Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-07-31 / 171. szám
gynl», 1937. fiiliMS 31 szombat LXIX. évfolyam 171. szám, Szerkesztőség és kiadóhivatal Gyula Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32. Tekintsünk egy kissé a határokon át A német Auslandsdeutschtum-mozgalom fogalmazása szerint a német területek nem szűnnek meg a politikai határokkal, hanem mindenütt Németország van, ahol németek laknak. Érmek az ideológiának a konzekvenciáit a hivaialos Németország ugyan nem vonja le, de mindenesetre jellemző a német mentalitásra a forgalom megszületése és elterjedtsége. Ezzel szemben nézzünk szét a mi portánkon. Vájjon van a nagy közönség lelkében ilyen határozottan és mélyen beágyazott elgondolás a magyar fajiságot illetően ? Él-e a széles tömegekben nemcsak a tudata, de a vágya is a magyar népiség mindenek felett és mindenütt való érvényrejuttatásá- nak ? Tudnánk-e mi nemhogy áldozatosan mindent ennek a kérdésnek alárendelni, hanem ezért legalább céltudatosan és kitartóan, a szalmaláng ellobbanásán tultartóan is dolgozni ? Óh, igen, tudjuk, vannak olyanok is —- hál Istennek — akik mindezt nemcsak meg tudják fenni, de meg is teszik. Tudjuk, hogy a kormány a maga lehetőségein belül minden erővel azon dolgozik, hogy a magyar nemzeti lét minél egészebb mértékben kiteljesedjen. De abban már nem vagyunk egészen biztosak, hogy a kormány ebben a jövőtformáló munkában az egész ország lakosságát maga mögött tudná. Vannak még ebben az országban olyanok, akiknek a magyar nemzeti élet magyar voltának kihangsulyozása közömbös, sőt ellenszenves, még továbbmenve, a maguk részéről mindent megtesznek, hogy minden nemzetmentő, nemzeterősitő tendenciát elgáncsoljanak, vagy legalább is gyöngítsenek. Ezek sportot csinálnak abból, hogy minden bői, ami a hazával és a magyar nemzettel összefügg gúnyt űzzenek, hogy a nagy tömegek előtt gúny tárgyává tegyék, mert igy könnyebben tudják a demoralizált magyar tömegeket céljaiknak megnyerni. Innen van az, hogy soha sem Írnak, soha sem beszélnek arról, hogy a magyar sorsa az elszakított területeken a kálváriajárások végtelen sorozata, hogy a szégyenhatárokon túl nemcsak testében szenved a magyar, de lelkét is meg akarják ölni- Nem beszélnek róla egyrészt, mert ez nagyszerűen beleillik terveikbe, másrészt, mert nem akarják sajtótermékeik kolportázsjogát az utódló hatalmak felé kockáztatni. Hogy elveszik a magyar gazda földjét, hogy gyermekét idegen iskolába kényszerítik, hogy a magyar munkás szájából a kenyeret kiütik, hogy a magyar értelmiségnek koldusbotot nyomnak a kezébe : a magyar élet pusztulása nekik nem fáj. Ők voltak azok : a Jászi Oszkárok, akik a Scotus Viatorokkal hirdették szerte a világba, hogy Magyarországon elnyomják a nemzetiségeket. De mig Seaton Watsonnak felébredt a lelkiismerete és az igazság megismerése után volt annyi becsületérzése, hogy tévedését bevallotta és rámutatott arra, hogy a megszállott területeken kegyetlenül elnyomják a nemzetiségeket, addig nálunk még mindig a szovjet politikai berendezése az irányadó és a spanyol vörösök országálása a követni való példa. Soha egy szavuk sincs a magyarság védelmére, hacsak nem marxista mivoltában nem éri sérelem az idegen uralom alá került magyart. Most kisebbségi értekezlet volt Londonban. Ott megállapították, hogy bizony jogosultak a kisebbségi panaszok. A békeszerződésekben vállalt kötelezettségeiknek távolról sem tesznek eleget a bennünket körülvevő államokban. Erről nem olvasunk nagy, hasábos cikkeket némely magyarországi orgánumban. De azt sem találják szükségesnek hangsúlyozni, hogy a megszállt területek nem magyar ajkú lakosságának a megállapítása szePolitikai napilap Előfizetés egy hőra helyben Főszerkesztő: 1.50, vidéken 1.80 pengő DÖBAY FERENC f Egyes szám ára 8 fillér rint is a magyar nemzet mindig testvéreinek tekintette másnyelvü honfitársait, a magyar államhatalom, a magyar törvényhozás soha különbséget nem tett a magyar állampolgárok között lettek légyen bármilyen anyanyelvűek. Nálunk a múltban sem, ma sem akadály akár a gazdasági élet, akár a közélet terén való érvényesülés tekintetében az, hogy valaki más anyanyelven imádja Istenét. Mi mindig loyálisak, mindig emberségesek voltunk és mégis a mi véreink kálváriája a legnagyobb. Ebben nem kis mértékben hibásak azok, akik itthon denunciáitak, itthon ásták alá a nemzet életét akár úgy, hogy aktive résztvettek a nemzet rágalmazásában, akár pedig úgy, hogy hallgattak akkor, amikor igazunkat, jogtalanul megbántottságunkat kellett volna teljes erővel a világ elé tárni Nekünk nyugodt a lelkiismeretünk, nekünk igazunk van és csak elszomorító hogy akadnak Magyarországon akiknek nem szakmája az igazság. Mindezt abból az alkalomból Írjuk, hogy Londonban kisebbségi sérelmeket tárgyaltak