Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-08-10 / 179. szám

Synla, 1937. augusztus IO kedd LX1X. évfolyam 179- szám» SjterL(«z(é«ég és kiadóhivatal | Politikai napilap Ciyala Városház-utca 7 szám i Főszerkesztő; Telefon ííyula 32. j BÖRAY FERENC ❖ Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér A miniszterelnök útja Figyelnek ők, feszülten figyelnek. Eléjük mered a nagy kérdés : merre vezeti az ország hajóját a miniszterelnök, aki semmi körülmé­nyek között nem mondható könnyen kiismer­hető, átlátszó embernek. Pedig hát azok, akik­nek mindig vannak a magyar közösségtől el­térő, más vágányokon járó terveik és szándékaik, nagyon kívánatos, hogy tisztában legyenek azzal, hogy milyen köz és szociális adottsá­gokkal kell számolniok. Figyelnek tehát min­den figyelőképességük és tehetségük megfe­szítésével És meg kell adni, éles meglátásaik vannak. Ha bizonyos elkanyarodást észlelnek az általuk kívánatosnak tartott irányzattól, akkor minden rendelkezésre álló módot és eszközt megmozdítanak, hatékonnyá tesznek, hogy a konstelláció az ő terveiknek és elgon­dolásaiknak megfelelő horoszkópot biztosítson. Egyik eddig már sokszor bevált eszközük a lélektani, suggesztiv ráhatás. Egy szinte láthatatlan, hallhatatlan kar­mesteri kommandóra lapok, könyvek, szónok­latok ontják a tudományos, népszerű politikai, gazdaságtan!, szocigrafiai. stb. stb., cikkeket értekezéseket, karcolatokat, melyek mind azt hirdetik több, kevesebb közvetlenséggel, nyílt­sággal, hogy csak az az egyedül üdvözítő és az ország érdekében álló kormányzati módszer, melynek egyedül hivatott és jogosított hirdetői ők, akik nem hódolnak sem a túlzott jobbol dali, sem a túlzott baloldali fantazmagóriáknak, nem estek át „sem bolsevista, sem a hitlerista őrület fertőzésein“. Most azonban mintha cserben hagyta volna őket hires szimatjuk. Nem tudnak eli­gazodni Darányi Kálmánon. Pedig hát fürké­szik, figyelik minden lépését, nyilatkozatát. Megállapítják, hogy Gasteinban harmadosztályú gyorsvonati kocsiból száll le, reprodukálják ; ritkán elhangzó nyilatkozatait, mérlegelik kor- ! mányzati gesztusait és — hiába minden nem tudnak kiigazodni, sem eligazodni rajta. Jó lesz tehát - gondolják — figyelmeztetni a miniszterelnököt, hogy vannak már tradici­onálisnak mondható szempontok, melyeket mégsem lehet figyelmen kivül hagyni. Jó lesz tehát bizonyos allegorikus hasonlóságokra fi­gyelmeztetni Darányit, írván, hogy : „Bethlen történelmi érdeme, hogy a magyar államiság viharvert hajóját a tajtékzó, romboló tenger­árból kikötőbe vezette. Darányi Kálmán hiva­tása és feladata semmivel sem kisebb, mint a Bethlen Istváné! Lelki egyensúlyában megren­dült, társadalmilag szétszakadó, külföldi esz­meáramlatok lidércfényei felé tántorgó, a szenvedély és a gyűlölet vakságával megvert ország volt úgy Bethlen, mint Darányi örök­sége. De ne felejtsük el, a háború utáni Európa szociális problémái Bethlen kormányzásának idején még a világégés hamuja alatt pislákol­tak, nem lángoltak fel olyan gigantikus mér­tékben, mint manapság !