Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-08-05 / 175. szám

Syala, 1937. augusztus 5 csütörtök

LX1X. éviolyam 175. szám

BÉKÉS

SzerkctizlOség és liladőhívalal Politikai napilap

Gyula Városház-utca 7 szám ! Fászerkeszíő;

Tfh'ion Gyula 32. DOBAY í ERENC *f*

Előfizetés egy hára helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér

A német üzennek

teljesítmény versenye

MF Németországban több éve bevezet ték az ifjú munkások, különösen a tanoncok birodalmi teljesítmény versenyét, amelyet minden évben megtartanak. A német „teljesítmény elv“ abban áll, hogy mindenek előtt az emberek, valamint a vállalatok megítélésénél elsősorban azoknak „teljesítménye“ számit. Minden teljesítmény kellően értékelendő és megbecsülendő ! A Birodalom immáron a „teljesítményi versenyt“ kiterjesztette az ösz- szes üzemekre. így ebben a nemes versenyben az egyes szakma'kban dolgozó üzemek megmutathatják hogy milyen teljesitményeket képesek felmutatni. Folyó évi május hó 1-én már 30 német üzemet tüntettek ki, amelyek most joggal viselik a „nemzetiszocialista min- aüzem“ megjelölést.

Fontos tudni, hogy a német munkafront- nak nem az a terve, hogy ezen verseny által az üzemek racionalizálását érje el gazdasági tekintetben, hanem elsősorban a szociális szempont a mérvadó.

Az a döntő, hogy az illető üzem menynyiben képezi a nép gyarapodásában azon életsejtet, amelyből a teljesítmény maga és a munka keletkezik. Minden anyagi szempont felett áll azon belső kapocs, amely az egyes emberek között és igy az üzemvezetőség, valamint a munkásság és alkalmazottak között fennáll. Még nem elegendő kereskedelmi, vagy tehnikai intézkedések által a teljesitményeket javítani és ezen puszta tényből kifolyólag elvárni a köz elismerését. Az sem nehéz, hogy egy gazdasági fellendülés folyamán az üzemet kibővitsük, annak teljesítményeit növeljük. Hanem igenis elsősorban az a viszony a mérvadó, amely az üzemvezetőség és munkásság között uralkodik és amely harmonikus összmüködéséből kell, hogy szüljön a teljesítmény maga. Itt egy uj elv nyilvánul meg, ugyanis az „üzemközösség“ elve és a teljesítmények elbírálásánál az „üzemközösség“ mérve a fontos és döntő. Az üzemet ab ból a szempontból is Ítélik meg, hogy menynyiben törődik a munkásaival és az alkalmazottaival. Mennyit áldoz azoknak házasság- kötésének megkönnyítése érdekében, mennyiben járul sz üzem a munkások tehermentesítéséhez, az adósságok törlesztéséhez hozzá, mennyiben gondoskodik óvodák, menhelyek, szülőanyák ellátása érdekében. Hogyan gondoskodik az üzem a kiszolgált, vagy a kivált munkás és alkalmazottról, annak özvegyéről és árváiról.

Továbbá azt is elbírálják, hogy milyen intézkedéseket hoztak a munkaerő fenntartása és fokozása érdekében, hogy mit tett az üzem a munkásiskolázás, szakoktatás terén, milyen a tanoncok által a birodalmi versenyen elért teljesítménye. A munkahely, a műhely, az üzem egészséges berendezése, a tisztaság, a célszerűség, a munkabiztositás, ezek mind szempontok, amelyek a teljesítmény verseny alkalmával tekintetben vétetnek. Az üzemrend a fontos, ennek óriási a befolyása a teljesítményre magára. A német munkafront nem elégszik meg egyedül az eredményekkel, hanem azt is vizsgálja az üzemversenyen belül, hogy melyik cél vezette be ezen szociális intézkedéseket igazi szociális meggyőződésből és, hogy melyik tette ezt tisztán reklámból vagy képmutatásból, mert esetleg bókolni kíván az uj rendszernek.

