyi ebadóalap jövedelmét rendeltetésének megfelelően használnák fel, úgy ilyen panaszok megtételére nem volna alap. Dr. vitéz Pánczél József vármegyei főjegyző kijelentette, hogy az ilyen részletekbe- menő előterjesztések tulajdonképpen elsősorban az alispán elé volnának viendők és nem a közigazgatási bizottság elé Az alispán igen sok esetben megtalálná a módját a hiányok kiküszöbölésének, mint ez a nagyszénási esetben is történt Az elnöklő főispán a maga részéről he - lyesnek tartja, hogy az ilyen irányú előterjesztések néha ilyen formában kerüljenek a bizottság elé, amelynek tárgyalásai hozzájárulhatnak egyes szükségletek sikeres megoldásához. Az államépitészeti hivatal jelentését Lun- gagniny Henrik műszaki tanácsos, a hivatal főnökének helyetesse terjesztette elő, melyhez Bohnert József szólt hozzá, kérve, hogy a gyula-békéscsabai építés alatt álló utón a közforgalmat gátló és elkerülhető akadályokat az államépitészeti hivatal lehetőleg küszöbölje ki. Lungagniny műszaki tanácsos kijelentette, hogy ennek a kívánságnak lehetőség szerint eleget fognak tenni. Dr. Kiss László árvaszéki elnök jelentése szerint az árvaszéken sem személyi, sem tárgyi vonatkozásban nem merültek fel olyan jelenségek, amelyek a közigazgatási bizottság elbírálása alá tartoznának, Schröder Gábor dr. királyi ügyész jelentése szerint a letartóztatottak száma átlag napi 104 fő volt julius hónapban. Márki Jenő gazdasági főfelügyelő tette meg ezután előterjesztését, mely szerint julius hónapban 40 miliméteres csapadék esett, elemi csapás, szél és jégverés számottevő kárt nem okozott. Búzában az átlagtermés kataszt- rális holdanként 6—7 métermázsára tehető, a zab gyenge. A kapásokból jó terméseredményre van kilátás. A kerti vetemények közül a hüvelyesek és a mák jó eredményt adnak. A kender, maglen, dohány jól fejlődik. A ta karmánynövények kielégítő termést adnak. A gyümölcsfélékből csupán a dió kecsegtet jó terméssel, egyéb gyümölcs gyenge. A káposztalepke és egyéb rovarok meglehetős pusztításokat végeznek az idén. Az állatállomány egészségi állapota és a bő takarmány folytán kondicióbeli állapota is kielégítő. A mezőgazdasági munkások mind találhattak munkaal- mat, sőt itt-ott még munkáshiány is mutatkozott. Munkásmozgalmak nem voltak. A napszámbérek élelmezés nélkül megyei átlagban a következők voltak : férfiaknál 2.80, nőknél 2.50 pengő, gyermekeknél 1.50 pengő. A gabonaárak meglehetősen jók, az állatárak közepesek és átlag 20—30 százalékkal emelkedtek. A jelentések elfogadása után az albizott- sági ügyek tárgyalására tértek át. Az Alföld gazdasági életében bizonyára nagy kihatású értekezletet tart az Országos Alföldi Bizottság augusztus 17-én délelőtt 11 órai kezdettel Szolnokon a városi színházban. Ezen a gyűlésen Lampl Hugó dr. miniszteri tanácsos és az országos Öntöző hivatal főelőadója az alföldi öntözés műszaki vonatkozásait fogja ismertetni, Ereky Károly volt miniszter pedig az öntözés gazdasági kérdéseiről tart előadást. Tekintettel a probléma rendkívül nagy horderejére, kívánatos, hogy az Alföldi Bizottságnak ezen a szolnoki nagygyűlésén vármegyénkből is minél számosabban vegyenek tgeíoverseny ízléses falragaszok jelentek meg a hirdetőoszlopokon 1 tudatva a békéscsabai lóversenyek megtartásának napjait és kezdetének időpontját. Augusztus hó 14 és 15-ike nagy forgalmat fog jelenteni Békéscsabának, amit mi egy kissé nem irigykedve ugyan, de mégis fájó érzéssel szemlélünk, A vármegye székhelye Gyula város, mégis ha ezekhez a versenyekhez hasonló eseményekről van szó, akAugusztus közepe felé járunk. A takarítási munkák már nagyrészt befejeződtek, vagy rövidesen befejezést nyernek. Előreveti az árnyékát az őszi, téli munkanélküliség gondja. A városháza udvarán még napról napra szaporodnak azok az ácsorgó emberek, akik a hatóságtól várják, hogy munkához, kenyérhez juttassa őket. Igaz ugyan, hogy ezek között a lézengők között sok van olyan, aki egy kis utánnajárással el tudna még helyezkedni, mert gazdák köréből halljuk a panaszt, hogy még szükségünk volna gazdasági munkásokra, de nem tudnak kapni, mert munkavállaló nem jelentkezik. Természetes azonban, hogy van viszont olyan is a városházi munkavárók között, akik dolgoznának, ha tudnák, hol kell a munkás. Felkerestük dr. Varga Gyula polgármestert és megkérdeztük tőle, milyennek látja az elkövetkezendő dél munkás- és szociális viszonyait. Sajnos — mondotta a polgármester — nem tudok magamnak sem kellő képet alkotni a jövőt illetőleg. Eddig a munkanélküliséget a kormány által rendelkezésükre bocsátott