“ így ir többek közt az egyik hétfői libe­rális újság egyébként ügyestollu cikkírója. Csupa találgatás, csupa tapogatódzás az egész cikk. Végigbillentyüzik Darányi politikai múlt­ján és jelenén, bizonyos mentalitást, gondol­kodásmódot imputál a miniszterelnöknek, meg­jegyezvén, hogy bizonyára ez Darányi felfo­gása is, még meg is dicséri, csak éppen hogy oda nem kiáltja neki, hogy: „Az Istenért, mondjon már valamit!“ Mondjon már valamit, amibe bele lehet kapaszkodni, amit dicsérni, magyarázni, vagy szidni lehet, de ne hagyja az idegeket végsőkig feszülni. Lássa be, hogy nem lehet igy bizonyos elgondolásokat lan- szirozni. Ha már elkövette azt a meg nem bo­csátható jogrendsérelmet, hogy megszüntette a buzahatáridőjátékot, legalább a politikai ha­táridős spekulációt ne fagyassza le fagyos hall­gatásával, át nem látható politikai vonalve­zetésével, mely csak abban következetes, j hogy politikájában annyira konzekvens, hogy j bombaszerüen meglepi a mitsem sejtő közvé­leményt előre beígért politikai, gazdasági és szociális reformjainak valóraválásával. Hát ezentúl már a reformjavaslatok nem marad­nak választási Ígéretek ? Hát ezentúl már a kortesbeszédeknek reális, megvalósítható prog- rammot kell hangoztatni ? Hát a demagógia már kezd kimenni a politikai divatból ? Nem lehet ezentúl bizonyos tendenciákat rabulisz- tikával és félrebeszélésekkel szolgálni? Mind­ez pedig csak azért, mert van egy miniszter- elnök Magyarországon, aki nem kér avatatlan prókátoroktól tanácsokat, aki maga viseli a felelősséget tetteiért, de azok az ő tettei. A kormányelnök tényleg magaslaton áll és mesz- szelát. Van neki utolsó részletig is végiggon­dolt hatalmas szociális munkaprogramja és a Ellenőrizhetetlen forrásokból szármázó híresztelések arról szóltak, hogy az Országos Társadalombiztosító Intézet igazgatósága erő­sen gondolkozóik azon, hogy a Gyula városa által'erre a célra rendelkezésére bocsátott városerdei telken felépitse-e a tanoncnyara- lót. Ennek a habozásnak indoka állítólag az volna, hogy az OTí. igazgatósága nem szíve­sen látna a tanoncnyaraltató telep mellett weekendtelepet. Már pedig közismert tény, hogy a város erre a célra parcelláztatni akar közvetlenül a diák- és tanoncnyaraltató telep mellett. Bár a hirt eleitől kezdve kétkedéssel fo­gadtuk, mégis minthogy több oldalról is hallottuk — bizonyságszerzés céljából dr. Fábry Ferenchez, az OTI. gyulai kerületi pénztárá­nak vezetőjéhez fordultunk. Fábry Ferenc dr. a legnagyobb megle­petéssel fogadta hírünket és az alábbiakat mondotta : Én erről most hallok először. Sőt azt is kijelenthetem, hogy ennek a híresztelésnek semmi alapja nincs. Ellenkezőleg én úgy tu­Legutóbbi számunkban röviden közlést adtunk az Alföldi Lovas Egylet Békéscsabán augusztus hó 14 és 15 én rendezendő ügető- és galoppversenyről. Ma alkalmunk volt az ügető versenyszámokra beérkezett nevezése­ket megtekinteni és megállapíthatjuk, hogy ilyen nagy mezőnyöket az eddigi versenyek során még soha nem láttunk. A 8. ügető ver­senyszámra £0-en felüli nevezés érkezett be A megyei sajtó napok óta tárgyalja a kedvező időjárás folytán kialakulható tengeri­termés nagyságát. Természetesen mindenik a saját városának vagy községének tulajdonítja a legjobb termés elsőségét. Hogy ebben a kérdésben tisztán láthas­sunk, felkerestük a vármegyei gazdasági felü­gyelőségnél Márky Jenő m. kir. gazdasági fő­felügyelőt és