Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-07-17 / 159. szám
nyála, 1937. fniiiis 17 szombat LX1X. évfolyam Í58. szám. Szerhcjsztőség^és kiadóhivatal Gyula Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32. Politikai napilap ; Előfizetés egy ^hőra helyben Főszerkesztő; 1.50, vidéken 1.80 pengő DOßAY FERENC ^ ■ Egyes szám [ára 8 fillér Kisebbségi sors nálunk és szomszédainknál A magyarság időszerű kérdései körül nincs talán egyetlen egy sem, amely mögött olyan egységesen állna a nemzeti közvélemény, mint amilyen egyetemes a közfelfogás kisebbségeink sorskérdéseiben. És annak a szeretetnek, aggodalomnak, amellyel a csonkaországban élő magyarság figyeli az elszakított országrészeken nemzeti létükért hősi harcot folytató testvérek soráét, megtalálható a vetülete a csonkaországban élő nem magyarnyelvű honfitársaink iránti érzéseinkben. Ezek az érzések a megbecsülés és a szeretet érzései, amelyeket a csonkaországban élő kisebbségek a közös múlt során tanúsított magatartásukkal ki is érdemeltek. És ez a megbecsülés nemcsak azóta él a csonkahazában élő nem magyar anyanyelvű kisebségek iránt, amióta a magyarság az elszakított országrészeken megkóstolta a nemzeti kisebbségek kenyerét, — hanem -- és ezt büszkén állítjuk és hirdetjük, ezt megelőzően már akkor is, amikor a magyarság az évezredes országban, csonki- tatlan határok közé fogadta, jogokkal felruházta és gazdasági előnyökhöz jutatta az ide bevándorló telepes, idegen népcsoportokat. Ennek a történelmi magyar politikának, amely egyedül tud megnyugvást és békét te- aremteni a Duna-medencében, adott méltó kifejezést Széli József belügyminiszter, amikor a kisebbségi kérdés magyarországi vonatkozásairól nyilatkozott. Igazat mondott, Közép- európa legégetőbb és legsúlyosabb kérdése a kisebbségi probléma és ez az igazság emeli ki kellőképpen azt a kontrasztot, amelyet a súlyos és égető probléma és a belügyminiszter nyilatkozata között találunk. A kisebbségi kérdés a csonkaország határain kívül, amikor a idegen impérium alá került magyarság-életéről van szó, sötét és elkeserítő jelentőséget kap, elvett iskolák, meghamisított autonómiák, lerombolt szobrok, különleges gazdasági rendelkezések jelzik a magyarság nehéz, kulturális, gazdasági és faji önvédelmi harcát. Ezzel szemben a belügyminiszter a magyarországi kisebbségi kérdésről elmondott nyilatkozata, az igazi európai szellemiség megnyugtató, tiszta s az igazságot, jogot tiszteletben tartó meggyőződést tükrözi. Azt a szellemet, amely alapján a magyarországon élő kisebbségek évszázados itt tartózkodásuk alatt is épségben meg tudták védeni kultúrájukat, gazdasági egzisztenciájukat és faji jellegüket. A magyar kormány törekvése mindig arra irányult, hogy a külföldön élő magyar kisebbségek jogait minden számbajöhető fórum előtt és az összes törvényes eszközök felhasználásával megvédjék, Mindig csak egyet kívántunk, annyit, hogy a magyar kisebbségek teljes politikai szabadság birtokában fejleszthessék szellemi és gazdasági kultúrájukat, hogy ezzel biztosíthassák további fennmaradásukat. Hogy ebben a törekvésben a magyar kormány állandó készenlétben áll még ma is, az nem a magyar kormány vitatkozó kedvén múlik, hanem azon, hogy a Népszövetség jelenlegi beállítottsága kevéssé járul hozzá a béke megszilárdulásához, A magyar kormánynak a nem magyar anyanyelvű állampolgárokkal szembeni magatartása, a lehető legkorrektebb. A belügyminiszter külön fejezetet szentelt nyilatkozatában a német kisebbségeknek, akik