Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-07-25 / 166. szám

11937 Julius 25 BÉKÉS 7 Szőlő betegségeiről Galli János vm. gyt. intéző. Az eddig szép fejlődésü — jó terméssel biztató szőlőnket újabban különféle betegsé­gek támadják meg és okoznak elég jelentős kártételt. A betegségek megjelenését nagyrészben az esős, de főként az igen meleg időjárásra vezethetjük vissza. Nem annyira a levélzetet, mint a bogyó­kat támadják meg és azok felrepedését, meg­bomlását azaz pusztulását okozzák. Az alábbiakban ismertetjük a leggyak­rabban előforduló betegségeket és az ellenük való védekezéseket. Fiirtpemnospora. A leveleken való meg­jelenése általánosan ismert, a bogyók rend­szerint tövüktől kezdve rozsdabarnák, kékes­szürke majd ólomszürke színűek lesznek, le­peregnek a fürtről vagy összeszáradva a tő­kén maradnak. Felvágva a bogyót a belső rész helyenként fakó barnaszinü, szaga ellenben friss. Védekezés. Legjobb mód a porozás, mert a por aránylag könnyen behatol a fürt bogyói közé. 1.) Porzószer a gálic, mely célra réz- mészpor néven kapható. 2) A bordóilé 1 és fél vagy 2 százalékos. Fontos, hogy a fürtök alaposan megfürödjenek a lében. Ilyenkor a munkát elősegíti a revolverszóró használata. Lisztharmat. Julius, augusztus hónapban lép fel a nagy melegek következtében. Sző­lőinkben valószínűleg ez a betegség jelent­kezik most. A szőlőievelek szélei sajátságos módon felfelé göndörödnek, a felületén fehéresszürke bevonatot, ezek között pedig apró barna, ha­tározatlan szélű foltokat találunk. A bogyó felülete szintén fehéres-szürke bevonatú, találunk oly szemeket is, amelyek hosszában felrepedtek, úgy, hogy a magjai is kilátszanak. A bogyó felületén már kisebb nagyi tó val is meg lehet látni, hogy a bevonat finom vonalak sűrű fonadéka. Ez jellemző a liszt­harmatra. Ez a betegség a szem belsejébe nem hatol be, csak a külső felületen telepe­dik meg. Ha a szemeket felvágjuk a bogyó belseje teljesen ép. így a belső rész állan­dóan növekedik, a külső héj a litsztharmat betegség következtében fejlődni nem tud, en­nek következtében a szem felreped. Csak a fejlődésben levő bogyókat támad­ja meg, a már nem növekvő szemekben kárt már alig okoz. A lisztharmat betegség jelenlétét és pusztítását jelenti és erről könnyen felismer­hető, a beteg levelek és szemek sajátságos penész szaga. Lisztharmat iránt érzékeny fajták : opor­to, muskotály, kék frankos, mézes fehér. Védekezés• Mivel a betegség csak a le­velek, bogyók felületén pusztít, a védekezés könnyebb, mint a peronoszpora ellen. Legjobb védekezés a tiszta kénporral való porzás, mikor is a foltos leveleket, bo­gyókat alaposan, de mégis finoman befuvat juk kénporral. Ha nem tiszta, hanem gáliccal kevert kénport használunk, neve rézkénpor, akkor egyúttal a peronospóra ellen is védekezünk. A porzás ideje szélcsendes idő, legalkalmasabb a harmatos reggeli idő. Fontos, hogy a megtámadott fürtök min­den részükön finoman bevonódjanak a kén- porral. * Fenésedés. Ritkább betegség, főként ned­Gyümölcsöket és íajdlanyéket mindenkora legolcsóbb napi piaci áron Azletcnben szerezheli be, sőt még olcsóbban, mint a piacon, mert mindenből a legszebbet tar­tok raktáron. Naponta friss áruk érkeznek. Szives támogatásukat kéri HÁ^SZ csemecfeüzlet Komlóval szembeu. *' vés időben lép fel, nedves fekvésű, sürü lom- bozatu szőlőkben. Száraz időben a baj nem jelentkezik. A leveleken apró zöldesbarna szinű fol­tok lépnek fel, melyek összefolyva átlyukaszt­ják a levelet. Sokszor ennek következtében a levél teljesen szétszakadozik és darabokban hull le. A zöld hajtásokon apró kis foltok kelet­keznek, melyek közepe besüpped és világos rózsaszínű. A bogyókon is megtaláljuk e foltokat, de ezek nem süppednek be oly mélyen. Elő­ször szürkés szinüek, majd megfeketednek. Védekezés. Mint a peronospóránál bordói­lé (gálic) vagy porozás rézkénporral. Téli védekezés. A tőkék alapos megtisz­títása, metszése, hulladék elégetése. A követ­kező évi fertőzés megakadályozására ősszel vagy tavasszal a tőkéket 40 - 50 százalékos vasgálic oldattal permetezzük be. (a perme­tezőgép belül ólmozott legyen. Általános tennivalók, ügy végezzük el a metszést, majd a kötözést, hogy a fürtök, álsó levelek ne érintsék a földet. A talajhoz leg­közelebb eső levelek, fürtök esőtől, harmattól, ködtől legtovább maradnak nedvesen, a szá­ritó napsugár legritkábban jut hozzájuk. Ezek