Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-08-04 / 174. szám
Gy ni a „ 1937. augusztus 4 szerda LXIX. évfolyam 174« szám. Szerkesztőség és kiadrthlvatal Gyula Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32. Kezdjék talán a .. . Békéről, nyugalomról álmodik „Wünsch- traumjában“ az életrobot alatt görnyedő polgár. Szertenéz e világon és irtózik attól, hogy végiggondolja a látottak következményeit. Béke, nyugalom sehol e megtébolyodott földtekén. Itt is, ott is ropognak a fegyverek, robbannak a bombák. Ahol még nincs háború ma, ott holnap már hullahegyek, romhalmazok hirdethetik a civilizáció iszonyú fejlettsé gét. A gazdasági élet lázmérője már a leg- kri likusabb fokot érte el. Már azt kérdi dermedt rémülettel az emberi éleinek legalább látszatát élni kivánó ember, hogy hová, med dig romlik még a megélhetési lehetőség. Er- zi, látja minden gondolkodni tudó lény, hogy itt a iörténelem leggonoszabb démonai szabadultak el, hogy minden idők legborzalmasabb világdrámáját indítsák el a még mindig beteg, sőt egyre betegebb világon. Könyvtárakat Írtak már a háború keletkezésének okairól. Egyik ebben, másik abban kívánja magyarázatát adni és ehhez képest természetesen más és más módszert ajánlanak ennek a legnagyobb emberi csapásnak a leküzdésére, illetve megelőzésére. E javaslatok nagy részének van egy eredendő hibája, mely hiba már eleve kizárja annak lehetőségét, hogy a javasolt panácea sikerre vezethessen. Az t. i., hogy egyoldalú világnézet szüró'djén, helyesebben szinesitőjén át kerülnek nyilvánosságra. Ma úgy mondják, hogy a kapitalista gazdasági rend vívja élet-halál harcát a jövő ko llektiv, vagy szociális rendszerével, amely gazdasági rend, ha megvalósul, egyszersmint ki fogja küszöbölni a háború lehetőségét is. A történelem folyamán a saját szempontjából rendszerező ember mindig megtalálta az ekát a hatalmas világkonvulziók létrejöttének. Pogányság és kereszténység, középkor és felvilágosodás, feudalizmus és liberalizmus és még annyi sok más szólam és teória iparkodott magyarázatát adni a világtörténelem véres mozgalmainak. Ma — amint már jeleztük — a kapitalizmus végső harcát hirdeti a szociális állam és társadalmi berendezkedéssel szemben. Annyi bizonyos, hogy minden korszaknak megvannak a maga problémái, melyek megoldásra várnak és amelyek végeredményükben mind gazdasági problémák, melyek körül, mint azok velejárói, csoportosulnak az egyéb, igy a kulturális problémák is. A gazdasági problémák harcában két tényező játszik szerepet: az egyik a gyöngék, a dolgozó tömegek érdeke, a másik pedig a ma még anyagi javaik birtokában erősek,^ egy számban sokkal kisebb csoport érdeke. Ezekhez csatlakozik egy egészen sajátos csoport, amely harcot hirdet a fennálló gazdasági rend ellen, amely azonban nagy gonddal vigyáz rá, nehogy ez a gazdasági rend a hirdetett irányban megváltozzék, mert ez esetben az ő létalapjuk jobban megsemmisül, mint a kapitalista gazdasági rend legnagyobb vagyonú képviselőié. Inuen magyarázható az a mérhetetlen agyafúrtság és — mondjuk ki nyíltan — per- fidia, mely tanaik hirdetésében megnyilvánul. A legmesszebbmenő harcot hirdetik a kapitalizmus ellen, de gondosan vigyáznak, hogy a vagyonoknak csak bizonyos fajtáját helyezzék a tömegek ellenszenvének gócpontjába : az egyházak és a történelmi névvel biró családok földbirtokai ellen hangolják az anyagi nehézséggel küzdő nincsteleneket. A mám mutkapitalizmus igazi képviselői nyugodtan alhatnak felőlük, nem kívánják az ő anyagi bázisuk megbolygatását. A gyárak, kartelek árai soha komolyabb támadástól nem kell tartsanak részükről, hanem annál hevesebben támadják azokat, akik a nemzeti Magyarország felépítését, feltámasztását munkálják, Politikai napilap Főszerkesztő; POBAY FERENC f legyenek azok akár arisztokraták, akár a legkeményebben dolgozó fizikai munkások. Igen érdekes, amit ennek a mentalitás- nek vezérorganuma ir vasárnapi számának vezércikkében. A háború kérdésével foglalko zik. Valószenüleg abban leli aktualitását ez a cikk, hogy a világhelyzetet olyannak ítéli, hogy nincs kizárva a lehetősége annak, hogy leszámolásra kerül a sor a két szemben álló világnézet : a vörös barbárság és a nemzeti eszme között. Arról elmélkedik a ravasz és a tömegek kisebb judiciumára számitó cikkiró, hogy már a gyermekekbe be kell oltani a há- boruellenes mentalitást, természetesen a felnőttek lelkét is megfelelő módon demoralizálni kell. Oka ennek az, hogy nem találják valószínűnek, hogy a magyarság esetleges háborús konfliktus esetén az ő szájukize szerint avatkozna be. Tehát már most képtelenné i Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér kell tenni minden erőteljesebb akcióra, nemcsak támadó, de védképtelenné is kell tenni. Oh milyen nemes a cégér : a háború borzalmainak kiküszöbölése és milyen jellemző rájuk a cél : kiütni a fegyvert a magyarság kezéből ! Pokoli az elgondolás, csak egy a bökkenő : Mi már ismerjük a „nem akaró katonát látni“ féle szólamok valőrjét és következményeit. Dehogynem akarunk mi katonát látni ! Akarunk mindaddig, amig fennáll a lehetősége annak, hogy a magyarság életét vörös rablógyilkosok vérszomja döntheti a pusztulásba. Addig mi is azzal a francia jogtudóssal tartunk — mutatis mutandis — aki azt válaszolta a halálbüntetés eltörlését sürgető reformereknek: „Szívesen uraim, de előbb kezdjék talán a gyilkos urak.“ A nyakunkat mégsem hajthatjuk önként a nyaktiló alá. Kállay Miklós az Öntözési Hivatal elnöke és felsőházi tag Az alföldi öntözés nagy problémájának megoldására — mint ismeretes — felállítják az Országos Öntözésügyi Hivatalt, miután a kormányzó az Országos Öntözésügyi Hivatal elnökévé Kállay Miklóst Kenderesen, julius 31-én kelt kéziratával a hivatal elnökévé kinevezte. A hivatal felállításával kapcsolatos legfelsőbb kéziratokat a hivatalos lap keddi száma közli. A kormány Darányi Kálmán miniszterelnök előterjesztésére nagykállói Kállay Miklós titkos tanácsos, volt földmivelésügyi miniszter, országgyűlési képviselőt kinevezte élethossziglan a felsőház tagjává, ugyancsak megtörtént Kállay Miklósnak az 1937. évi XX. törvénycikk 3. §-ának második bekezdése alapján a magyar királyi Országos Öntözésügyi Hivatal elnökövé történt kinevezése is, amiről Horthy Miklós kormányzó külön levélben értesítette dr. Kállay Miklóst. Információnk szerint Kállay Miklós örökös felsőházi taggá történt kinevezése után képviselői mandátumáról rövidesen lemond. Békésvármegye a Iflzkárömeget Illetően negyedik, az ezer lakosra eső tűzkár összeget illetően első helyen áll Ez a rangsorozás természetesen nem azt jelenti, hogy Békésvármegyében esik legtöbb tűzkár ezer emberre, hanem annak éppen az ellenkezőjét. A vármegyei tüzrendészeti felügyelő most terjesztette be a vármegye alispánjának az 1937. év második negyedéről szóló jelentését. Ebből a jelentésből az állapítható meg, hogy a tűzrendészet az elmúlt negyedben is fejlődött. Említésre méltó változás, hogy Gádoros, Öcsöd és Gerendás községek tűzvédelmi felszereléseik gyarapítását határozták el, Békés község pedig tűzoltó szertárát és őrszobáját akarja kiegészíteni. A vonatkozó képviselőtestületi határozatot jóváhagyás végett már beterjesztették a vármegye törvényhatóságához. Az elmúlt negyedévben a vármegyei tüzesetek száma emelkedett; az elmúlt félévben ugyanis 90 tüzeset fordult elő a vármegye területén, ami 25 százalékos emelkedésnek felel meg. A tűzkár összege ennek ellenére 2545 pengővel kevesebb, mint a múlt év hasonló időszakában. A javulás 5 százaléknak felel meg. Az elmúlt évnegyedben a tüzesetek keletkeztető okaként 13 esetben villámcsapás, 8 esetben gondatlanság, 7 esetben a gyermekek játéka, 4 esetben pedig gyújtogatás szerepel. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy vármegyénk tűzrendészete országos viszonylatban újból javult. A magyar statisztikai évkönyv szerint a tüzesetek számát illetően a vármegye a 15. helyen áll. A tűzkár összegét illetően a 4. helyen, ennek ellenére az ezer emberre eső tűzkár összegét illetően Békés vármegye az első helyen áll. Ez azt jelenti, hogy Békés vármegyében őrzik meg legjobban az állampolgárok vagyonát a tűz pusztító hatalmával szemben. Ez mindenesetre tűzrendészetünk fejlettségét és annak megfelelő vezetését dicséri, valamint arra mutat, hogy a vármegye közhatóságai a tűzrendészet elsőrendű fontosságát kellőképp méltányolják. implom József vezeti a köröstarcsai ásatásokat Még a télen hirt adtunk arról, hogy Körös- tárcsán, az úgynevezett „Dübörgőn“, alagút keresés közben muzeális leletre bukkantak. Megjelent a helyszinen a Nemzeti Muzeum egyik régésze is és ennek megállapítása alapján elhatározták, hogy a gyulai és csabai múzeumokkal karöltve ásatásokat végeznek a nyár folyamán. Az ásatásokat hétfőn reggel kezdették meg Implom József, a gyulai muzeum és dr. Banner Benedek, a csabai inuzeum igazgatóinak jelenlétében A Nemzeti Muzeum nem küldött képviselőt. A munkálatokat Implom József vezeti, mig Korniss Géza dr. kulturtanácsnok és Banner Benedek dr. igazgató csak szombaton mennek ki ismét az ásatások színhelyére Tekintettel a lelőhely kiterjedt és mély voltára, nagyon valószínű, hogy az ásatások a tervezett egy hét helyett két hetet is igénybe fognak venni.
