Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-08-03 / 173. szám
Gyula, 1937. augusztus 3 kedd LX8X. évfolyam 173. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal Gyula Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32. • • Orom és eredmény Régi igazság, hogy minden eredménynek örvendjünk, de legyünk őszinték : hányszor fordult elő az életünkben, hogy valamilyen eredményt csak óriási nehézségek és harcok árán vagyunk képesek elkönyvelni, holott egy kevés céltudatossággal gyorsabban és köny- nyebben érhettük volna el. Ha kedves embertársainkat nemcsak vallásuk, foglalkozásuk, származásuk szerint ítéljük meg, hanem azoknak eredményei szerint, akkor azonnal azt vehetjük észre, hogy az emberek egy nagy százaléka előítéleteknek, formalitásoknak áldozata, aki saját beállítása miatt nem képes a többi embertársához a kontaktust megszerezni. Pedig minden eredménynek előfeltétele, hogy az ember ezt a személyi kontaktust előidézze. Itt nemcsak az anyagi eredményt értem, hanem még inkább az erkölcsit. Embertársainknak ez az osztálya egy oly különleges és sajátságos belső életét éli, hogy nem képes egy erős akarat megnyilvánulására és ezért csak ritkán van alkal műk az eredmény szerencsés érzetét átélni. A Harmadik Birodalomban az emberek leszoktak arról, hogy a Nyugat csődjéről beszéljenek. A nemzeti szociálizmusnak egyik leghatalmasabb teljesítménye az, hogy sikerült egy egész népnek tekintetét a positiv irány felé téríteni. Az volt a nagy feladat: a német népben rejlő, de a felszín alatt szunnyadó erőket és energiákat felismerni, azokat összefogni és uj irányokba terelni, olyan célokat tűzvén ki, amelyek végeredményben egy egész nép teljes életörömét kell, hogy eredményezzék, alkossák. Azoknak a száma, akik mindent elitéinek, akik eleve minden kezdeményezés ellen vannak, akik csak kritizálni képesek, de nem alkotni, azoknak elenyésző kis csoportja mindjobban fogy és helyükbe teljesen uj emberek lépnek akiknek életfelfogása minden tekintetben pozitív. Mi ezért hozzáfogtunk az uj Generációk neveléséhez, az ifjúságot úgy kell vezetnünk, hogy az öröm és az eredmény iránti érzéke fejlődjön. Minél nagyobb egy népnek az a rétege, amely eredményeket képes felmutatni, annál nagyobb az illető nép élniakarása, jómódusága, annál könnyebben viseli el azt a megterhelést, amelyet az eredménynélküliek, a gyávák, a tétovázók, a pedánsok, a szőrszálhasogatók, a betegesen skeptikusok okoznak. Eredmény és öröm feltételezik az erők harmóniáját. Európa élethazugságának eddig a társadalomban elburjánzott hazugságot je- jölték meg. Szükséges az akaratot fokozni, a természetest felismerni, keresni és ápolni. Nemcsak saját magunkban, de embertársunkban is, ami által az energiák olyan hatalmas folyamát leszünk képesek a helyes irányba terelni, ami végeredményben népünk belső és külső igenlő életfelfogását erősiti, annak hatalmát növeli. Egy természetes nép védekezik a gyengék mindent visszautasító beállítása ellen. Ezért fontos, hogy mi az emberben a legzsengébb kortól kezdve az öntudatosságot, az eredményt keresőt fejelesszük. Ilyen nevelési módszerünk által kiküszöböljük a beteges, gyenge, félős, magával legtöbbször megha- somlott szellemiséget, helyébe a józan ész és gondolkodás lép, amely az élet küzdelmében mindig a helyes és világos elhatározást és lelki felkészültséget eredményezi. Minél eredetibb módon éri el célját valamilyen akaratmegnyilvánulás, annál