Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)

1937-06-16 / 133. szám

®yfilü» II»87. fiaio« 1& szerda LXiX. évi oly am f 33» .szám. Szerkeszkftség és kladőhlvxtal Gyula Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32. A hitelező Anglia Magyarország adós állam s hitelezőink kö­zött szerepel Anglia is. Abból a súlyos pénzügyi és gazdasági rombolásból, amelybe a világháború után jutottunk, nem is lehetett volna «sásként ki­lábalni, m nthogy kölcsönöket vettünk igénybe. Dacára annak, hogy Magyarország virágzó mező­gazdaállam g iparunk is rohamosan fejlődik, még­sem tudtuk nélkülözni a külföld anyagi segít­ségét, mert az anyagi javakban bekövetkezett nagy puhulásokat pótolni kellett s a modern élet fejlődéséhez mérten nem maradhattunk el az élet semmilyen terén sem. Nőst, hogy pénzügy­miniszterünk Londonban és Párisban tárgyalásokat folytatott, foglalkoznunk kell azokkal a hitelmű­veletekkel, amelyek az időközben bekövetkezett nagy világgazdasági krízissel kapcsolatban az igénybevett hitelek visszafizetésekor oly helyze­teket támasztottak, amelyek alól rui sem vonhat­tuk ki magunkat. A hitelező államok meg vannak elégedve Magyarország szolgáltatásaival s tagad­hatatlan, hogy a magyar kormány mindenkor nagy gondot fordított arra. hogy hitelképességünket megőrizve, ébrentartsuk a bizalmat nemcsak a jóakarat és a vállalt kötelesség betartása tekinte­tében, de nemzeti presztízsünk szempontjából is. így van ez az angol viszonylatban is. A külföldi hitelezőkkel az idők során lefolytatott tárgyalások mindig létre tudták hozni közöttünk és a hitelező államok között a kölcsönös megegyezést. Ezekre a tárgyalásokra és megállapodások létrehozására néhány esztendő óta szükség van, különösen az­óta, amióta a világgazdasági válság nyomása alatt mi st m vonhattuk ki magunkat a külföldi államok példája alapján devisa gazdasági rendszabályok és transzferálási korlátozások aló!. Még e korlá­tozások kényszerű alkalmazásakor is magyar részről az az elv érvényesült, hogy kötelezettsé­geinket becsületesen teljes,tenünk kell. Ismeretes, hogy hat évvel ezelőtt az ilyen pénzügyi és ga:- gasági tárgyalások alkalmával létrehoztak egy úgynevezett hitelrőgzitő egyezményt Ekkor kötelezettség teljesítése terén hivatalos pénzügyi szakférfiaink elmentek a lehető legvégső határig. Ezt elismerték hitelezőink is s azóta minden ko­molyabb zökkenő nélkül bonyolítottuk le adóssá­gainkból eredő hitelműveleteinket. Ilyen vágányon haladtunk külföldi tartozásaink végleges rendezé­se felé. A Magyarorország által tanúsított pénz­ügyi szolgáltatásokkal például Anglia pénzügyi körei és az angol kormány meg vannak elégedve, azt a viszonyokhoz képest elegendőnek tartják, amit eklatánsán igazol az a megtisztelő fogadta­tás, amelyben Fabinyi Tihamér pénzügyminisztert részesítették Az angol kormány ebédet adott tiszteletére, amelyen Calville kincstári államtitkár rendkívül meleg hangon üdvözölte a magyar pénzügyminisz­tert, akit az angol kormány vendégként köszön­tött s valóban nem szűkölködött felszólalásában az egészen megkülönböztető, méltató jelzők alkal­mazásában. Ez a meleg fogadtatás, bár személy­hez volt intézve, aki angol főiskolában, a Cambrid­ge! egyetemen szerezte magas műveltségét, mégis elsősorban a magyar nemzetet illeti és bizonyosan ahhoz is volt adresszálva. Ahhoz a magyar nem­zethez, amelyik az elmúlt messze évszázadokban már szoros kulturális és szellemi kapcsolatban ál­lott Angliával s csak igy alakulhatott ki például a két ország alkotmányos életiben az a feltűnő hasonlatosság, ami szinte szembeötlő, ha a hely­zeti viszonyokat is figyelembe vesszük. Az angol