Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-07-10 / 153. szám
6yala, 1937. július 10 szombat LXIX. évfolyam 153. szám. 0171717 O Szerkesztőség és kladófalvalal üyala Várt»*»ház-utca 7 sz&m Telefon Gyula 32. Kapuzárás után A képviselóház ülésszaka lezárult, befejezte törvényalkotó munkáját. Még egy ülésre jönnek össze a képviselők, a felsőház ülésének bezárása és a kormányzói jogkör kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatnak megszavazása után, azután megkezdődik törvényhozónk nyári vakációja. A törvényhozás egy-egy munkaszakaszának, egy-egy ciklusának lezárta után illik is, szokásos is visszapillantást vetni a végzett munkára és megszerkeszteni a parlamenti tevékenység mérlegét. Ha ezt most tesszük, azt kell látnunk, hogy a végzett munka értékes volt. Törvényhozóink azzal az öntudattal kezdhetik meg vakációjukat, hogy a lezárult ciklus alkotásokban valóban gazdag volt. Ha most külön és újból nem méltatjuk részletesen a kormányzói jogkör kiterjesztésé- , ről szóló törvény nagy jelentőségét s azt az ideális parlamentáris szellemet, amely ennek a törvényjavaslatnak elfogadásánál megnyilvánult, annyit mégis le kell rögzítenünk, hogy ennek a törvénynek megalkotása koronázta meg az idei esztendő első felének parlamenti munkáját. Nagy, komoly és értékes munka volt magának a költségvetési törvénynek tető alá hozatala is és pedig különösen azért, mert a tárgyalás egész során élénken domborodott ki a törvényhozásnak a kormány programjához simuló az az akarata, hogy mindene- kekelőtt a kisembereken segítsen, azoknak terhein könnyítsen, hogy valóban a szociális népi gazdaságpolitika jegyében alkoson törvényeket. Talán elégséges a törvényalkotások közül nehányat kiemelni. Ezek között első he lyen kell megemlíteni a 90 milliós beruházásról szóló törvényt, amely módot és alkalmat ad a kormánynak arra, hogy munkaalkalmakat teremtsen s ugyanakkor, amikor meliorációkkal gazdagítja az országot, kenyeret is adjon azoknak, akik erre rászorulnak. A szociális törvényalkotások terén sorrendben első helyen áll a gazdatisztek kötelező nyugdíjbiztosításáról szóló törvény, azután pedig a magánalkalmazottak jogviszonyait szabályozó legújabban megszavazott törvény, amely meghatározza a munkaidőt, a legkisebb munka- béi’t és törvénybe iktatja a fizetéses szabadságok rendszerét. A magyar társadalom igen tekintélyes és értékes rétegét juttatja ez a törvény jobb helyzetbe és régi kívánságokat teljesít. Fel kell említenünk emellett az öntözéses gazdaságok létesítésének előmozditásá ról szóló törvényt, amely szoros kapcsolatban a vizszabályozásokkal, az Alföld erdősítésével és fásításával, a termelés előmozdításán és minőségi fellendítésén kívül szintén számos embernek jelent kenyér kereseti lehetőséget. Nem utolsó sorban kell említeni azt a szociális adópolitikát, amely fokozatosan bontja le a válságadók rendszerét és mentesiti a kisembereket az adók terhének egy részétől, különösen pedig mentesiti a legszegényebbeket, az egy-szobáskonyhás házbirtokkal rendelkezőket a házadótól. Minden jogcím megvan tehát annak a ténynek a megállapítására, hogy a képviselőháznak ez évi munkássága a valóban szociális törvényalkotások jegyében folyt le. Kétségtelen, hogy ez a szellem a jövőben is uralkodni fog a törvényhozás házában. Darányi Kálmán miniszterelnök a Nemzeti Egység Pártjának legutóbbi vacsoráján, röviden vázolta az elkövetkező parlamenti ciklus törvényalkotó munkásságát s az amit erről elmondott, élénk bizonysága annak, hogy a népies gazdasági és szociális szellem a jövőben is teljes mértékben érvényesülést talál. Azt mondotta a miniszterelnök, hogy az elkövetkező ciklus nyitánya a tűzharcosokról szóló törvény megalkotása lesz, azé a törvényé, Politikai napilap Főszerkesztő; DöfSAY FERENC f amely a nemzet régi tartozását fizeti meg azoknak, akik a világháborúban az első harcvonalakban küzdöttek. A felsőház reformjáról szóló alkotmányjogi törvényjavaslat fogja ezt a törvényt követni, majd ezután a mezőgazdasági muakavállalók öregségi biztositásáról szóló törvényt fogja tárgyalni a képviselőház. Hogy ez a törvény, milyen hiányokat pótol és mennyire az ország közérzésével áll harmóniában, azt talán fölösleges ezúttal ismételten elmondani. Hiszen azokról a százezrekről van szó, akik ma egy élet munkája után bizony nem nézhetnek nyugodtan öregségük elébe és Előfizetés egy ^hőra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám !ára 8 fillér nem számíthatnak arra, hogy még közvetlen családtagjaik is ne tekintsék őket fölösleges terheknek. Az öregségi biztosítás egyszerre i)}eg fogja változtatni ezt a helyzetet s lehe tővé teszi a föld munkásai számára azt, hogy a munka tavaszának és nyarának elmúlta után, békésen élvezhessék az élet őszét és várhassák a telet. Még ebben a naptári esztendőben fogja benyújtani a kormány a választójogi reformról szóló törvényt is, úgy, ahogy' azt a miniszterelnök hivatalbalépésekor s azután is kilátásba helyezte. A Darányi-kormány rendelete az ifjúság megsegítésére A kormány az állástalan diplomások elhelyezése tekintetében döntő elhatározásu lépést tett. Darányi Kálmán miniszterelnök a Nemzeti Önellátási Alap kezelésének gyümöl- csöztetésének és felhasználásának irányítására szervezett Nemzeti Önállositási Tanács elnökévé kinevezte dr. Keresztes- Fischer Ferenc titkos tanácsos, ny. belügyminisztert, a Pénzintézeti Központ elnökét. A gazdasági és szellemi foglalkozási ágak körében önálló pálya alapítására törekvő és támogatásra utalt érdemes és alkalmas egyének pályakezdésének előmozdítására az alap méltányos kölcsön nyújtásával támogat főiskolai képesítéssel rendelkező egyének és megfelelő középiskolai vagy középfoka szakiskolai érettségi bizonyítvánnyal rendelkezőket is. Az önállositási kölcsönben csak az részesülhet, aki magyar állampolgár, büntetlen előéletű, egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezik, vagy középiskolai érettségi bizonyítványt nyert. Ugyancsak kölcsönben részesülhet, aki a szó- banforgó életpályán a kezdő tőkét anyagi helyzete veszélyeztetése nélkül előteremteni nem tudja, aki a kérelmezés időpontjában közszolgálati állásáról lemond, aki a 40. életévét még nem töltötte be, viszont pályázhatnak 40. életéviik betöltése után is a hadirokkantak, a tűzharcosok és vitézek. Pontosan meg kell jelölnie a kérvényezőnek, hogy milyen összegű kölcsönt kér és megfelelő üzleti tervet kell előterjesztenie. Elsőbbség illeti meg a vidéken elhelyezkedni kívánókat. A folyósított kölcsönösszeg visszafizetési határidejét tizeszteudőnél hosszabb időre nem lehet megállapítani és a kamat legfeljebb évi kétszázalék lehet. A kölcsön rendeltetésszerű felhasználását a tanács alkalmas módon ellenőrzi. Julius 8-án hirdette ki ezt a rendel ete Darányi Kálmán miniszterelnök s ettől a ren. deleitől várható a magyar értelmiségi munka, nélküliség megszüntetése. Nehéz tél vár a sárrétiekre Az időjárás viszontagságait és szeszélyeit nagy mértékben érzi az egész Tiszántúl, azon belül Békés vármegye, ott is különösképpen a Sárrét vidéke. Itt valóban probléma a gazdálkodás. A gazdák igazán az Isten markában vannak; kalkulálásról mégcsak többé- kevésbé is valószínű tervezési lehetőségekről szó sem lehet. A szeszélyes időjárás, a majdnem állandó jellegű szárazság, a 80 százalékban szikes talaj okai annak, hogy az inség- akciónk során a szeghalmi járás állandóan olyan nagy tétellel szerepel. Beszéltünk Vertén Emillel, az egyik sárréti nagyközség, Körösladány főjegyzőjével, aki érdeklődésünkre alábbiakat mondotta : Bizony mifelénk, de az egész Sárréten a terméseredmények a kalászosokban nagyon gyengéknek mondhatók. Holdanként 3—4 q. búzára számíthatunk ott, ahol van valemiiyen- nek nevezhető termés. Nem olyan katasztrofális a helyzet, mint 1935-ben volt, de vannak helyek, ahol a szárazság és a szik még az átlagon is alulmaradó termést eredményezett, vannak olyan helyek is, ahol a föld még a vetőmagot sem adja vissza. Pedig gazdáink még mindig sinylik az 1935-ös Ínséges esztendőt, melynek pusztításait még nem tudták a tavalyi jónak mondható termés ellenére sem kiheverni. Bizony szorongva tekintünk a következő tél elé. A fent elmondottak magyarázzák azt, hogy állattenyésztés nincs a Sárréten. Tavalyelőtt kénytelenek voltak állataikat eladni, vagy pedig elpusztultak azok, pótlásukról most gondoskodni sem lehet. Pedig a sárréti nép jobb sorsra érdemes, dolgos fajta. Mindent megtesz, hogy mostoha sorsán lehetőleg enyhítsen. így igen szép háziipari mozgalom indult meg a körösladányi Nemzeti Egység szervezet keretén belül. Egy már eddig is szép eredményeket elért textil ipari műhely működik Körösladányban. H. Nagy Mihályné és Böszörményi Béláné vezetése alatt. Gyönyörű művészi dolgokat készítenek, melyeknek dekorativ részét nagy tehetséggel és Ízléssel H. Nagy Mihályné tervezi. A nemrég megtartott szeghalmi mezőgazda- sági kiállításon nagy sikerük volt a ladányi háziipari textilkészitményeknek. Még nagyobb sikert tudnának elérni, ha nagyabb anyagi eszközök állnának rendelkezésre. A főispán több Ízben adott segélyt, de a kormány intenzív támogatása is elkelne és meghozná úgy erkölcsi, mint anyagi gyümölcsét. Hogy a mezőgazdasági bajokra visszatérjek, meg kell említenem, hogy a gyökeres segítési lehetőséget a sziktalajjavitási munkák minél szélesebb körben való folytatásában látom, mégpedig a főispán ur által forszírozott digózási rendszerrel. Az idén Körösladányban mintegy harmincöt holdat javítottak meg digózás utján és az elért eredmények azt igazolják, hogy azon a vidéken a digózás- a legcélravezetőbb módszer. Bízom abban, hogy a gazdák igénybeveszik az eddiginél fokozottabb mértékben azt a valóban kedvező lehetőséget, amit a kormány a szikes talajok javítási céljait szolgáló kölcsönök rendelkezésrebocsátásával biztosit.
