Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-01-24 / 19. szám
Gyula, 1937. január 24, vasárnap LX1X, évfolyam 19. szám. RFKFS JLmJ JLwWt&ét M JLb öfcfew wSLmmmééf Szerkesztőség és kiadóhivatal Pol« Gyula Városház-utca 7 szám Fór Telofon Gyula 32. DOB Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szóm ára 8 fillér Fölháboritó magyar^yalázó cikkben támadja Gyulát és Magyarországot a Bukarestben megjelenő Universul román napilap A bukaresti lap szerint Gyulán tizenegyezer román él, akiknek tilos utcára menniük este hét óra után (A „Békés“ munkatársától.) Szorongó érzéssel vesszük kezünkbe a Bukarestben megjelenő „Universul“ cimü román politikai napilapot, mert tudjuk erről az újságról, hogy előljár a magyargyalázásban és most, amint kátjuk, az „Universul“ szükebb hozzánkvaló | kapcsolatban Gyulával is ilyen hangulatban foglalkozik így ir az Universul : Amikor vármegyénk román lakossága olyan lelkesen tüntet Magyarországnak országunk rovására támasztott területi igényei ellen, alkalmunk volt egy a napokban Horty-orszá- gából érkezett románnal beszélni. Mindenek előtt a határokon ttíf maradt románok helyzetéről és azokra a hatásokra vonatkozólag kérdezősködtünk, amelyeket Mussolini milánói beszéde váltott ki Magyarországon. A hallottakat az alábbiakban mondjuk el Az Universul ezzel a címmel folytatja Teio!)reá. sí p rigó ni tile ia carl süni —mr?7 i’omauic un. iina aria, sünt cunoscute in maré parte, dar sunt cazurí nánd uliquid intrec orice másurá. Astfel, la Békésgyula, sunt aproape trei sáptámáni de atunci, s’a judeeat un proces monstru de spionaj, in care au figurát peste 120 acuzati, in maré majori taté románi, iar restül slovaci. Pentru judecarea acestui proces, consiliul de rázboiu dela Szeged s’a deplasat, insotit de o insemnatá fortá aimatá si politic neascá, la Békésgyula. magyargyalázó cikkét., még pedig igy : Nagyrészt ismeretesek az a terror és azok az üldözések, amelyeknek a magyarországi románok ki vannak téve, de vannak esetek, amikor a magyarok minden mértéket túlhaladnak. így Békésgyulán mintegy háromhete egy monstre kémkedési pert tárgyaltak, amelyben 120 vádlottnál több szerepelt, legnagyobbrészt románok, a többiek pedig tótok. Ennek a pörnek a tárgyalására Békésgyulára szállt ki a szegedi hadbíróság, nagy katonai és rendőri karhatalom kíséretében. Gyulán tizenegyezer román nem mert a házából kimozdulni — az Universul szerint Még épületesebb a cikk további része. Bukarestben hirtelenjében tizenegyezer román gyulai lakost mutatnak ki, akik a lap szerint borzalommal várták a pör végét, de álljon itt kommentár nélkül a teljes szöveg. Procesul a tinut 4 zile in sir. Tot timpul acesta, románii din Békésgyula, apioape 11.000. oameni, au tráit o viatá de cosmar: nici unul n’avut voie sá iasá din casá. Fiecare astepta cu groazá sá se termine procesul, spre a scápa de frica de a fi arestat in orice moment. A pör egyfolytában négy napig tartott, ez alatt az egész idő alatt a békésmegyei románok, közel tizenegyezer ember, elzárkózott életet élt, senkinek sem volt kedve házából kimenni. Mindenki borzalommal várta, hogy megszabaduljon attól való félelmétől, hogy bármely pillanatban letartóztatják. Este hét éra után... Románii din Ungária, cári in unna acestui proces sunt supraveghiati múlt mai sever decát páná acum, se interabá dacá fratii lor cu caii au suferit imp- reuná rigorile regimului ungar dinainte de Unire si cári acum tráiesc in Románia, i-au uitat cu desávársire, párásindu-i in ghiarele barbare ale unguriloi ? Ei ered, cá datoria noastrá, a acestora cári tráim in Románia liberá, este sá ne interesám de ei si sá le luám apáraieá fatá de prigoanele la cári ii supun un- gurii, limitándu-le chiar si dreptul de a circula pe strázi dupá orele 7 seara. Szándékosan nem kommentáltuk a cikk részleteit. A megdöbbenés - megmondjuk őszintén — belénkfojtotta a szót. Az első pillanatban nem is tudtuk elhinni, hogy ennyi hazugságot össze lehet Írni Gyuláról, de