Szigetbirodalom és a kontinens közepébe beékelő­dött Magyarország egész más égöv alatt fejlődtek a történelem folyamán. Mégis csaknem azonos alkotmányos fejlődést mutat a két állam s szinte élesen elhatárolva más nemzetek államéleti alkotásaitól, mind a ketten nyílegyenesen haladtunk az alkotmányos élet fej­lődése irányában, amellett véráldozatokat sem kí­mélve, kitartottunk s a mai napig is állami és nemzeti életünk legnagyobb értékeként tekintjük az alkotmányos szellem fenntartását. Nagyon helyesen mutatott rá Fabinyi Ti­Polltlkai napilap Főszerkesztő: DOBAY FERENC hamér pénzügyminiszter ezekre a kapcsolatokra, de azt is helyeseljük, hogy akikor kimutatta kul­turális és szellemi vonalon a két nemzet párhu­zamos fejlődését, utalt arra is, hogy a magyar nemzetnek Anglia iránt táplált rokonszenve a pénzügyi és gazdasági vonatkozásokban is gyö­kerezik. Angl:a segítségünkre jött, akkor, amikor hitelre volt szükségünk. Ezt mi nemcsak azzal háláljuk meg e nagy nemzetnek, hogy vállalt kö­telezettségeinket pontosan teljesítjük, de azzal is, hogy az Anglia iránt érzett rokonszenv nem szo­rítkozik a hivatalos és a közntlen kapcsolatokat fenntartó körök szűk határaira, hanem kiterjed az egész nemzet egy elun éré. A Békésmegyei Jegyzöegyesület vasárnap délelőtt Békésen tartotta évi rendes közgyűlését, amelyen közel 100 jegyző jött öss e, bár az orozházi járás jegyzői a Faluszövetség gyűlése, a szarvasi járás jegyzői a mezöhegyesí tanulmányi kirándulás miatt voltak a megjelenésben aka­dályozva. Reggel kilenc órakor kezdődött a Nemzeti Hiszekegy elmondásával a közgyűlés, melyen mindjárt az elején megjelent dr. vitéz Ricsóy Uhlarik Béla főispán, dr. Yangyel Endre és dr. Marsall Ferenc főszolgabirák, továbbá dr. Haviár Lajos, tb. főszolgabíró és dr. Vásárhelyi József kíséretében. A főispánt és a kíséretét Harsányi László, a közgyűlés elnöke üdvözölte. A főispán az üdvözlésre többek között alábbiakat mondotta : Szeretném, hogy megjelenésem teljes értékű elismerésemet fejezze ki a jegyzői kar felé. Azon jegyzői kar felé, amely az alsófoku közigazgatás­ban az összes kormányzati ágakra kiterjedő oly nagy munkát végez, amely munkásság a normális munkateljesítményt messze meghaladja. A jegyzői kar mindezen túlterheltsége dacára megfeszített erővel úgy a közönség, mint pedig a felsőbb ható­ságok teljes megelégedésére látja el ezt a meg Töl­tető munkakört. Biztosítom a jegyzői kart, hogy munkássá gábau mindig támogatója leszek és kívánalmaik­nak erős szószólója akarok lenni a kor­mánynál. Elsősorban gondolok itt a magánmunká­lati dijakra és az ország többi részeihez viszo­nyítva a sajátosan nagy békésmegyei községekre való tekintettel a községek jegyzőinek külön sze­mélyi pótlékára. A főispánnak lelkes éljenzéssel fogadott be­széde után dr. Marsall Ferenc a főszolgabirák nevében üdvözölte a jegyzői kart. Kijelentette, hogy nemcsak együtt dolgozik a jegyzői karral, hanem azzal együtt is érez. Különösen kiemelte a jegyzői kar nehéz munkáját, amit a normállétszám mel­lett csakis emberfeletti megfeszített munkával tudnak csak ellátni. Ezután Harsányi László tartotta meg az Előfizetés egy Lbőra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám 'ára 8 fillér Ez sem újkeletű, dacára annak, hogy a vi­lágháború óta az angol rokonszenv nemzetünk kö­rében tovább erősödött. Mi a világháború idejére is bátran emlékezhetünk, amikor hadüzeneti vi­szonyban voltunk egymással s a honunkban tar- tózkodó'angolok szabadon, szinte azt mondhatnánk, mint a magyar nemzet szabad polgárai élhették napjaikat. Nincs nemzet, amelyik az ellenfél hon­fitársaival ezt megtette volna Reméljük, hogy