mint telepes bevándorlók, a magyarok megritkult sorait töltötték ki, amikor az izlám ellenséges rohamaival szemben a magyarság Európa védőbástyájaként annyit raboltatott. És ezek a telepesek, akik a szakadatlan, Európáért folytatott háborúságban megritkult nemzet életterületén találtak újabb hazát, sohasem kóny- szeritette az uralkodó faj beolvadásra. Ha elő is fordult, hpgy közülük magyarokká váltak, ez automatikus és önkéntes áthasonulás utján történt. Ahol pedig nagyobb tömegek- ! ben meg akarták óvni német mivoltukat, igy a magyar főváros mellett is, ezt zavartalanul tehették, német kultúrájukat szabadon fejleszthették. A magyar jog ugyanúgy, mint a gazdasági élet, mindenkor egyenlő elbánásban részesítette őket. Ezért a nemzet egyöntetű véleménye áll a belügyminiszter mögött és vele eggyütt hangoztatja az ország határain túl is, hogy a magyarság kisebbségi politikája gyakorlatban mutatta be azt, hogy milyen kissebbségvé- delmet követel a csonka országtól elszakított magyarság számára. Magyarország a kisebb- i A Békés már ismételten szóvátette, hogy inig máshol sokkal kedvezőtlenebb lehetőségek mellett is egymásután épülnek meg a magyar szempontból olyan nagyfontosságu sportuszodák, addig a csupaviz Gyula városá ban nincs meg a lehetősége annak, hogy ifjúságunk a sportkövetelményeknek megfelelő uszodában fejleszthesse uszóképességét és ha akad, aminthogy akad uszótehetség, az más városok uszósportjába kénytelen belekapcso lódni és az elért sikerek is máshol öregbítik a jóhirét. Felkerestük dr. Varga Gyula polgármestert és megkértük, lenne szives idevonatko- zóan nyilatkozni. A polgármester alábbiakat válaszolta : A kérdést a magam részéről is nagyjelentőségűnek tartom. A megoldást két irányban látom. Az egyik megoldási mód a Partfürdővel kapcsolatosan jelentkezik. Ennek azonban egy műszaki és anyagi föltétele van. Műszakilag kellene megállapítani ugyanis, hogy a partfürdő 100 méteres hosszúságban , alkalmas-e vagy alkalmassá tehető-e uszóver- senyek szabályszerű megrendezésére. Ha igen, ugy ez jelentene bizonyos megoldást és a fürdőtulajdonos részére is jövedelemgyarapodást. Á dolognak azonban hátránya volna az, hogy a partfürdő nem állhat állandóan uszótréningek céljából rendelkezésre. Ha a sportszempontokat nézzük, akkor a ségi kérdés terén nem eszközöl semmi újabb alapvető rendelkezést, mert a kisebbségek megnyugvására már évtizedekkel ezelőtt rendezték a magyarországi kisebbségek helyzetét, azonban amilyen kedvező elbánásmódban kívánja részesíteni a magyarországi kissebb- ségeket, az egyenlő elbánás és a jog szellemében követeli, hogy ugyanolyan kedvező helyzetet és ugyanolyan politikai, gazdasági és kulturális szabadságot nyerjenek az elszakított magyarok azoktól az államoktól, amelyeknek a területén, mint nemzeti kisebbségek élnek. második megoldási mód volna csak célravezető, ami abban állana, hogy a sporttelepen ásott medencében lehetne uszodát létesíteni, aminek előfeltétele egy bővizű ártézikut fura- tása lenne. Ehhez talán lehetne megfelelő anyagi fedezetet is valamilyen formában találni. Gondolok itt elsősorban az OTT és a kormánytényezők támogatására. Versenyek rendezésével is lehetne a költségek egy részét biztosítanunk. Ez az uszoda természetesen nem volna hasznothajtó vállalkozás, merthisz elsősorban a trenírozok részére kellene rendelkezésre állnia, azok pedig nem fizetnek. A város — sajnos — nincs abban a helyzetben, hogy ezt a kérdést saját vállalkozásként megoldja. És azt sem