Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-01-22 / 17. szám

íy37 január 22 BÉKÉS 3 ítélt a járásbiróság a Pfaff-Kukla pörben (A „Békés“ munkatársától.) A büntető járásbiróság csütörtökön tárgyalta Kukla István 81 éves gyulai lakos Pfaff Ferenc építő­mester ellen becsületsértés miatt indított bün­tető ügyét. A bíróság a becsületsértés vádját nem látta beigazolva, mert terhelt a vád tárgyává I tett kijelentést, a városi büntetőbiróságnál a i gyulai építőiparosok szakosztályának sértett ellen kontárkodás miatt indított ügyében, mint az előbb nevezett szakosztály megbízottja tette. Vádlottat felmentette a bíróság, főrna- gánvádló felebbezést jelentett be. Pick up a szegedi hus»diktáfor és a munkások (A „Békés“ tudósítója jelenti.) A sze­gedi Pick szalámigyár a zsirexporttal foglal­kozó hentesiparosoktól a sertéshúst 1 pengő 28 filléres kilónkénti áron akarja csak átvenni. Ezzel szemben Pesten a szalámigyárosok 1 pengő 42 fillért adnak a sertéshúsért. így a Pick szalámigyár kilónként tiz fillérrel keveseb­bet fizetne. Ezzel szemben a Pick-szalámigyár igénybe veszi a különféle városi kedvezmé­nyeket, gyárában különféle szakmunkásokkal napszámos-bérek mellett különféle szakmun­kát végeztet. Az államtól kiviteli prémiumot kér a szalámi-exportra, mert igy akarja ösz- szeszedni azt a sok százezer- pengőt, amelyet kilátástalan pereinek folytatása miatt a tőké­jéből kifizetni kényszerült. Szeged felzudult, szociális érzésű társadalma! élénké® szembe­fordult Pick úrral s ennek hatása alatt Pálffy József po'gárinester Ígéretet tett a panaszok kivizsgálására. Bukik a pentán kormány (.4 „Békés“ tudósítója jelenti.) Tataresen, 1 latot terjesztett elő, melyet Károly király elu- román miniszterelnök, Károly román király- ; tasitott. Az uralkodónak ez a magatartása a nak az uj költségvetés csökkentésére javas- ' Tatarescu-kormány lemondására vezethet. Spanyol-vizeiken hajéi torpedóztak tói) A spanyol özletnénye sze- iytátják hadmü- ..... ^ ősök heves tá­madási indítottak a nemzetiek ellen és sike­KÖZGAZDASÁG Magyarországon a jövedelemeloszlás sok­kal aránytalanabb, mint a közép- és nygat- európai államokban. Az összes kisjövedelmű rétegek-együttvéve hétmillió embert tesznek ki, tehát a lakosságnak 80 százalékát, ezek a rétegek azonban a nemzeti jövedelemnek csak 43 5 százalékát mondhatják magukénak. — A MÁV alkalmazottainak száma jelenleg 50.900, akik között 28.300 rendszeresített és 22.600 munkásalkalmazott. — Egy kiló narancs ára Budapesten 70-80 fillér, a jobb minőségű alma kilója pedig 1.80 pengő. A nyáron a ter­melői ár 20—50 fillér volt A Krausz—Mos- kovits Rt. még ma is több, mint 6000 mázsa almával rendelkezik. — 1938. évi külkereske­delmi mérlegünkben a behozatal értéke 433 millió pengő, a kivitelé 509 millió pengő. A kivitel érdekesebb tételei: búza 80, villamos- gépek 27, sertés 25, baromfi 22 millió pengő. — A vidéki pénzintézetek a betéti kamatláb felemelését kérik. — Franciaország hajlandó Magyarországtól többszázezer hektó könnyebb bort átvenni. A tárgyalások kedvezően halad­nak- — A magyar cukorgyárak az uj terme­lési év első három hónapjában már több, mint háromezer vagon cukrot adtak el, közel 390 vagonnal