összegekből végeztetett inségmunkákkal igyekeztünk leküzdeni. Eddig még nem tudom, hogy a kormány fenntartja e az idén is az in- ségmunkaakciót. Az idevonatkozó rendelkezéseket szeptember hónapban szoktuk megkapni, igy most még nem tudhatom, vájjon mik a kormány elgondolásai az idei télen esetleg jeK. Szabó Sándorné gyulavári asszony feljelentést tett Székely Jánosné ugyanottani asszony ellen, mert őt egy disznóetető kanállal minden ok nélkül úgy elverte, hogy 8 nap múlva gyógyult fel sérüléseiből. Kedden tartotta meg ez ügyben nagy- solymosi Sipos Ferenc kir. járásbiró a gyulai kir. büntető járásbíróságon a tárgyalást. Székely Jánosné nem tagadja, hogy megverte K. Szabó Sándornál, de ezt csak önvédelemből tette, mert Szabóné őt csúnyán szidta, sőt haját is megtépte, ezért a durva becsületsértésért viszontváda temel K. Szabóné ellen. A tanuk közül az egyik szomszédasszony látta, hogy mindkét asszony megtépve jött ki az utcára és Székely Jánosnénak a szája vérzett. Több tanú nagy veszekedés zaját hallotta a káz felől, de magát az eset lefolyását nem látták, egyedül K. Szabó Sándorné 75 éves édesanyja látta. Az öregasszony előadta, hogy volt házát egy kis szobára terjedő holtigtartó lakhatás - joggal terhelten adta el az egyébként távoli rokonának, Székely Jánosnénak. Ebből azután örökös perpatvar keletkezett, — mondja K. I részt, amely nagygyűlésen egyébként minden valószínűség szerint megjelenik vitéz nagybányai Horthy Miklós Magyarország kormányzója is. Békés vármegyéből bizonyára sokan fognak erre az érdekes és értékes tárgyrendü nagygyűlésre elmenni. így biztosra vehető, hogy résztvesz azon vitéz dr. Ricsóy Uhlarik Béla főispán és még számosán a vármegyei törvényhatóság tagjai közül is. A nagygyűlés rendezősége szívesen veszi és számit rá, hogy a kisgazda és munkástársadalom soraiból°is lesznek a nagygyűlésnek látogatói. Békéscsabán kor a rendezőség a siker biztosítása érdekében miudég Békéscsabát kénytelen kombinációba venni, mert a sikert b ztositani csak úgy tudja, a gyulaiak pedig külön autóbuszokkal, vagy amint halljuk esetleg külön vonattal nagy számban vonulnak át Békéscsabára, hogy a hasonló események megtekintésével egyhangú életükben némi változatosságot vigyenek. Ientkező munkanélküliséggel szemben. A városnak semmiféle költségvetésileg biztosított összeg nem áll rendelkezésére a munkanélküliség leküzdésére. A városi üzemek ugyan állandóan foglalkoztatnak bizonyos számú muukást, de ezek száma a korlátolt adottságokhoz mérten nem nagy és a mukkanélküliség esetleg, sőt valószínűleg jelentkező nagyobbmárvének lényeges csökkentéséül nem szolgálhat. A Hajósór feltöltési munkálatai ez idő szerint szünetelnek és folytatásuk attól függ, hogy kapunk-e az idén inségmunkák elvégeztetésére a kormánytól megfelelő támogatást. Ugyancsak nagy gondot okoz a város vezetőségének szegényügyek ellátása. Annyi bizonyos, hogy ez a kérdés a Norma utján nem oldható meg. Sokkal nagyobb a szükséglet, mint amennyi a bevétel. El sem tudom képzelni — mondotta a polgármester — hogy mikép fogjuk ezt a feltétlenül megoldandó problémát dülőrevinni. Úgy gondolom, hogy a Normával kapcsolatosan ez nem elszigetelt gyulai jelenség és igy előbb-utóbb országos rendezés alá kerül az ügy. Eddig tart a polgármester nyilatkozata melyből megállapítható, hogy az elkövetkezendő télnek is meg lesznek a maga nehézségei Reméljük, hogy a társadalom és a hatóságok összefogásával a téli Ínség enyhülni fog. Szabóné — mert Székelyné nem nézte jó szemmel azt, hogy leányom többizben meglátogatott, most is betegen feküdtem az ágyban és elktildöttem leányomért, ki azután el is jött hozzám. Amint azonban leányom a konyhán keresztül kis szobámba lépett, nagy kiabálások közepette kezében a moslékkeverő kanállal hadonászva megjelent Székelyné és alaposan ellazsnakolta leányomat Szabóné, azután beleragadt leányom hajába és kiráncigálta a konyhába, hogy ott mi történt tovább azt nem tudom. A következő tanú szerint, amikor Székelyék háza előtt elment, nagy veszekedést hallott, egy női hang, — de hogy kié, nem tudja, — kiabálta az udvaron a másikat szidva: nem megmondottam, hogy a lábad be ne tedd a házamba stb. A bizonyítási eljárás befejezése után a bíróság könnyű testisértés vétségében mondotta ki bűnösnek Székely Jánosnét és ezért őt 20 pengő pénzbüntetésre, viszont K. Szabó Sándornál durva becsületsértés vétségében mondotta ki bűnösnek s ezért őt 10 pengő pénzbüntetésre ítélte. A Ítélet ellen mindkét fél felebbezést jelentett be. Nyárvégi gondok Harcias gyulavári amazonok