aztán eszünkbe jutott, hogy a cikk, amelyet szóA magyarországi románok, akiket e pör következményekép sokkal szigorúbban ellenőriznek, mint eddig, azt kérdezik maguktól, hogy vájjon testvéreik, akkikel együtt szenvedték el a magyar uralom zaklatásait az egyesülés előtt és akik most Romániában élnek, teljesen elfelejtették őket, otthagyva őket a magyarok barkár karmaiban ? Ők azt hiszik, hogy kötelességünk nekünk, akik szabad Romániában élünk, hogy törődjünk velük és védelmünkbe vegyük azokkal az üldözésekkel szemben, amelyeknek a magyarok részéről vannak kitéve, korlátozva őket még abban a jogukban is, hogy este 7 óra után az uccán járjanak. szerint idéztünk, Bukarestben jelent meg, mégpedig a magyarfaló „Universul“ c. napilapban. Az „Universul“ szerint Gyulán és Magyarországon — most Gyulán keresztül Magyarországot akarja befeketiteni — barbár elnyomatásban élnek a kisebbségek ; valótlan, hazug állítással Gyula 25 ezer lakosából 11 ezret románnak minó'sit, azt állítja, hogy este 7 óra után nem szabad az utcán járni a románoknak. A Nadobán-perben pedig, amelyben 2 vádlott volt, 120 vádlottat ültet a vádlottak padjára. Ez a balkáni hang, ez a hang- beállitás nagyon jellemző Bukarestre. Bennünket, gyulaiakat mélyen sért ez a cikk, de távol áll tőlünk — éppen a magyarság európai kultúrájánál fogva —, hogy az itt élő kisebbségekkel szemben retorziókat sürgetnénk, mert meg vagyunk győződve róla, hogy ők éppen úgy meglepetéssel olvassák a gyulai és magyarországi állapotokról irt cikket, mint a magyarság. Ezt a cikket — amint megállapítottuk Aradról küldték Bukarestbe. de annak kikutatása, hogy Aradot ki informálta ilyen hazug módon, nem tartozik a Békés hatáskörébe. Megjegyezzük még azt, hogy ez a cikk a Mussolini milánói beszéde kapcsán született és az „Universul„ „A magyarok és Mussolini* címen erről a beszédről a következőket írja : Mussolini ismert milánói beszéde Magyarországon lelkesedést keltett és a revizionista eszmék közeli megvalósulása iránti reményt. Ez a beszéd felébresztette a Nay Magyarország közeli megvalósulásába vetett hitet és az atóbbi időben sok olyan lelkületű emberben is, akik már nem bíztak a revízióban. Ez a körülmény újabb ösztönzésül szolgált az ott élő kisebbségek elleni magyar arcátlanságokra és üldözésekre, különösen a romának és a csehszlovákok ellen. A milánói beszéd hatása alatt még a nép is, a magyar nép tömege, mely nem követi a hivatalos revizionista. őrületet, megvetést és gyűlöletet kezd tanúsítani a románokkal szemben. Az utóbbi időben a magyarság még durvaságokra is el-elragadtatta magát az ottlevő kisebbségekkel szemben. Ami Mussulininak azt a követelését illeti, hogy adják meg Magyarországnak a fegyverkezési egyenjogúságot, hát ez inkább alapnélküli stilusvirág, amennyiben az egész magyar nemzet fel van fegyverkezve és el van látva a lehető legmodernebb fegyverekkel és közlekedési eszközökkel. Csodálatos útjaik, katonaságszál- litásra alkalmas teherkocsijaik, stb vannak. Hogy bármely pillanatban készenle- hessenek, Magyarországon a sváici katonai rendszer van bevezetve: minden lakosnak megvan otthon a fegyvere a szükséges töltényekkel. Végezetül ideírjuk azt „Universul“ cikkének befejező? szavait, amelyeket mint végső következtetést, tálal olvasóközönsége elé : Mindenki elismeri ezeknek a körülményeknek súlyos voltát és azokat a rendszabályokat, amelyeknek be kellene álianiok ezek következtében. Az „Universul“ tehát igy lázit a magyarság ellen. Ezzel kapcsolatban csak egy megjegyzésünk van : mi is tudjuk, mit jelent a „tine minte !„ ,Un proces itt nesesgyiiia" Nem találunk kifejezéseket, amelyekkel ezeket a hazug, aljas rágalmakat visz- szautasitsuk. Továbbiakban azt állítják Bukarestben, hogy Nadabán Pétert életfogytig tartó fegyházra Ítélte a bíróság, feleségét pedig öt évi fegyházra. Ezzel szemben igaz az, hogy Nadabán tizenötévet kapott. Ám a következtetésekkel várjunk egy kicsit, kísérjük tovább a Universul cikkét, mely igy folytatódik :
