Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-06-29 / 144. szám
LXIX. évfolyam 144. szám flyola» 1937. jnnips 29 kedd BÉKÉS Szerkesztőség£és kiadóhivatal Gyula Városház-utca ? szám Telefon Gyula 32. Négy miniszteri beszéd A most lezárult felsőházi költségvetési vita során egy napon négy miniszteri beszéd hangzott el, bizonyságául annak, hogy a fesöház magas színvonalú, tárgyilagos, pártpolitikán felülemelkedő vitája még mindig vetett fel problémákat, amelyek a vitát lezáró miniszteri beszédekben megvilágítást igényeltek. Ezt a megvilágítást szolgálta a négy miniszteri vitazáró beszéd, amelyeknek mindegyikét a legteljesebb megértéssel és méltánylással fogadta a felsöház. Ha az elhangzott beszédeket figyelemmel kisérjük, ismét csak azt az egyöntetűséget fedezhetjük fel bennük, ami a mai állami ügyvitelt kedvezően jellemzi. Különös értéke a felsöhézi vitának az, hogy ismételten módot adott a miniszterelnöknek arra, hegy politikai alapelgondoiását ezúttal rövid, de annál határozottabb formában fogalmazza meg. Mindössze egy mondat szükséges ehhez, amelyben Darányi Kálmán kijelentette, hogy keresztény nemzeti irányban haladó konzervatív politikát akar folytatni, olyat, amely egyúttal né pies jellegű. Ez az alapvető kormányzati elv volt mind a négy elhangzott miniszteri beszédnek motívuma és ha ezeket a beszédeket egymás mellé állítjuk és összehasonlítjuk, pontosan meglátjuk bennük kidom borodva a kormánynak változatlan egyenes irányú gazdasági és szociálpolitikáját. Belső politikailag ezt a cselekvő és alkotó, nyugalmat teremtő kormányzati tevékenységet a miniszterelnök azzal az általános helyesléssel kisért bejelentésével foglalta keretbe, hogy a nemzeti egység gondolatát ki várja érvényre juttatni és pedig úgy, hogy a kormány minden fontos kérdésben igyekszik az ellenzék bevonásával megfelelő egységes nemzeti közhangulatot kialakítani. A részletek tekintetében, — mondotta a miniszterelnök, — lehetnek vélemény-különbségek, az átfogó, nagy nemzeti kérdésekben azonban meg kell lennie az egységnek. Mindaz, amit a miniszterelnök beszéde további során a közjogi javaslatokról, a takarékosságról, az ifjúság problémájáról elmondott, logikus folyománya a fentebb érintett kormányzati alapelveknek Szervesen illeszkedik bele a népies politikába mindaz, amit a mezőgazdasági munkáskér- désröl elmondott, különösen pedig, amikor azt hangsúlyozta, hogy ennek a kérdésnek leghelyesebb megoldási módja es egyutial a munkanélküliség megszüntetésének legcélravezetőbb eszköze a mezőgazdasági termelés es értékesítés megfelelő alátámasztása. Szociális és népies gazdaságpolitikát hangsúlyozott Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter is. Különösen súlyos volt az a kijelentés, amely éppen a népi politika szemszögéből állapította meg azt az igazságot, hogy szükség van a tőkeellenes izgalom levezetésére és ezen a téren a harmónia megteremtésére. Azt mondotta a miniszter, hogy a kis adminisztrációkban, a mindennapi életben lehet nagyokat tenni. Adott esetben ezen a téren lehet megszüntetni a demagógikus, tőkeellenes hangulatot is, mert az igaz, hogy aki a tökét mint termelési tényezőt megtagadja, az lemond arról, hogy a termelésben egyenjoguan vehessen részt. Ugyancsak a belső nyugalmat hangsúlyozta Hóman Bálint kultuszminiszter, amikor általában a vallásvédelemről beszélt és kijelentette, hogy a vallást kell megvédelmezni olyan irányzatokkal szemben, amelyek ellen mindnyájunknak egy fronton kell küzdeni. Íme a nemzeti egység megteremtése a nemzetvédelemnek olyan munkaszakaszán, ahol valóban pártpolitikai különbség nélkül minden jóérzésü magyar ember kell, hogy vállvetve dolgozzék. Sorrendben a negyedik Széli József belügyminiszter volt & felsőházi vitában. Szakkérdésekkel foglalkozott, de felszólalása