Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-07-14 / 156. szám

flyala, 1937. julisis 14 szerda LXIX. évfolyam 156. szám, BÉKÉS Síerfeeüxtfíség^és ktadóblvatal Gyula Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32. Politikai napilap Főszerkesztő; DÖBAY FERENC f Előfizetés egy kbőra helyben 1.50, vidéken 1.8B pengő Egyes szám ;ára 8 fillér Buzakiáiiitás, vagy tájékoztató előadások? Emlékezetes még, hogy néhány évvel ez­előtt megindult a szépen sikerült buzakiálli- tások sorozata. Gyulán, Békéscsabán, Oros­házán, Békésen úgy szakszerűség, mint láto­gatottság szempontjából jelentős eredményű megmozdulások voítak ezek a kiállítások, amelynek szakszerű megrendezése körül a bé­késcsabai vegykisérleti állomás igazán példás munkát végzett. Három-négyszáz különböző helyről vett buzaminta megvizsgálása, osz­tályozása, sikértartalomnak és egyéb, a ke­nyérmagvakat jellemző tulajdonságoknak, pon­tos és részletes szemléltető feltüntetése min­den dicséretet megérdemel. Mint minden ilyen nagyobb kiállításnak, ezeknek a buzakiállitásoknak is volt egy tel­jesen ki nem küszöbölhető hibája, az ti, hogy a nagy anyag együtt arra jó volt, hogy bizo­nyos buzditási célokat szolgáljon, de nem le­hetett a kiállítás ideje alatt a kiállítás tanító lehetőségeit kiaknázni. A kiállításoknak frap­páns voltuk mellett olyan könnyen hozzáfér­hető tanulási lehetőségeket kell a gazdaközön­ség számára nyújtani, melyek minden külö­nösebb szakismeret nélkül könnyen felfogha­tók és megjegyezhetek. Ezt természetesen egy ilyen kiál itás nem nyujhatja. Idő sincs arra, hogy a kiállítás minden részletében alaposan áttanulmányozható legyen. Mindezek tudatá­ban is feltűnést és általános sajnálatot vál­tott ki az a hir, hogy esetleg nem lesz módja a vármegyének a buzakiállitásokat meg­rendezni, amennyiben erre a célra szolgáló külön alapja nincs. Amennyire mi várme gyénk vezetőségét ismerjük, merjük remélni, hogy a maguk részéről megtesznek minden lehetőt, hogy ez a végeredményben a gazdakö- könség érdekeit szolgáló szép mozgalom abba ne maradjon. Mert hiszem, ha csak a kifejlődött nemes verseny már eddig elért és még elérhető és a búza minőségének és mennyiségének feljavu­lásában jelentkező eredményekre gondolunk is, máris minden okunk megvan rá, hogy a kiállítások fennmaradását kívánjuk. Ha azon­ban erre nem,'vagy legalábbis egyelőre nem volna lehetőség, úgy gondolkozni és gondos­kodni kell olyan megoldási módozatról, amely fenti eredményeit a kiállításoknak minden na gyobb anyagi előfeltétel nélkül nyújtja. Erre megfelelő lehetőségnek látszik a tanfolyamok, előadások rendezése. Gazdakörök, egyesületek, összejövetelek közönsége elé kell vinni ezeket a problémákat előadások, tan­folyamok formájában. Ott bemutathatok a vegykisérleti állomás vizsgálatainak eredmé­nyei, ott megvan a lehetősége annak, hogy a környéket illető talajvizsgálatok eredményei alapján a gazdák megfelő szaktanácsot kap­hassanak a földjükön legcélszerűbbnek mutat­kozó termelési módozatot illetően. Mindezzel szemben fel lehet hozni, hogy anyagi adottságok nélkül ez sem lehetséges és sok előadó és egyéb szakszemélyzet állan dó foglalkoztatásával volna csak megoldható. Ez igaz, de egyrészt sokkal kisebbek a kiván- tató anyagi feltételek, másrészt pedig a szük­séges szakszemélyzet rendelkezésére