megkértük, nyilatkozzék, hogy ezidőszerint milyen terméshozam várható Bé­késvármegye területén tengeriből és hogy milyen sorrendben szövetkeznek a termésered­ményt figyelembevéve az egyes városok, köz­ségek, vagy járások. A feltett kérdésekre a gazdasági főfelü­gyelő a következőképpen válaszolt: miniszterelnök tényleg hadatüzen száz meg ezer magyar falu koldusszegénységének, vi- hartálló gátakat emel a nyomorúság és ennek fattyugyeimeke, a lázitás szennyes árvizének, de a nemzetrontás bármilyen megnyilatkozásá­nak is. Igaz az is, hogy e szociális mozgósí­táshoz a miniszterelnöknek a társadalom áldo­zatkészségére van szüksége és mi egészen bi­zonyosan tudjuk, hogy ezt az áldozatkészsé­get a kormány meg is kapja annak ellenére, hogy egyesek ezt csak mint remélhetőséget helyezik kilátásba, mert a kormánynak a magyar nemzet zömére támaszkodva meg lesz az ereje ahhoz, hogy minden különjáró célo­kat biztositó előnyök nyújtása nélkül is rá­kényszeríti azokat, akik áldozni tudnak és en- nekfolytán kötelesek, ezeknek az áldozatoknak a meghozatalára. dóm, hogy dr. Gortvay, a szociális ügyek egyik országos vezetője, lent járt szabadságom ideje alatt Gyulán megnézte a helyet és a legjobb benyomásokkal távozott. Én semmi akadályát nem látom a nyaraltató felépítésének. Ez irányban még folynak a tár­gyalások, amelyek befejezése után megindul az építkezés, természetesen már csak jövőre. Ha csak valami emberileg előre nem látható, most még elképzelni sem tudott akadály fel nem merül, jövőre már meglesz a tanoncnya­raltató telep és átadható lesz nemes hivatásának. Eddig szólt az ügyvezető nyilatkozata ; a magunk részéről csak annyit füzünk hozzá, hogy el sem tudjuk képzelni, hogy az Orszá­gos Társadalombiztosító Intézet vezetősége ne fogadná a legnagyobb őrömmel a város kö­zönségének ezt a nemes gesztusát, annál is inkább, mert sehol az alföldön nyaraltatótelep létesítésére alkalmasabb területet nem talál. Arról meg már ismételten bizonyságot tett az OTI vezetősége, hogy a biztosított fiatalság lelki, testi gondozásának ügyét mindig szivén viseli. és ezek között olyan lovak, melyek a buda­pesti versenypályán is a legjobbak közzé szá­mítanak. Különös érdeklődésre tarthatnak szá­mot a kettősfogatu versenyek, amelyekben az első napon augusztus 14-én 7 fogat, augusz­tus 15-én 5. fogat indul, köztük az Osztalék- Tigris és Ily-Mogul fogatok, melyek a 3000 méter távra hirdetett versenynél 3200 méter­ről indulnak. — Békésvármegyében ezidőszerint ren­delkezésemre álló becslési adatok szerint ka- tasztrális holdanként szemestengerit véve ala­pul 13 métermázsa 40 kilogramm átlagtermés várható. Természetes azonban az, hogy ha az időjárás továbbra is kedvező lesz, úgy ezek az eredmények valószínűleg még emelkedni fognak. Ami a sorrendet illeti, első helyen ter­mészetesen Orosháza és az orosházi járás áll, hiszen itt vannak a legjobb termőföldek a me­gyében. Második helyen áll Békéscsaba és a szarvasi járás, harmadik helyen Gyula megyei város, negyedik helyen a gyomai járás, ötödik helyen a békési és gyulai járás és végül a szeghalmi járás Jövőre felépül az OTI tanoncnyaraló A békéscsabai ügetflversonyek Milyen teng érit érmésre van kilátás Békésvármegyében ?

Next

/
Thumbnails
Contents