a most lefolytatott pénzügyi tárgyalások során ki tad'uk elégíteni az angol hitelezők igényeit s be- lá ták, hogy Magyarország államférfin gondosan örködnek nemzetünk hitelképességén s a szolgál­tatások terén elmentek a végső határig. ^nnnaamxL-. jl -■■■■■■ ..i. ■ ■■■■ ......... ös szes időszerű közigazgatási problémákat felölelő elnöki beszámolóját, javaslatára a gyűlés el­határozta, hogy a belügyminisztert üdvözli. Majd az egyesület tisztikara tartotta meg beszámolóját. Dr. Molnár Jenő, Békés község főjegyzője, egyesületi alelnök a jegyzői magánmunkák kérdé­séről beszélt, Csíillőy Zsigmocd vésztői jegyző a tarthatatlan normállétszám kérdésének oly módon való megoldását javasolja, hogy megszűnjék az az eddigi állapot, hogy minden ezer lakosra egy tiszt­viselő jusson, hanem minden kétezerre három. A mezőbercnyi főjegyző, dr. Temesvári Ferenc sze­rint a jegyzői képesítést főiskolai nívóra kell emelni, mihez dr. Pogány országos egyesületi tit­kár azt fiizle hozzá, hogy ennek a főiskolai nívóra emelkedő képesítésnek teljes mértékben szakképe­sítésnek kell lennie. A községi tisztviselők betegségi ellátására vonatkozóan dr. Sirkovics Mihály szarvasi jegyző terjesztett elő igen értékes és a békésmegyei viszonyokat figyelembevevő tervezetét. Dr. Molnár Jenő javaslatára elhatározta a közgyűlés, hogy kéréssel fordul az alispánhoz a községi jegyzők teljes vasárnapi munkaszünetének oly módon való biztosítására, hogy legalább a vasárnap délutánja legyen szabad és mindeu egye­sületi társadalmi szemlétől mentes a jegyzőnek. Dr. Komoróczy Péter, a Jegyzők Országos Árvaház- Egyesületének igazgatója kérte az egye­sület támogatását, amely 110 jegyző-árvát nevel teljesen ingyen és az elmúlt esztendőben 389 jegy­zőgyermeknek adott tanulmányi segélyt. A közgyűlés után, a Polgári Kaszinóban 120 terítékes közebéd volt, amelyen felkérésre, a hires nótafa jegyző, Murgács Kálmán cigányzene kíséret­tel saját szerzeményeiből adott elő. Nagy népünnepélyt és szabadtéri előadást terveztek vasárnap délutánra, amelyet azonban a gazdasziveknek kedves kiadós eső elmosott. Az előadást a Magyar Király szálló dísztermében tar­tották meg, ahol Murgács Kálmán nótái szűnni nem akaró hatalmas tetszést váltottak ki. Hétfőn délután bizottság szállt ki Iliich Já- i nos szeregyházi tanyájára a kutban történt rob- I bánás okának és körülményeinek megállapítása ! céljából. A város részéröl dr. Varga Gyula pol­gármester és Bagi Sándor műszaki tanácsos je­lentek meg. A helyszíni vizsgálat és a meghallgatott szakértői vélemény alapján a bizottság megálla­pította, hogy a robbanás valószínűleg úgy kelet­kezett, hogy a furókészülék tisztítása bözben va­lamilyen fémdarabhoz ütődve szikrát produkált, ami felrobbantotta a kút fenekén összegyűlt mo­csárgázt. A robbanáshoz különös véletlenek össze­jasszasa neuen­Ha a fúrást belülről végezték volna és nem csináltak volna a kutban állványt, melynek desz­kája alatt megszorult a gáz és nem tolulhatott szabadon felfelé, nem lett volna robbanás. De szük­séges volt az a ritka véletlen is, hogy a gáz robbanási arányban keverejdék levegővel (65:35) és szükséges volt hogy szikra támadjon. Föltéve persze, hogy tényleg nem dohányzott senki sem a kutban, sem a közvetlen közelében.. Amikor a bizottság kiért, a kút szürke, isza­pos vize nyugodt volt, majd egy idöraulva erős bugyborékolátsal tört elő újból a gá?. Fontos kari érdekeket tárgyalt a békési jegyzőgyülés A főispán teljes támogatását helyezte kilátásba Helyszíni szemle a felrobbant kutnál IT^+fÄra rlÁln+án Vn'znf+oáfr c>7.d11t bi Illír*}» Tá.- 1 íáfr.czá.Qft. bpllp.tr.

Next

/
Thumbnails
Contents