Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-06-15 / 132. szám
tiyula» 1937. junias 15 kedd LXHX. évfolyam 132. szám. Sxerkesziőség és kiaiióliivatal Gyula Várasiiáz>iiiea 7 szám Telefon lijula 32. Politikai napilap Főszerkesztő; R0EAY FERENC t Előfizetés egy .bóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szám ára 8 fillér gulását azt, hála az erősbödő, józan megítélésnek, már ellensúlyozni lehet. Németország és Olaszország súlyos szóval bír e téren s e nagyhatalmak komoly fellépése biztosítani fogja annak a konstruktív békepolitikának érvényrejutását, amelyik nem arra az elvre építi fennmaradását, hogy minél több erő megkaparitásával, minél hátrányosabb helyzetbe jusson a másik fel, hanem a mérleg serpenyőjébe, melynek karjait az igazság lendíti, egyenlő mértékkel osztja szét a javákat, legyenek azok anyagiak, vagy erkölcsiek. Reméljük, hogy Neurath báró budapesti látogatása ki fogja elégíteni azokat a várakozásokat, amelyeket e sokat szenvedett Eemzet a német birodalmi külügyminiszter missziójához fűz. A szeregyházi tan yakutban gázrobbant Neuraih Neurath báró német birodalmi külügy-minisz- ter hosszú idő óta utón van s ezalatt felkereste Jugoszláv a és Balgái ia fővárosát. Most hozzánk érkezik s budapesti utazásának hivatalos jellege van. A külföldi sajtó egyrésze ezt az utazást különféle megvilágításba hozva, igyekszik a közvélemény ele állítani, éppen ezért szükségesnek tartjuk, hogy a magyar közvélemény teljesen tisztán lásson ebben a kérdésben. Ez utazás egyik szembeöt'ö érdekessége, hogy Magyarország annak harmadik állomását jelenti, miután Neurath báró már a jugoszláv és bolger kormánnyal személyes eszmecsertt folytatott. Tudvalévőén mind két állam barátságos viszonylatban áll Németországgal s bennünket is őszinte baráti szálak fűznek ahhoz a német birodalomhoz, amelyiknek fiavial a világháború alatt váll-vall mellett küzdöttünk a remélt győzelemért, majd pedig a békeszerződések után hasonló sorsba jutva, egyformán küzdünk Európa békéjéért, melyben legfőbb irányelvül az igazság szellemét tekintjük. Miután Neurath bárónak budapesti látogatása hivatalos jelleggel bir, természetes, hogy körünkben való tartózkodásának és a magyar kormány férfiakkal folytatandó megbeszéléseinek kifejezett politikai jelentősége is van. A magyar közvélemény rendkívül kedves vendéget köszönt a német birodalmi külügyminiszter személyében s őszintén örül annak, hogy hazai földön üdvözölhetjük annak a barátságnak a jegyében, amely Magyarország és Németország között fennáll. Ha ez utazás lényeges motívumaira következtetünk, elsősorban szembeötlő az előzőleg megtett utazások állomásai. Miután útja Belgrádba és Szófiába vitte s ezután hozzánk érkezik, ez a körülmény mindennél élénkebben igazolja, hogy a politikai eszmecserék olyan témakörben folytak, amelyek Közép és Délkeleteurópának problémáit ölelik fel. A magyar közvélemény őszintén örül annak, hogy Németország megnemszünö érdeklődést tanúsít a Dunavölgy kérdései iránt, ami természetes nemcsak Németország nagyhatalmi állásából kifolyólag, de földrajzi helyzete alapján is. A magyar nemzetre nézve, korántsem indiferens az, hogy a Dumimedence nyitott kérdésének szönyegrekerü lésekor milyen hatalmak hallatják szavukat. Ha ezek között Németország is szerepel, ez azt jelenti, hogy egy baráti nagyhatalom minden bizonynyal súlyos szava fog érvényesülni, — nem a mi hátrányunkra. Az immár hosszú idő óta vajúdó dunai államok kérdése Németország elhatározásával komoly stádiumba jutott, s az ut, amerre haladunk, a béke útja, mert Németország nyíltan dokumentálja azt, hogy Európában és a Dunavolgyében főként, a béke ügyét kívánja szolgálni. Emlékezetes, hogy amikor Neurath báró a közelmúlt hónapokban Olaszországban járt. s tanácskozást folytatott Mussolinival, a kiadott hivatalos jelentésben és az elhangzott pohárköszöntök ben k fejezésre jutott úgy Olaszország, mint Németország részéröl az a határozott szándék, hogy minden erőfeszítést megtesznek azoknak a lényeges előfeltételeknek a megteremtésére, amelyek Európa számára állandóbb politikai és gazdasági stabilitást adhatnak.