Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-07-08 / 151. szám

2 BÉKÉS 1937 Julius 8 gasban lassú tiszteletköröket ir le a Buda- i pestről érkezett egyetemi sportrepülők repü- i lőgépe. így adják meg a magyar repülök elhunyt bajtársuknak a végtisztességet. Még néhány perc és máris sirhalom domborul a magyar aviatika úttörője : Dobos István ki­hűlt teteme fölé, aki visszajött örök álmait aludni szülőföldjére, a gyulai rögök közé. Levente-templom épfii Alagoo Alagon építik fel az országban az első levente-templomot. A tervek szerint Nagy- magyarország valamennyi vármegyéjének cí­merét rá akarják festetni a templom menye- zetére. Pest-vármegye főispánja megkereste az ország összes vármegyéit, hogy saját cí­merük és esetleg még vállalt megszállott vármegye címerének felfestéséért esetenkint 75—75 pengőt fizessenek és ezzel tegyék lehetővé a szép eszme megvalósulását. A Ludovika Akadémia ala­pítványi helyére jelölt a miniszter Megemlékeztünk arról, hogy a Ludovika Akadémia alapítványi helyére jelölését felter­jesztette a minisztériumba az alispán. Ide- vonatkozólag most érkezett le a honvédelmi miniszter leirata, amely a jelölési sorrendet alábbiak szerint változtatta meg. Első helyen jelölte Tóth Zsigmondot, második helyen Ambrus Tamást, harmadik helyen ifj. Cserna- völgyi Antalt, negyedik helyen pedig Kocsor Dezsőt. A miniszter a sorrend megváltoztatá­sának indokolásául részint az orvosi bizo nyitványt, részint az anyagi viszonyok figyelem- bevételét említi. Kinevezések A közhivatali kinevezések során eddig Gyulát érintőleg a következő kinevezések történtek : A m. kir. postánál: Szász Domokos hi­vatalvezető póstafelügyelő lett. Révész Pál főfelügyelő, Lichter Miksa és Titz János fe­lügyelők lettek, mig Rapport Márton segéd­ellenőr, S. Székely Zoltánné pedig segédtiszt. A törvényszékre még biztos értesítés nem érkezett. Az iparfelügyelőségnél Fáry István, ipari főfelügyelő műszaki tanácsossá lépett elő, Kovács József okleveles mérnököt pedig műszaki gyakornokká nevezte ki az ipar- ügyi miniszter. Az állam-épitészeti hivatal­nál Harmatba András okleveles mérnököt mérnök-gyakornokká nevezték ki. A kultuszminiszter Gyulát illető kine­vezései alábbiak : Dr. Ringbauer Károly tanügyi tanácsosi címmel felruházott tanügyi-titkár, tanfelü­gyelőt tanügyi tanácsossá nevezték ki, Szabó Károly, gyulai tanító a VII. fizetési osztály 5. fokozatába lépett elő, végül Loós Lipót gyulai tanítót a VII. fizetési osztály 3. fo­kozatába kinevezték. Megnyílt az aj csemege üzlet! j | | Naponta frissen érkezett külön­leges gyümölcsök, faj sárga- J i dinnye, sajtok, szardíniák, vaj, liptói-turó és cukorkakülönleges- I ! ségek legolcsóbb napi áron. Szives támogatását kérem a vásárié közönségnek ,„„cv UÉSZ imm üzlet .Nagykomlóval szemben. Pang Gyulán a közgazdasági élet Most érkezett meg a gyulai pénzügyigaz­gatóságtól az elmúlt év adatai alapján ez évre kivetett társulati adó, Gyula megyei város • adóhivatalához. A társulati adót mindig a megelőző üz­leti év adóköteles nyeresége alapján vetik ki. Az adóköteles nyereség megállapításánál a mérleg egyenlegéből le kell vonni a törvény­ben taxatíve felsorolt kiadásokat és leírásokat, amennyiben ezek a vállalat jövedelmének csökkentésére vezettek, másrészt azonban a mérlegszerinti nyereségből te kell vonni, il­letve a veszteséghez hozzá kell számítani egyes olyan tételeket is, amelyet a vállalat a mér­legszerű egyenleg megállapításának teherté­telként nem vett számításba. Ha mindezen dolgokat számításba vesszük és a gyulai ke­reskedelmi vállalatok, bankok társulati adó alapjául szolgáló jövedelmet nézzük, igen szo­morú megállapítást kell tennünk Gyula megyei város gazdasági viszonyaira. Egyébként az adatok a következők: Jövedelem: Békésm. Tak. pénztár 12.677 P. I. Gyulavárosi „ 8.640 „ Weisz Mór és Társa rt. 5.492 „ Tej szövetkezet 3>0 „ Téglagyári szöv. 741 „ Fakereskedelmi rt. 1945 „ Földmivelők Gőzmalma Képkeret lécgyár Bor, sör, szesz nagyk. rt. Gyulavidéki Helyérdeküvasut rt. Társadó: 2028-32 P 1366-40 „ H78-72 „ 49-60 „ 118 56 „ 311-20 „ 138-23 * 76 - „ 300 - „ 126 96 „ Megjegyezni kívánjuk, hogy úgy a gyulai gyufagyár, mint a Columbia kötő és szövőgyár, valamint a Nemzeti Hitelintézet gyulai fiókjá­nak adatai hiányoznak, mivel ezek budapesti székhellyel bírnak és igy a társulati adót is a budapesti pénzügyigazgatóság veti ki. A Békésmegyei Takarékpénztárnál a két fiók jövedelme is bent szerepel a kimutatott összegben. Három és tél filléres