A tehnikai teljesitményeket illetően azt is tekintik, hogy mennyiben gondoskodik az üzem a munkaeljárások, a munkateljesítmények fejlődési lehetőségéről, miként védik és fejlesztik a feltalálást, a javítást, mennyit áldoznak ezeknek érdekében ?

De nemcsak az eddigiek mérvadók, hanem az is, hogy miként oszlik a munkások

és alkalmazottak összjövedelme a, nyereséghez viszonyítva, hogyan alakulnak a tantié mek és részesedések a bérnivóhoz ? Az üzemnek be kell bizonyítania, hogy mennyiben áll az ember az egész üzem életében az első helyen és mennyiben jön a tökereutabilitás tekintetébe és, hogy ez utóbbi nem képezi az egyedüli mértéket ?

Végre a nemzetgazdasági elemeket is tekintetbe veszik- Nem mindegy, hogy az üzem milyen nyersanyagokkal dolgozik, menyMiért discs a gyulai

szakorvosi

A közélet terén sokszor találkozik az ember meg nem magyarázható jelenségekkel. Ilyen érthetetlen valami az is, hogy az Országos Társadalombiztosító Intézet gyulai kér. pénztáránál miért nincs szakorvosi rendelés Azaz legyünk pontosak: miért van csak fogászati szakrendelés ? Kutatjuk ennek indokát és nem tudjuk megérteni, milyen anyagi, szak , vagy adminisztratív érdekek magyarázzák meg azt, hogy a nagy taglétszámmal rendelkező kerületi pénztári székhelynek, Gyulának, miért kell szakrendelésre szorult betegeit utaztatnia legtöbbször Békéscsabára, ahol már van sok szakorvos és most augusztus 1 ével létesítették a gyermekgyógyász és sebész szakorvosi rendelést. Nem az bánt minket, hogy Békéscsabán van szakorvosi rendelés, az rendjén van. Kell Csabára is és a magunk részéről csak örülünk, ha a.zt állapíthatjuk meg, hogy az egészség- ügyi szolgálat bárhol az országban, közelebbről pedig a vármegyében tökéletesedik. Azt azonban nem veheti tőlünk senki rossz néven ha azt óhatjuk, hogy Gyula városa se legyen ebben a tekintetben mostohagyermek. Azt sze- reinők, hogy a gyulai pénztárnak többnyire szegény munkásokból rekrutálódó tagjai ne legyenek arra kényszerülve, hogy más városokba utazzanak sokszor betegen, ha szakorvosi vizsgálat szüksége merül fel. Hogy pélnyiben veszi tekintetbe az uj nyersanyagokat, mennyiben járul hozzá a devizamegtakaritás- ban, milyen tevékenységet fejt ki az üzem az exportfejlesztés terén.

Egyszóval a német üzem „teljesítmény versenye“ a fenti szempontok szerint lesz elbírálva és semmi esetre össze nem tévesztendő azon rendszerrel, amelyet oroszország- • ban a „Stachanow“ rendszer elnevezés alatt I bevezettek. Itt elsősorban a munkaközösség i fejlesztéséről és fokozásáról van szó !

OTI kér. pénztárának

rendelése ?

! dakép említsünk néhányat: miért hiányzik Gyulán a sebész, a nőgyógász, a fül- és gége, a szem, az urulogus, a röntgengelogus szakorvosi rendelés ? Ennek elvi akadályai nem lehetnek, mert hisz, amint említettük, Csabán van különféle szakorvosi rendelés és van máshol is, akkor nem találjuk annak magyarázatát, hogy a nagy taglétszámú kerületi pénztár székhelyén miért szükséges a betegeknek más városokba való utaztatása. Anyagi akadályokra az OTI — hál Istennek — nem kell hivatkozzon.