áll. Min­den járásnak van, vagy rövid időn belül lessz gazdasági felügyelője és egészen bizonyos, hogy a vármegye kiváló gazdatisztikara szí­vesen vállalkozik ilyen természetű előadások tartására, amely előadásokra bőven találnak anyagot a saját tapasztalataik gazdag tárá­rában. Ahol megfelelő körhelyiségek nincse­nek, ott az iskolatermekben az iskolánkivüli népművelés keretében lesznek ezek az elő­adások megtarthatók. Ilyen előadások alkal­mával a termelés részletkérdéseiben való elme- rülésre adódik alkalom és folytatólag a prob léma közelvihető az elsősorban érdekelt kis­gazdatömegekhez . Egyetlen nehézség egyelőre a talajtani, úgynevezett agrokémiai vizsgálatok költséges volta körül mutatkozik. Szerencsére ez a ne­hézség is időlegesnek mondható. Már megem­lékeztünk róla, hogy az agrokémiai és agroge ológiai felvételek vármegyeszerte megindultak és nemsokára el fog készülni minden község idevonatkozó részletes térképe is. Akkor a helyzet ebben a tekintetben lényegesebben könnyebb lessz. Addig is gondoskodás történt róla, hogy a békéscsabai, vagy akár a buda­pesti vegykisérleti állomás, illetve Földtani Intézet méltányos dij ellenében álljon a gaz- | dák rendelkezésére. Van azonban a dolognak egy nem anya­gi természetű, bár nem kevésbbé fontos része, az ti., hogy a gazdaközönséget hozzá kell szoktatni a tervszerű gazdálkodás és a több­A Békéscsabán folyó hó 25.-én lebonyo­lításra kerülő uszómérközés iránt az egész vármegyében óriási érdeklődés nyilvánul meg. Ez érthető is, mert a verseny remek sportot végez, mint elárul az a nagy érdeklő­dés is, ami hivatalos részről jelentkezik. Már megírtuk, hogy vitéz dr. Ricsoy-Uh- larik Béla vármegyénk kiváló, minden szép és nemeset fölkaroló és támogató főispánja, milyen érdeklődéssel kiséri az előkészületeket, amit most kiegészíthetünk azzal, hogy a ver senyen ifjú feleségével agyütt megjelenik. De ott lesz a versenyen vitéz nagybá­nyai ifj. Horthy Miklós a M. U. Sz. elnöke, vitéz dr. Tárczay-Felicides Román miniszteri tanácsos, a kultuszminisztérium testnevelési ügyosztályának főnöke, dr. Kelemen Kornél országgyülási képviselő, az 0. T. T. elnöke, Békésvármegye törvényhatósági kisgyü- lése julius 13-án d. e. 9 órai kezdettel kisgyü lést tartott a főispán elnöklete alatt, aki a Nemzeti Hiszekegynek közösen történt elmon­dása után megnyitotta a kisgyülést. Azonnal rátértek a tárgysorozat letárgyalására. Az el­ső pontot a vészé—gerla—békés—tarhosi th. közutakkal szomszédos területrészek megvé­telére 1000 pengőt megszavaztak. A Békésmegyei Gazdasági Egyesületnek buzaminőségi vizsgálati költségek fedezésére 400 pengőt szavaznak meg. A GyAC támogatására 100 pengőt adnak. Több szülésznői oklevél meghirdetését tudo­másul veszik. Nyugdíjazzák vitéz Tóth István mezőberényi községi rendőrbiztost, Makai Jó­zsef endrődi községi irodatisztet. Özv. Veres Gyuláné kettős nyugellátásának ügyét ren­dezték. A Magyar Uszószövetség vándordíj alapí­tására 150 pengő segélyt kap. A füzesgyar­mati Földművelő és Munkásegylet, valamint a Gyuiavezér Bajtársi Egyesület 100—100 pen­gő segélyben részesülnek. Hozzászólás nélkül elutasítják a gyulai nyomdatulajdonosoknak Gyulaváros sokszoro- sitógép-vásárlása ellen beadott felebbezését. Több hozzászólás után elutasítják az endrőd—kondorostanyai orvosi állás tárgyá­ban beadott