jótékonyan egészítette ki a miniszterelnöknek minden belpolitikai vonatkozású kijelentését és valósággal alátámasztja volt annak a köztudatnak, hogy valóban nálunk az állami ügyvitel terén ma semmi kívánnivalót nem hagy a teljes egység. Amit a Politikai napilap Főszerkesztő ; POBAY FERENC f belügyminiszter az autonómiák szabadságáról és egyes betegségek elleni védekezésről mondott, vagy pedig amikor a zőldkeresztes mozgalom további kiterjesztését Ígérte, mindaz szorosan beletartozik a népies jellegű konzervatív keresztény Vasárnap délután fél 3 órai kezdettel tartotta meg az endrődi Nemzeti Egység Pártja választmányi gyűlését a mozi helyiségében. Tekintettel arra, hogy ezen a választmányi ülésen a megye területéről mondhatni az összes NÉP szervezetek képviseltették magukat kiküldöttjeikkel, Így Gyula, Békéscsaba, Orosháza, Nagyszénás, Szarvas, Békés, Mezőberény, Kondoros, Gyoma stb s a kiküldöttek már a kora délelőtti órákban megérkeztek a községbe, az endrődi NÉP választmánya elhatározta, hogy ebéddel vendégeli meg az érkezőket. Az endrődi katolikus népház nagytermében 250 terítékes bankett volt, melyen, mondhatjuk az egész vármegye képviseltette magát. Kovács Libor, Kalmár Imre községi biró és Kling- haromer László igazgatótanitó állnak Ja rendőrség élén az egész választmánnyal egyetemben, nemkülönben Tüköry József földbirtokos, kiknek köszönhető a mondhatni ünnepség számban menő nap megrendezése. Már a banketten résztvettek a Budapestről leérkező vendégek és pediglen Papp Sándor, Nép központi titkár, Vági Márton gépészmérnök, dr. Molnár Sándor a Nemzeti Munkaközpont igazgatója, dr. Piukovits József a Zöld Mező Szövetség részéről is. Az ebéden Tüköry József földbirtokos poharát a kormányzóra ürítette, majd Hunya Benő dr. ügyvéd endrődi NÉP titkár üdvözölte a vendégeket, ezután Papp Sándor mondott beszédet, melyben visszapillantott a keserű magyar múltba és szembeállította a mai szomorú magyar sorssal. Elmondotta, hogy kik gátolják a magyar reviziót, s kik nem akarják azt, hogy Magyarország ismét nagy és hatalmas legyen. De van egy mód, amely diadalra viszi zászlónkat és ez az igazi magyar nemzeti egység és ha ez megvan, akkor nem vagyunk messze Nagynagyarországtól. Klinghammer László Gömbös Gyuláról emlékezett meg, majd Darányi Kálmán miniszterelnök munkájáról beszélve az annyira kifogástalan, hogy még Eckhard Tibor is elismerte a kormány jó utón való haladásának politikáját. Délután 2 órakor érkezett Békésvármegye főispánja feleségével az endrődi községháza elé, hol Harsányi Böske fogadta őket hatalmas rózsacsokorral. A községházán a főispani párt üdvözölték, legelőször Harsányi községi főjegyző, utána a Női Liga nevében Vörös Klára tanítónő, a Leányegyesület nevében Szabó Esztike, a Gazdalányok nevében pedig Kalmár Esztike, ki egy hatalmas buzakoszoruból font koszorút adott át a főispánné- nak. Ezután következett az endrődi hölgyek bemutatása. A főispáni pár ezután látogatást tett Kalmár Imre községi bírónál és Csernus Mihály apátplébánosnál. Fél három órakor a mozi, termében kezdődött meg a Nemzeti Egység pártjának választmányi gyűlése. Ezen a gyűlésen megjelent a főispánon kivül Békésvármegye alispánja feleségével, nemkülönben a budapestiés megyeivendégek. A gyűlést Kalmár Imre községi biró nyitotta meg és megköszönte megjelenésüket a vendégeknek. Tüköry józsef földbirtokos diszelnök üdvözölte a választmányi gyűlést, majd röviden igen érdekesen beszélt a kománypolitikáról. Elmondotta, hogy azokat az elgondolásokat, amelyeket Gömbös Gyula akart keresztülvinni, de hirtelen halála ebben megakadályozta, Darányi Kálmán mind megvalósítja Tudja azt a miniszterelnök, hogy a magyar nép sorsa a magyar Alföldön dől el és érzi azt a nagy kötelességet, amelyet magára vállait. Ezzel szemben nekünk