magántisztviselői óra­bér Maposvárcm és 7 filléres Békéscsabán A Magyarországi Magántisztviselők Szö­vetsége a munkaidő és kezdőfizetés tekinte­tében adatokat gyűjtött össze, amelyek, ha a magántisztviselők szervezetlensége miatt, nem is teljesek, mégis megdöbbentő adatokat tartalmaznak a magántisztviselői réteg mai helyzetére. Ezek szerint úgy a kezdő fizetés, mint munkaidő szempontjából legkedvezőbbek a viszonyok a szeszgyár, likőr és rum üze­mekben, ahol a kezdő magántisztviselői fize­tés 60—120 pengő, a leghosszabb munka­idő pedig heti 45 óra, ugyancsak jó arány­lag a helyzet a biztosítási szakmában, ahol a leghosszabb munkaidő ugyancsak 45 óra, de a kezdő fizetés csak 40—60 pengő. Leg­rosszabb a helyzet a szállító szakmában, ahol 90 órás munkahét, mellett a kezdő fizetés csak 20- 60 pengő, ugyanilyen rosszak a viszonyok a vegyészeti szakmában, ahol heti 90 órás munkaidő mellett a kezdő fizetés 40—100 pengő. Ezek az adatok Budapestre vonatkoznak, vannak olyan vidéki helyek is. mint Békéscsaba, ahol a magánalkalmazottak heti 100 órát dolgoznak havi 20—80 pengő kezdő fizetésért. A többi vidéki városokban is kevés ingadozással átlag 70 órás a mun­kahét és mint például Kaposváron a havi kezdő fizetés 10—15 pengő. Legjobb a hely­zet Pápán, ahol heti 48 órás munkahét mel­lett a havi kezdő fizetés 40—80 pengő. Feltűnően alacsony még a magántiszt­viselők fizetése Pécsen és Miskolcon is. En­nek oka a nagy értelmiségi tultengésben és a tisztviselői munkára jelentkező nagy kíná­latban van. Kaposváron tehát 300 órás ma­gántisztviselői munkáért 10—15 pengőt fi­zetnek. ami három és 4 és fél filléres óra­bérnek felel meg. Éppen ideje volna már, ha az illetékes tényezők ebben a liberális dzsun­gelben is rendet teremtenének. Szabott árakat! Nemrégiben már foglalkoztunk a Békés hasábjain az üzleti szabott árak kérdésével. Az ügy fontosságára való tekintettel most ismét szóvátesszük ezt a kérdést. Általánosságban magyarázatra sem szo­rul, hogy a kereskedőnek is, de különösen a vevőnek elsőrendű érdeke, hogy szabott árak mellett vásárolhasson. Bizonyos az, hogy a kereskedő, a szakember, jobban tud eladni, mint a legtöbbször laikus vevő vásárolni. A kereskedőnek érdeke, hogy idejét és idegzetét fölöslegesen ne kelljen az igen sokszor sikert sem hozó alkudozással emésztenie. Ezt tudják a kereskedők és mégis meg­maradnak az alkudozási rendszer mellett, vagy ha szabott árakat hirdetnek is, azokat nem tartják be pontosan. Tagadhatatlanul kell bizonyos erkölcsi erő ahhoz, hogy a sza­bott árakból még akkor se engedjen a keres­kedő, ha az alkut megkísérlő vevő mindössze csak nehány fillérrel kinál kevesebbet a sza­bott árnál és inkább az üzletet engedje fost be menni. Ez azonban már kereskedői tisz­tesség kérdése, aminthogy nem nevezhető kereskedői tisztességnek az az eljárás, amely ugyancsak adódik nem egy példa, hogy t. i. kiírják egyes kereskedők a szabott ár meg­jelölést, de eszük ágában sincs betartani. Ha a betévedt vevőnek van annyi bátorsága, hogy a kiírás ellenére mégis alkudni kezd, akkor elengednek neki annyit, amennyit a megszokott sablon szerint el tudnak engedni. Ez az eljárás természetesen csak arra alkal­mas, hogy ezt a nagyon szép eszmét disz- kreditálják és megingassák a vevőkben azt a bizalmat, amit becsütetes kereskedőknek ne­héz, áldozatos, kitartó munkával sikerült a szabott árak iránt felkelteni. . :o V Ä szabott árakat rendszerint külföldön már az egész vonalon bevezették és a hatósá­gok szigorúan reagálnának az e téren netalán mutatkozó visszaélésekre. Nálunk is a hatóságok közbelépésére volna szükség. A szabott árak bevezetését az egész vonalon kötelezővé kellene tenni, azok betartását állandóan ellenőrizni és áthágását szigorúan büntetni. Az csak szóbeszéd, hogy a magyar nép lelkületével nem fér össze a szabott árak rendszere. Rászokik az könnyen. Eszébe sein, jut alkudni pl. a korcsmában, a trafikban, minden további nélkül fizeti a liszt, a só, a petróleum, általában a fűszer, sőt vegyeske­reskedés árait. Végeredményben csak a ru­házati cikkek és még egy-két árucikk adás - vételénél szokásos az alku. Nem lehetetlen tehát a szabott árak bevezetése, csak meg kell csinálni, mégpedig minél előbb. Értesitfuu; I fűszer | a nagyérdemű közönséget, hogy 1 jumus hó 1-től üzletünket csemege- és élei­miszer árusításra ki 1 bővítettük. Hl Meglepően olcsó áruk! Hl Megrendelést készség­ig get házhoz szállítjuk Bent 606 7-8 cv íe és Varga 83íi,{te,’!í

Next

/
Thumbnails
Contents