Ha tehát sem elvi, sem anyagi, sem más komoly ok nem hozható fel a szakorvosok rendszeresítése ellen. Nagyon kérjük az illetékeseket, hassanak oda, hogy Gyulán minél előbb megfelelő mértékben álljon szakorvosi rendelés a betegek rendelkezésére. Ezzel nagy mértékben lehetne enyhíteni a panaszszülte elégedetlenséget, mely az OTI val szemben még gyakran tapasztalható. A szakorvosi rendelők elhelyezése csak sürgősen megvalósi- tandóvá tenné az OTI gyulai székházának már régen nagyon is aktuális kibővítését, aminek ugyancsak nem lehetnek sem elvi, sem anyagi akadályai. Örülnénk, ha rövidesen azt közölhetnénk. hogy az OTI méltányosnak ismert országos vezetősége megszüntette a gyulaiakkal szemben fennálló méltánytalanságot.

Drákói szigorral kellene

rendet teremteni a iüzifa-froton

Különös és a régi háborús világból is- ! mert régi trükkökkel kezdenek dolgozni az egyes budapesti tüzifanagykereskedők.

Az egyik gyulai, üzleti tisztességéről is közismert iüzifakereskedőtől hallottuk a következő épületes történetet:

Mióta a tüzifajjárát maximáló rendelet megjelent, nap-nap után kaptam mindazon magyarországi fa-cégektől — akikkel ezideig zavartalan üzleti összeköttetésben állottam — a felmondó leveleket, hivatkozva a miniszteri rendeletre. így azután most az ősz kezdetén, — habár tekintélyes kötéseim voltak — tűzifa nélkül maradtam Természetesen megpróbáltam mindent, de a válasz egyöntetű volt: „fa? az nincs“. Végszükségben elővettem romániai összeköttetéseimet. írtam egy közismert nagyváradi tűzifa nagykereskedőnek is, akivel huzamosabb ideig állottam üzleti összeköttetésben. Ma azután megjött a szomorú válasz, románjában is megalakult az egykéz, mégpedig a veszedelmesebb fajtából, a túloldali kereskedőkből, az úgynevezett „Román Tűzifa- kiviteli Szindikátus“. Ennek beleegyezése nélkül nem kaphat magyar kereskedő egyet! len vagon fát sem Romániából. Mikor azon tűnődtem, mit kellene tennem, hogy vevőim számára téli tüzelőt szerezzek, mintegy deus ex machina bejött üzletembe az egyik ismert tüzifanagykereskedő cég ügynöke. Behívott négyszemközti beszélgetésre irodámba és itt előadta, hogy kaphatok fát amennyit akarok, ha előbb a cég részére az ő kezeihez, minden nyugta és elismervény nélkül előbb vagononként negyven pengőt fizetek. Természetesen a fát a maximális áron kapnám azután.

Igen meglepett ez a furcsa és szokatlan eljárás. Eszembe jutott, hogy ha máskép nem megy, ily módon kellene biztosítani vevőim tüzifaszükségletét. Később azonban beláttam, hogy ha ily módon jutnék fához, akkor két ut állana előttem: vagy titokban maximális áron felül adni a fát, vagy pedig hamarosan tönkre menni. Ezekután igazán nem tudom mit tegyek. Ha hamarosan erélyes intézkedés nem történik, mielőbb fel fog burjánozni nálunk a tűzifa- uzsora, mert a tél kérlelhetetlenül itt lesz és a tűzifára mindenáron szükség lesz.

íme a fenti példa jellemző a tűzifa sok kéz üzleti moráljára és kereskedelmi gestiójára.

A Vatikán elismerte a Francoék nemzeti kormányát

Rómából érkezett legújabb jelentés szerint a Vatikán a keddi napon kiadott nyilatkozatában elismerte a spanyol nemzeti kormányt és az ügyek ideiglenes vitelével Susuka meg- 1

hatalmazott minisztert bizta meg. Ez a rendelkezés nagy örömet és lelkesedést váltott ki a spanyol nemzetiek között.