fokozott mértékben arra kell törekednünk, hogy a felénk irányított biElőfizetés egy .bóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér és nemzeti politika kereteibe. Ezek a kijelentések adják meg ennek a politikának a szociális tartalmat, ami viszont biztosíték abban a tekintetben, hogy a demagógia dudvái kiirthatok a nemzeti talajból. zalmat kiérdemeljük és kellőképpen kihasználjuk. Hazánkat felemelő munkában nekünk is ki kell venni részünket. Felkéri a főispánt, szíveskedjék átadni a megbízóleveleket Őszinte örömmel jöttem és kedves kötelességemnek teszek eleget, mondotta a főispán, mikor átadom megbízóleveleiket. Átérzem munkájuknak fontosságát és tudom, hogy csak az egységes munka és egységes nemzeti közvélemény adja meg az erőt a kormánynak, úgy belpolftikailag, mint pedig a külpolitikai tárgyalásaiban. Ezután átadta Nagy László, Kalmár Imre, Kovács Libor, Varja Imre, Orbók józsef, Uhrin Mihály megbízóleveleit. Orbók józsef igazgató-tanitó megköszönte az őket ezzel ért kitüntetéseket. Vági Mihály gépészmérnök a következő felszólaló, ki a háziiparról beszél és felhívta az endrődiek figyelmét e foglalkozási ág fontosságára. Télen, mikor nincs más dolga a falusi népnek, ez igen jó mellékfoglalkozás és ha nem is sokat, de mindenesetre keresni lehet valamit, minden idegen segítség nélkül. Figyelmeztette őket, hogy a háziipar nem akar kontárokat nevelni, nem akarja az iparosok keresetét rongálni, hanem nagyobb darab kenyeret akar biztosítani az ezzel foglalkozóknak. Fontos a háziiparnál az egységes munka és az anyagok egységes ki-és elkészítése. Egyforma minőségű árut sokkal jobb áron lehet eladni. Sokféle háziipari munka van és ehhez, hogy itt a községben valamelyikkel is tudjanak foglalkozni, szívesen bocsátanak mestereket rendelkezésükre, kik betanítják az arra érdeklődőket. A főispán megígérte Endrőd községnek, hogy amennyiben háziiparral kiván foglalkozni, úgy felajánlja anyagi támogatását. Kienitz Vilmos az A. F. K. gyulai igazgató főmérnöke tartott ezután igen érdekes előadást az öntözésről Az előadásról csak annyit, hogy érdemes volna sokszorosítani és elküldeni minden gazdának, hogy okuljon és tanuljon belőle. Előadása tele volt számszerű statisztikai adatokkal, amelyek mind azt igazolták, hogyha valaki akar észszerűen dolgozni, úgy az minden esetben eredményes. Érdekes előadását a hallgatóság hatalmas éljenzéssel és tapssal köszünte meg. Dr. Molnár Sándor a Nemzeti Munkaközpont igazgatója elmondotta beszéde elején, hogy ő nem mint pártpolitikus jött le az endrődiekhez. Beszélt a Nemzeti Munkaközpont hivatásáról és minden erőnket megfeszítve kell dolgoznunk ellenségeink ellen, hogy eredményeket tudjunk elérni. Vigyáznunk kell a liberális sajtóra és ki kell védeni minden támadását. Ne legyünk csodavárók és boldogulásunk erősödését saját munkánktól várjuk Becsülettel a hazáért dolgozva igen nagy eredményeket érhetünk el. Dr. Piukovits József a Zöld Mező-Szövetség kiküldöttje rámutatott arra, hogy takarmány nélkül a gazda állattenyésztést folytatni nem tud, miért is igen nagy szükség van, mint az előttem szóló mondotta, az öntözésre. Állattenyésztés tekintetében a tiszántúli gazda el van maradva a dunántúliakkal szemben, de ez nem is csodálatos, mivel a Dunántúlon sokkal fejlettebb a rét-gazdálkodás. Ezt kell itt is fejleszteni az öntözés segítségével. Igen örvendetes jelenség, hogy Békésvármegyében a szarvasmarhatenyésztés mellett szépen fejlődik a juhtenyésztés is. Ezek az összejövetelek szerte az országban az uj idők uj szellemét jelentik és ha igy haladunk tovább, nemsokára túl leszünk a bajok nehezén. Ha a magyar gazda megfogadja tanácsainkat és aszerint dolgozik, akkor nem lesz nehéz munkája s akkor rá fog jönni A Nemzeti Egység Pártjának választmányi ülése Endrődön