teheti meg, hogy a mai viszonyok között egy ilyen sportuszoda-fenntartási költségeit magára vállalja. Ahol városi intézmények a sportuszodák, ott a városok ráfizetnek ezekre. így ráfizet Hódmezővásárhely, aki a Speyer kölcsönből épített szép, a modern sporlkövetelményeknek mindenben megfelelő uszodát, de ráfizet Békéscsaba városa is, pedig az Árpád fürdő is egyike az ország egyik legszebb ilynemű létesítményeinek. Társadalmi utón kellene — fejezte be a polgármester nyilatkozatát — a kérdés megoldását kezdeményezni és én biztosra veszem, hogy a társadalom és a hatóságok összefogva eredményt érnének el és Gyula sportélete ezzel nagymértékben fejlődésnek indulna. Gyulaváros és Most, amikor az egész világ jóformán a háborútól való rettegésben tölti napjait, köny- nyen felvetődik a kérdés, hogy vájjon Gyula városa esetleges légitámadásokkal szemben mennyire tud védekezni. Idevonatkozólag közelebbit megtudandók felkerestük hivatalában Gyulaváros polgári légoltalmi parancsnokát, dr. Varga Gyula polgármestert és felvilágosítást kértünk tőle. A polgármester nyilatkozatában mindenekelőtt megállapította, hogy a legutóbbi első- tétitési gyakorlat tapasztalatai nagyon kielé- gitőek. Három helyen volt - mondotta a polgár- mester - fényforrás, a mulasztók ellen az eljárás közigazgatási utón folyamatban van. A légvédelmi tanfolyamok, amelyek hivatva vannak arra, hogy a lakosságot légi támadás esetére, illetve az az ellen való védekezésre kiképezzék, most a nyári munkák ideje alatt a vonatkozó miniszteri rendelet értelmében szünetelnek. Egyébként az ezekre a tanfolyamokra behívott lakosság a behívásnak készséggel tesz eleget és a tanfolyamokat szívesen látogatja, abban a helyes tudatban, hogy ezzel elsősorban önmagának és hozzátartozóinak tesz szolgálatot. A légitámadások ellen való védekezés sikeres voltának egyik, szinte elengedhetetlen kelléke volna az, hogy a lakosság minden tagja megfelelő gázálarcokkal rendelkezzen. Ennek anyagi akadályai vannak. Van ugyan olyan tipusu gázálarc is, amely mindössze 6 pengőbe kerül, ez azona légvédelem ban nem elég állékony. A jobb minőségű gázálarc 20 pengőbe kerül, aminek beszerzése azonban egy sokgyermekes családban a tehetetlenséggel határos. Idevonatkozólag megjegyzem, hogy a gázálarcot sikerrel használni csak azok tudják, akik erre kiképzést, nyertek, ez a kiképzés azonban nagyon egyszerű. A másik igen fontos eszköze a gáztámadások elleni védekezésnek a megfelelő óvóhelyek létesítése. Gyulán erre a célra költségvetési fedezet van biztosítva, melyből jövőre megkezdjük a nyilvános óvóhelyek építését, amelyek elsősorban az utcai járókelők befogadására szolgálnak a légitámadás közeledése esetén. A magánházak Gyulán még nem rendelkeznek ilyen óvóhelyiséggel ; tudomásom szerint a Mátyás király utón épül most egy ház, amely légvédelmi célokra átalakítható pincével fog rendelkezni. A légitámadás elleni védekezés sikerének legfontosabb föltétele, hogy a lakosság fegyelmezetten viselkedjék és a hatóság, illetve a légoltalmi parancsnokságok rendezéseit haladéktalanul és pontosan tartsa be. Ezt annál is inkább meg kell tenniök, mert egyrészt saját érdekük, másrészt pedig az 1935. évi XII. t. c. keményen bünteti a légoltalmi rendelkezések ellen vétőket. A törvény hatodik szakasza alábbiak szerint rendelkezik: Vétséget követ el és öt évig terjedhető fogházzal büntetendő az, aki szándékosan, vagy gondtalanságból megszegi a hatóság ren11 11 III l Ál IH Hll HIIHWbM i iHI Wi Sporty szódát Gyulára