a fürtök tehát a betegségekkel szemben a legérzékenyebbek. Ne kötözzünk szorosan, mert belül, a le­vegő mindig ott lesz, ez pedig a peronospóránál kedves. Tartsuk szőlőnket tisztán, a buja gyom között a föld nehezebben szárad ! A levéjzetből, ha az túl sürü, annyit tá- volitsunk eí, hogy a nap sugarai és a levegő jobban érhessék a fürtöket. Részbeni lelevelezés nem káros, de hely­telen ha a levelek nagy részét szedjük le. A részben lelevelezett tőkén a különböző beteg­ségek elleni permetezéseket is jobb ered­ménnyel végezhetjük el. 1 Hétfőn a „VIRRADAT“ az egyetlen keresztény lap! I Keresztény ember c-ak azt vásárolja,! Kapható minden ujságelárusitónál ! Színház Aki három órán keresztül kacagni akar, az jól teszi, ha elmegy a színházba és meg­nézi Erdélyi Mihály „Csavargólány“ c. ope­rettjét. Nyári operett, az igaz, de van benne humor, ötlet, itt-ott fülbemászó muzsika, pat­togó tánc, sőt csárdásritmusok . . Klasszikus operettmuzsikát és szövegkönyvet — persze — nem kap a közönség, de kap elsőrendű előadást, temperamentumos, bravurus tánco­kat .- egyszóval, nem bánja meg, aki a szín­házba megy. Pinkász Ibolya groteszk szerepét nagy­szerűen játszotta meg a vendégmüvésznö, Verebes Emmy. Mindvégig mulattató volt, anélkül, hogy a jóizlés rovására a karzat ke­gyeit kereste volna. Két kitűnő partnere volt: Rajz Jancsi és Sándor Ferenc. Ez a triász magában elég lett volna, hogy egy estét de­rűssé tegyen. Táncolni pedig igazán tudnak. Csiky Zsuzsi nekivaló szerepében, iniut mindig, elsőrangút nyújtott: aranyos, sőt mint a hátunkmegett egy lelkes hive megje­gyezte : cukor volt. Moory Lucy és a kettőjük szerelme között pendliző Madarász László egy másik olyan triász, akiknek érdemes darabot írni, mert azt sikerre viszik. Kondrát'h Ilona Málinénije fővárosi szin- | padokra kívánkozik. Annyi szív annyi intel- j ligencia van ebben a nagytehetségü szinész- ; nőben, hogy a szinpadralépésétől kezdve ma- j gával ragadja a közönséget, pedig egyáltalán j nem dolgozik burleszk eszközökkel, az ő hár- j masának is elsőrangú két tagja van még. Sik Rezső és Sághy Györgyi. Mindketten a tőlük ! már megszokott tehetséggel járulnak hozzá a • sikerhez. Péterfi Antal, Gáthy József, Gáthy Pál rövid szerepükben is megmutatták, hogy értékes tagjai a társulatnak. Egy-két szavas szerepükben jók voltak Hegyesi Nándor, Zá konyi Sándor és Pataki Ferenc is. * * * 30-án Jávor Pál vendégfelléptével Hó­dítás vigjátékujdonság. * * * A Csavargólány még szombaton és vasárnap este kerül színre Verebes Emmy vendégfelléptével. iül&wauf. auióbus^menstfesidí. Érvényes 1937. május 22-től 1937. október 2-ig. I Gyula—Békéscsaba •+ 5-30 5" 55 •f VI. 21 Gy 10-20 10-55 1 i 00 '.—IX. 8 ula— 12-40 13 10 közötti eeghal indul érkezik v.-napok om-P Gyula városháza Békéscsaba Csaba-szálló Békéscsaba MÁV. p.-u. on és ün.-napokon közi. Menetjegy üspőklatlány—Hajdú szabó érkezik indul » 1*10 P. szlő -I 8-55 8-25 Menettj )ebrcc 13-10 12-45 12-39 . 1-90 P. en __ • _ 12-40 indul Gyula városháza érkezik 8-55 X 5 t 5a 6-05 13-20 Y) Békéscsaba Csaba-szálló 1» 8-15 8 05 21-20 6-23 1339 érkezik Békés indul 7-56 17-47 2Í-02 639 13-55 » Mezőberény V 7-40 17-31 20-46 7-23 14-40 ii Szeghalom p.-u. 1) 6-53 16-47 20-02 7-53 1505 Y) Füzesgyarmat » 6-25 16-17 19-32 8 33 —•— Y) Püspökladány Rákóczi-szálló V 15-37 18-52 915 —■ — W Hajdúszoboszló V 14 53 18-10 955 —• — w Debrecen Arany Bika-szálló n 14-15 17-30 X csak hétköznap közlekedik, f csak vasár és ünnepnap közlekedik, az 5 és 5a járatok Bé­késcsaba p.-u.-n adnak csatlakozást a 18'30, illetve 21.47 órakor induló vonatokhoz. Menetjegy: Békésre P 1"70 Mezőberénybe P 2-10 Szeghalomra P 3-90 Tértijegy: „ P 3'20 Tértijegy „ P 3-80 Tértijegy „ P 6­Menetjegy: Füzesgyarmat P 4" — Hajdúszoboszlóra P 6"50 Debrecenbe P 7-50 Tértijegy: „ P 7‘20 Tértijegy „ P IP­Tértijegy „ P 13-— Gyula—Békéscsaba—Szarvas Gyula—Kétegyháza— Elek X 12-40 i. Gyula városháza é. X 8 55 13-20 i. Gyula városháza é. 7-45 13-20 i. Békéscsaba Cs.-sz. i. 8-25 13-26 i. Gyula Kossuth-tér é. 7-41 14-14 é. Kondoros i. 719 13-55 é. Kétegyháza p.-u. i. 7-10 14-55 é. Szarvas i. 6-35 14-25 é. Elek községháza i. 6-40 X csak hétköznap közlekedik. Menetjegy: Kétegyházára P 1*50. Elekre P 2'— Menetjegy: Kondorosra 3‘30. Szarvasra P 4"10 Tértijegy: „ P 2.40. „ P 3 — Tértijegy: „ 5‘30. „ P 6’50

Next

/
Thumbnails
Contents