többet, mint a múlt év megfelelő időszakában. — A hivatalos lap vasárnapi számában megjelent kormányrendelet értelmé­ben a részvénytársaságok és szövetkezetek az idén sem kötelesek osztalékot fizetni. — A Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara 450 községben megszervezett hírszolgálatából ki­tűnik, hogy a földhaszonbérek ára a földek fekvése és minősége szerint változóan 120 és 200 kiló búza között ingadozik. Ezekhez a bérösszegekhez kell még hozzászámít mi az adót is. — A hitbizományi törvény értelmé­ben január 15-én megkezgődött a hitbizomá- nyok gazdálkodásának ellenőrzése. — Miskolc feliratot intézett a kormányhoz a tisztviselői fizetések felemelése érdekében. — Az idei párisi világkiállításon bemutatják az uj MÁV mozdonyokat is. — A Nemzeti Bank elmúlt évi tiszta jövedelme 2,6000 000 pengő. — Az olaj kartel január elsejével négyszáz lerakatot szüntetett meg. Ez a racionalizálás érzékenyen károsítja a gazdatársadalmat. — A magyar háziipari termékek 1936. évi exportjának ér­téke több, mint hárommillió pengő. riilt is állásaiknak egy részét elfoglalniok, de később a nemzetiek kiverték őket onnan. Sok hadianyagot zsákmányoltak a nemzetiek és megtorpedózták a vörösök egyik kereskedelmi hajóját. MütiEPSZlLAUOf vegyen DOBAY könyvkereskedésében. Középosztály Azt olvastam a múltkor, hogy egy gyulai tanárnő fölöttes hatóságától dicséretet kapott, mert többet dolgozott, mint amennyi a köteles sége lett volna Ugyancsak a közelmúltban mon­dotta a vármegye alispánja, hogy sajnálja a kö­zéposztályt, amely csekély anyagi adottságai el­lenére legtöbbet áldoz közcélokra és egész se­reg jótékony és egyéb egyesület eltartása nehe­zedik rá. Azután meg annyiszor és olyan szé­pen mondják, hogy a középosztály a nemzet gerince, legmegbizhatóbb tartópillére. Középosztály. Ez azt jelenti, hogy egy társadalmi réteg valahol középen van ; vannak fölötte is és vannak alatta is. Az alsó és felső társadalmi osztályok ellentétének a középosztály a szigetelő közege. Ez a szerep azonban azt jelenti, hogy az egymás ellen áramló erők belé- ütköznek, neki feszülnek. Tartania kell — hogy úgy mondjuk — a frontot fölfelé is, lefelé is. Magára vonja ezzel az alsóbbak gyűlöletét, a felsőbbek pedig — bizony — sokszor lenézik, vagy a jobbik esetben lefelé néznek rá. Tépik a középosztályt az osztályellentétek karmai, sorvasztják a gazdasági nehézségek. Sorvad, pusztul a középosztály, egyre tömegesebben tűn­nek el tagjai a proletariátus örvényben. Olyan jó alkalom a középosztály közép- mivolta arra, hogy bizonyos szenvedélyeket, bi­zonyos feltörő indulatokat ráirányítsanak. Olyan olcsó politikai eszköznek kinálkozik a középosz­tály ellen hangulatot kelteni, sőt gyűlöletet szi­tám. Olyan divatos értekezéseket lehet Írni a középosztály összeomlásáról anachronizmus-mi- voltárol, hogy egyszer csak tényleg igazuk lesz, tényleg összeomlik, de e körül az összeomlás körül a nemzet fog keserű könnyeket sirni. . . Egyenlőre még van, még szigetel, még fenntart a középosztály, még lehet uraim: hajrá, rajta ! Ideges embereknek és lelkibetegeknek az igen enyhén ható, mindig megbízható természetes „Ferenc József“ keseriiviz — reggel éhgyomorra egy pohárral bevéve — rendes bélmliködést, jó emésztést és elegendő étvágyérzetet teremt. MUm irttzü a ilai fielen (A „Békés“ munkatársától) Este van. A villanykörték halvány fénye enyhén csillog a gyulai sötét utcák ásító torkában. Csend van, nagy némaság. Egy-egy éji ván­dor katonásan ütemes kopogása zavarja meg néha a nagy hallgatást. Egy irányban tar­tanak a csendzavaró magyarok : a front­harcos otthon felé. Megérkeztek ma is. Benn fény és me­leg. A sarokban halkan duruzsol a kályha s a bajtársi szivek melegével elvegyülve, kellemes tavaszi zsongással telik meg a le­vegő. Jönnek gyors egymásután. Deresedö fejű, markáns arcú magyarok, a világhá­ború régi harcosai. Edzett arcukon az el­szenvedett borzalmak keserű emléke ; ke­mény vonás. A szemük ellenben fiatalos tűzzel ragyog, s békés megértéssel tekint a világba. Fél kilenc; összegyűltek régi kato­nás pontossággal és önfegyelemmel. Van itt a társadalom minden rétegéből, az egyszerű napszámostól az előkelő közhivatalnokig. Szivük egy ritmusban dobban : mindent a szegény harctéri bajtársakért. A karácsonyi segélyezés ügyét tárgyalják. Jólesően veszik tudomásul azt, hogy azok a bajtársak, oki­két a forgandó szerencse magas hivatali székbe helyezett, vagy igen előnyös anyagi helyzetbe jutott, nem feledkeztek meg régi bajtársaikról, Antalóczy Nándor, vármegyei főiévéí- tárnok, elnök sorolja fel a harctéri fáradal­mak folytán munkaképtelenné vált bajtársak karácsonyi megsegítésére indított akció szép sikerét. Huszonkét elszegényedett és nélkü­löző baj társnak hideg tűzhelye gyulladt ki karácsony estélyén, s került hús, kalács, kenyér, sőt szalámi is az üres asztalokra, amelyeket körülült ünnepi csöndben a csa­lád apraja-nagyja. S mig kint hidegen sivi- tott az északi szél s fehéren esett a hó, bent a tűzhely meleg, vörös fénye mellett, mohón láttak neki a szeretet ajándékainak az éhes ajkak s azután álmos fővel hallgat­ták az apa meséit a régi harci dicsőségről. A deresedö fejű kemény magyarok csak hallgatják némán a szót s soknak az arcán végig pereg a könny, a szeretet könnye. A jelentés után következnek a nagy elgondolások : egy meleg frontharcos-otthon létesítése újságokkal, rádióval, könyvtárral felszerelve a szegény és egyszerű munkás- bajtársak vasárnapdélutáni nevelő szórakoz­tatására. Azután a zászlószentelési ünnep­ségek időpontjáról és a gyulai hétbe való belekapcsolások lehetőségeiről esik szó. Csupa krisztusi elgondoláson alapuló, gyönyörű szociális célkitűzések. A valóra- váltást garantálja a harcok tüzében meged- zett erős akarás. Azok, akik 1915. január­jában nekifeszitették melliiketa Kárpátokban az orosz túlerőnek, az árnak, a hazáért, ilyen célkitűzést is megoldanak erős egyet- akarással. Vége az ülésnek. Kialszik a fény. Csu­kódik az ajtó s halk beszéddel haza indul a bajtársi sereg. Kint fehér, puha pelyhekben zizeg a hó, mint tizennyolc év előtt a kár­páti éjszakában s a frontharcos áldozatkész­ségből fakadó fekete füst egyenesen csíkozik a sötét égbolt felé, jelentve az egek Urának: „Nem kell félni, lesz még magyar feltáma­dás, vannak még áldozatos bajtársi lelkek s égnek a frontharcos őrtüzek a sivár magyar éjszakákban, a gyulai végeken!“

Next

/
Thumbnails
Contents