felebbezést. Három kisebb jelentőségű öcsödi ügy el­intézése után a békéscsabai árusitóbódéic el­helyezésével kapcsolatban felhívták a város polgármesterét, hogy méltányosan járjon el az árusokkal. Orosháza elöljáróságának egy határozatát visszaküldik, mert az ügy a kép­viselőtestület hatáskörébe tartozik. Csorvás termelés, mégpedig a minőségileg is jobbter­melés eszközeinek igénybevételéhez. Idevonaí- kozólag már javultak a viszonyok. A kiállí­táson látott szép eredmények felkeltették az érdeklődést és a termelés javításának propa­gálói már sokkal könnyebb talajra találnak. Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy a kiállítások rendezését egyszersminden- korra be kellene szüntetni. Sőt a kiállítások és a föntebb részletezett előadások együttes propagativ ereje lesz hivatva arra, hogy Bé­késvármegye búzatermelését nemcsak megtart­sa az eddig elért minőségi szinten, hanem még fejlessze is, amire egyébként az egyre erőteljesebben jelentkező verseny létkérdést vetve fel kényszeríti is Békésvármegye me­zőgazdasági ügyeinek intézőit. vitéz Béldy Lajos vezérkari ezredes, lovasdan­dár parancsnok, a M. U. Sz. társelnöke és a vidék legfőbb irányítója és még sokan mások, a magyar uszósport vezetői és barátai közül. Vitéz Jánossy Gyula, Békéscsaba város népszerű polgármestere is szeretettel karolja fel a versenyt és igyekszik odahatni, hogy mind a város magas vendégei, mind az or­szág minden részéből összejövő .válogatott versenyzők és azok vezetői jól érezzék ma­gukat. A versenyre Orosházáról és Békésről az Alföldi Első Gazdasági Vasút külön vonalakat indít, de Gyula, Szarvas és a többi városok­ból, illetve községekből is tömegesen jelent­kezik a lelkes közönség. községet kötelezték, h©gy a Ladics-örökösök- kel szemben is járjon olyan méltányossággal el, mint egyéb esetekben. Nagyszénás község egy irodatiszti állást szervez, ehhez hozzájárulnak. Gyula megyei város a pénzügyminiszter rendeletének megfelelően módosította a fo­gyasztási adó szabályrendeletet, ehhez is hoz­zájárulnak. A békéscsabai tanítók évi 50 pengő köz­lekedési általányt kapnak. Gyoma község a pocosi falurészben in­gyen telkeket adományozott azzal, hogy 20 év múlva az ott épülő házak a község tulaj­donába mennek át. Egy átruházással kapcso­latban, utasítják a község elöljáróságát, hogy az egészségtelen lakótelepet a határidő lejár­tával szüntesse meg. Több kisebb jelentőségű ügy után hozzájárultak ahhoz, hogy Vésztő pénz­tári ellenőri állása irodakezelői állássá szer- veztessék át. Füzesgyarmaton 4 irodatiszti állás szervezéséhez járultak hozzá. Szarvas község törölte a mezőgazdasági alkalmazottak behajthatatlan kereseti adóját. Békéscsaba vágóhíd épitésére 140 ezer Mabi és OTI. segélyt vesz fel: pártelólag ter­jesztik fel a miniszterhez. Ugyancsak jóvá­hagyták Békéscsaba város több kisebb jelen­tőségű ügyét. Orosháza közmunkákra akar 400 ezer pengő ugyanilyen természetű köl­csönt felvenni, szintén pártolólag terjesztik fel. Dobozon ingyenes iskolai fogászat lesz. az orvos évi 200 pengő tiszteletdijat kap. Gyulavári község 1000 pengőért ménlovat szerez be, Dobra József volt községi rendőr részére rokkantsági járulékot állapítottak meg. Előkelőségek a kerületközi uszémérkőzésen Csak hét gyulai vonatkozású ügy szerepelt a kisgyülésen

Next

/
Thumbnails
Contents