és a magyarországi sajtó egyrészének az volt fontos, hogy kispesti sajnálatos gyilkosságot hazug módon a jobboldali szervezetek bünéül rójon fel és ezzel a hamisnak bizonyult rágalommal mérgezze a közéleti levegőt és de ; nunciáljon kifelé. Na, dehát ez az ő sajtótech- I nikájuk, mégpedig fejlett sajtótechnikáj ak. A lemieí! Mimkafcöxpont hivatalos helyisége ang. 1-án nyílik meg Gyulán szépen halad a Nemzeti Munkaközpont szervezkedése. A munkásság körében egyre nagyobb mértékben terjed annak a belátása, hogy a magyar munkásság érdekeit igazán azok akarják előmozdítani, akik őt a nemzetközösség egyenjogú és értékű tagjává akarják tenni és nem osztályharcos, gyűlöletes alapon meghagyni abban a sorban, ahová azok juttatták, akik most leghangosabban hirdetik, hogy a munkásság igazi barátai. Tudják már most azt, hogy a munkásság igazi jövője nem az, hogy megmaradjon proletárnak, hanem polgárrá váljék. Olyan polgárrá, akinek joga van ahhoz, hogy a nemzeti társadalomban elfoglalja azt a helyet, amelyet értékénél és jelentőségénél fogva elfoglalni jogosult. Becsületes munkáért, becsületes megélhetés jár: ez a Nemzeti Munkaközpont célkitűzéseinek kiinduló pontja. A Nemzeti Munkaközpont gyulai szervezete hivatalos helyiségét augusztus 1 én, vasárnap Kossuth Lajos-u. 4 szám alatt nyitja meg. Hivatalos óráit az iroda hétköznapokon délután 3 és 7 óra között, vasárnap és ünnepnapokon délelőtt 9 és 12 óra között tartja. Ez időben á felek minden felvilágosítást megkapnak és ugyanott lehet tagfelvételekre is jelentkezni. A Nemzeti Munkaközpont vármegyei szervezkedése folyamatban van és az egyes vármegyei gócpontokén rövidesen megalakulnak a szervezetek. Vaiárnsip megkezdődnek az OTI Megírtuk, hogy az Országos Társadalombiztosító Intézet gyulai kirendeltségének ta- noncnyaraltatási akciója befejezést nyert. Jövő vasárnap, augusztus elsején megkezdőduak a hétvégi kirándulások a városerdei táborhelyre. Ezekre a kirándulásokra jelentkezhetnek serdült korban lévő fiú- és leánybiztositottak, akik jelentkezésük alkalmával igazolványt kapnak és csak ennek az igazolványnak a felmutatása alapján vehetnek részt a kiránduláson. Jelentkezni minden héten szombat déli 12 óráig lehet. Erre a hétre eddig 48 fiú- és 10 leánybiztositott jelentkezett. A legkisebb létszám, amely mellett még megtartják a hétvégi kirándulást, 40. Ez alkalommal is hangsúlyozottan felhívjuk a munkaadók és a biztosítottak figyelmét arra, hogy ez a hétvégi kirándulás minden tekintetben nagy jótétemény azokra, akik abban résztve- hetnek. Az egész heti munka után jó hatással van a fiatal munkásságra, ha egy napot szabadban kellemesen szórakozva, jól táplálkozva tölthet el. Megfelelő felügyelet mellett kellő szórakozásról is gondoskodott az intézet vezetősége. így kettős célt ér el az akció : egyrészt testet-lelket felüditő kiránduláshoz juttatja a munkásifjuságot, másrészt pedig elvonja őket éppen a legveszedelmesebb korban attól a sok nem megfelelő szórakozási alhélvégi hiránduláiai kálómtól, amely könnyen válhatik testi-lelki lezüllésük okozójává. A hétvégi kirándulás összes költségeit, beleértve az utazási és étkezési költségeket, az intézet viseli. A kirándulók vasárnap reggel 7 órára gyűlnek össze a kerületi pénztár épülete előtt. Onnan csoportosan indulnak a vasúti állomásra. Úgy tervezi a vezetőség, hogy a ki, rándulók, mint az más években is történt, a József-szanatóriumban istentiszteleten vesznek részt. Az étkezés valószínűleg nem a táborhelyen való főzés utján történik, hanem a Remete csárdában fognak étkezni. Kapnak reggelit, tízórait, ebédet és uzsonna vacsorát. Napközben, ha az idájárás megfelelő lesz, fürdeni fognak a Körösben, egyébként lesz társasjáték és több más szabadban fellelhető szórakozás. Ha az idő megfelelő lesz, este tábortűz is lesz és ebben az esetben az esti 9 órás vonattal térnek haza. Ha azonban az idő hűvös volna, vagy egyébként nem volna alkalmas, úgy az este hét órás vonattal térnek haza a kirándulók, bizonyára egy kellemesen eltöltött nap emlékével. A hétvégi kirándulásokat Fábry Ferenc dr. ügyvezető elgondolásai alapján Bállá Sándor biztosítási ellenőr irányítja. A japánok bombázzák Tiencint A kora reggeli órákban Tiencin városára is átterjedtek az ellenségeskedések. A tiencini keleti pályaudvart nagy létszámú japán csapatok támadták meg, a kínaiak azonban ellenálltak és hajnali 3 óra óta a pályaudvar birtoklásáért rendkívül elkeseredett harcok folynak, tizenöt bombavető repülőgépből álló légiraj bombázta Tiencin városát, amelyet a felrobbanó bombák részben elpusztítottak. A légi bombázásnak számos halálos áldozata van. Az északi negyedben fekvő főpályaudvar a bombázás következtében teljesen elpusztult. A pekingi helyzet váratlan alakulása mély benyomást keltett Nankingban.