nagyobb örömét találja az eredményben. Régi tanulság, hogy a harc utján szerzett kenyér édesebb, mint az, amelyet minden küzdelem nélkül, könnyen szerzünk. Ezért mindenben az egyszerűség a fontos. Positiv embereknek nem szokása nagyokat mondani, gyönyörű beszédeket formálni, vagy deklamálni, hanem azon egyenes utat keresni és azon végigmenni, amely a Politikai napilap Főszerkesztő ; POBAY FERENC f legrövidebben vezet a kitűzött célhoz. Csak az az ember örvend igazán az eredménynek, aki minden eshetőségre fel van készülve és soha bizalmát, erejét el nem veszti, mig en nek ellenkezőjét találjuk az emberek ama kategóriájánál, akik minden lépésüket pontosan kiszámítják és dacára annak egyik számításukat a másik után látják megdőlni. Szükséges, hogy a társadalmi formák és értékek a saját népi tulajdonságokból keletkezzenek. Minél természetesebb, minél szorosabb a viszony nép és állam között, minél inkább ismeri fel a nép, hogy állama saját egyéniségének képmásai, annál boldogabb az illető nép beállítása államával szemben. A nép mindig ad, éppúgy, amint csak az adakozó egyénnek van igazi helye a társadalomban. Egy adakozó népnek államközössége az illető népnek közössége, amely a társadalomellenes elemeket kiküszöböli saját testéből és ami végeredményben szüli a gondolatot : „Az összesség érdeke az egyén érdeke előtt való !“ Előfizetés egy hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér Egyedül az adakozó ember boldog, mert embertársainak szivét bírja. Sokkal boldogabb »íz a nép, amely még adni képes, mint az, amely anyagi gazdagsága által megcsö- mörölve se adni, sem elfogadni már nem képes, mely ezt a legszebb érzékét elveszítette. Eredmény és öröm csak az adakozó emberi társadalmon keresztül lehetséges. Értsük jól meg ! az adakozó egyén vagy társadalom alatt nemcsak az anyagilag adakozót értem. A német munkafront vezére, Dr. Ley, a hamburgi „szabadidő és pihenés“ világkongresszuson azt a mesésen hangzó mondatot formálta : „Mi az öröm fogalmát visszük a világba !“ Mi optimisták vagyunk és ezen optimizmusunkat senki meg nem fogja változtatni, sem pedig befolyásolni, és éppen ezért meg vagyunk győződve, hogy csak egészséges életerő és életfogalom által érhetjük el az erők harmóniáját, amely pedig az egyetlen eszköz a siker és az öröm eléréséhez. A gyulai vágóhíd nyáron Annak idején részletesen beszámoltunk a gyulai vágóhíd téli üzeméről. Az elmúlt hét egy délutánján kimentünk ismét a vágóhidra, hogy ezt a városunk életében oly nagyjelentőségű üzemet nyáron is lássuk működésben. Azt a látottak alapján határozottan állíthatjuk, hogy kevés vidéki város dicsekedhetik ilyen modernül berendezett intézménnyel. Ez is csak a legutóbbi évek folyamán vált ilyenné. Eddig, bizony meglehetősen kezdetleges kis vágóhídon fejezték be életüket a helybeli bocik és kucik. A sertéshusipar hatalmas fejlődése azonban elengedhetetlenné tette, hogy a vágóhidat a mai higiénikus és egyéb követelményeknek megfelelően kifejlesszék. Mielőtt a vágóhíd átalakításához hozzáfogtak volna, dr. Varga Gyula polgármester kiment Németországba a hasonló intézmények tanulmányozása céljából. A bonni vágóhíd egyik vezetője azt tanácsolta, hogy inkább kisebb, de kellőkép felszerelt vágóhidat létesítsenek, amely úgy legyen megépítve, hogy bármikor a szükséghez képest fejleszthető legyen. Ezeknek a szempontoknak a figyelem- bevételével alakították át a gyulai vágóhidat, mely megfelel azoknak a követelményeknek, melyeket egy ilyen intézménnyel szemben támasztani lehet. Talán azt lehetne csak megjegyezni, hogy a sertésvágóhidi rész rövidesen bővítésre szorul, tekintettel fejlett hentesiparunkra. Amikor kintjártunk, 42 sertést, 1 marhát és 1 borjut vágtak le. A szarvasmarha és a borjú földi maradványai már nem voltak a vágóhídon, a sertések körül még ott sürögtek az izmos hentes segédek, legnagyobbrészt Sté- berl András alkalmazottai. Aznap levágott sertések közül ugyanis 32 Stéberlé volt. A telepről egyetlen levágott állat sem kerül ki alapos állatorvosi vizsgálat nélkül. A szabadságon levő dr. Szák, vágóhídi állatorvos helyettesitőjeként dr. Révész állatorvos vizsgálta éppen a levágott sertéseket, melyeket aztán gyorsan teherautókra raktak és elszállították. Tisztaságra a legnagyobb gondot fordítja a város vezetősége. Az udvaron a pörzsölések befejezte után az ottmaradt szalmát és perzsehulladékot azonnal eltakarítja egy erre a célra állandóan alkalmazott munkás. A vágóhelyiség keramit padlóját azonnal felmossák, mihelyt a levágott sertések elkerülnek. Egészen modern berendezésű a hütőház, melynek villamos hűtőkészüléke 2 fok Cél siusra sülyeszti le a magasan csempézett hü- tőhelyiség hőmérsékletét. A felvágott állati tetemek először az előhütőbe kerülnek, ahol elvesztik állati testmelegüket, mert az azonnal lehűtött húsra károsan hat a romlását megakadályozó hirteleníil rábocsátott hideg. Jól felszerelt laboratórium is rendelkezésre áll az állatorvosnak, aki, ha szükségét látja, még bakterologiai vizsgálatot is végez. A vágóhíd telkén nagy sertésólak vannak, amelyekben a levágásra kerülő sertések életük utolsó óráit töltik. Itt is mindenütt a legnagyobb tisztaság. Amint a lehetőségig tiszta a bélmosóüzem is. A bélmosást vállalatba vette egy vállalkozó, aki tulajdonul veszi meg a belet, azt teljesen kitisztítva adja el a husiparosoknak. A vágató husiparosok kényelmét szolgálja az is, hogy a javadalmi hivatal a vágóhídon kirendeltséget létesített, ahol a vágatók lefizetik a vágóhídi dijat, a fogyasztási és általános kereseti adót Julius hónapban az előző hónappal szemben meglehetős emelkedés mutatkozik, amennyiben a junius havi 4000 pengővel szemben júliusban 7000 pengő illetéket, illetve adót szedtek be. A kirendeltség vezetője Kertes György, aki Mahó Dénes társával együtt végzi a kirendeltség hivatali teendőit, ellenőrként a vágóhídi m. kir. állatorvos működik, aki ebben a minőségben mint az állam közege is szerepel. Azzal az érzéssel távoztunk a vágóhid- ról, hogy nemrégen egy olyan közintézmény létesült a nehéz gazdasági viszonyok ellenére, amely minden tekintetben alkalmas arra, hogy a nagyközönségben azt a megnyugtató biztonságot támassza hogy Gyulán a húsellátás, ami a higiénikus ellenőrzést illeti, kifogástalan. A kapuban egy hadirokkant teljesít szolgálatot, aki éberen vigyáz arra, hogy a vágó- hidról csak olyan levágott állat kerüljön ki, amelyen rajta van az állatorvos kifogástalanságot jelző bélyegzője. Mézexportvásár Békéscsabán A külkereskedelmi hivatal elnöke értesítette a főispánt, hogy a mezőgazdasági kamarával megbeszélte, hogy az Békéscsabán szeptember 10-én mézexportvásárt rendez. A vásáron ténylegesen szereplő exportőrök és termelők részére a külkereskedelmi hivatal elnöke megfelelő kontingenst biztosított. Ez azt jelenti, hogy a mézexportőrök és a termelők részére a külföldre való eladás lehetősége biztosítva van.