“ Magyar szempontból ez a sarkpontja Neurath báró budapesti utazásának. Bebizonyított tényként kell immár tekinteni, hogy Magyarország kulcsállama a dunavölgy i problémának. Ha volt valamikor oly komolytalan ábrándkép, amelyik azt képzelte, hogy Magyarország körül forog a világ, ebből a naivitásból mindenki kiábrándulhatott, de amennyire naiv lenne az ilyen hiedelem ápolása, épp annyira csak a struccpolitika tagadhatja azt a tényt, hogy a dunai államok problémájának tengelye Magyarország. Szerencsére az elmúlt esztendők kézzelfogható tanúságot tettek amellett, hogy homokba dugott fejjel nem lehet tisztán látni, összekuszált államszövevények gazdasági és politikai összefüggést. Ha ezt valamely kibontakozástól félő, ellenséges érzületű szellem még ma is tagadásba véve, megakadályozni törekszik, népmilliók boldoIllich János, gyulai gazdálkodó Szeregyháza 27-a számú tanyáján a kút vize elapadt, ami tekintettel a nagy hőségre az állattartó gazdára igen kellemetlen volt. Mélyíteni akarta a kutat és megbízta Gácsi M hályt a kút kimélyitésével. Szombaton aztán Gácsi Mihály egy társával nekifogott a munkának. A két munkás leszállt a kútba, Illich János, a gazda pedig leült a kút felső betonkávája melletti vizespadra, rákönyökölt a betongyűrű szélére és nézte, hogy mit dolgodnak a munkások a kút mélyén. Egyik munkás lenn volt a kút fenekén, Gácsi Mihály pedig egy betongyürümagassággal feljebb levő deszkaállványon állt. Egyszerre egy erős dordülés rázkódtatta meg a levegőt, hatalmas lángoszlop csapott fe). Illich János gazdálkodó a detonáció pillanatában el akart ugrani, de az erős légnyomás 4 méternyire eldobta és a földhöz vágta, arcán és fején súlyos égési sebeket szenvedett. Sokkal súlyosabb égési sebeket szenvedett Gácsi Mihály, aki az állványon állott, úgy hogy kórházba kellett szállítani. Illich János arcát, fejét bekötöztette és ma már kiment a tanyára, ahol még most is bugyborékolva tör elő a gáz, A robbanás okát a gazda megmondani nem tudja, mert állítása szerint a robbanás idejében senki sem dohányzott a kút körül, sőt a munkások sem dolgoztak lenn szerszámmal s az igy esetleg keletkezhető szikra sem válthatta ki a robbanást. A kút fenekén álló munkásnak az ijetségen kívül csodálatosképpen semmi baja nem történt. Beszéltünk Perjési József tűzoltóparancsnokkal, aki a kővetkezőket mondotta a robbanás keletkezhetésének okairól : Valószínűnek tartom, hogy vagy a munkások, vagy valaki más cigarettázott, vagy pipázott a közelben, máskép nem robbant volna fel a kút ban felgyülemlett gáz, amit mocsárgáznak tartanak. Lehet ugyan más gáz is. A robbanás ereje Illich Jánost 4 méternyire vetette a kút kávájától. Gácsi Mihály úgy tudom harmadrendű égési sebe két szenvedett, meglehetős súlyos állapotban fekszik a kórházban. Az ügyet jelentettem a polgárNagyszabásu sport- és társadalmi esemény i zajlott le vasárnap a gyulai sportpálya mögötti téren. A Gyű 14 Általános Vadásztársaság galamblövő versenyt rendezett. Egész nap ropogott a fegyver és különösen a délutáni órákban összegyűlt szépszámú előkelő közönség sokszor bravúros nimródi teijesitményekben gyönyörködött. Délelőtt a versenyek meleg, napfényes időben folytak, áto iban, a délutáui zápor sem akasztotta meg az egyes versenyszámok lebonyolítását, ■elvégre vadászemberekröl volt szó. A zsűri tagok papirosa ázifct el csupán s ezért néhány perc-s szünet volt. De a. üditöleg hatott eső elmúlt és •szegény mit sem sejtő galambok egymásután hullottak le a biztos golyóktól találva. Gyula és a vármegye, sőt a szomszédos vármester urnák, aki a szükséges intézkedéseket meg fogja tenni. Amint utóbb értesültünk, a kórházban fekvő Gácsi Mihály a történteket az alábbiak szerint mondotta el. Ő, aki 33 éves segédmunkás, Rajos Pállal együtt kútfúrási munkánál «zokott dolgozni, Pénteken Illich János elhívott, hogy Szeregyháza 27a sz. alatt levő tanyáján a kutat tisztítsuk ki és mélyítsük. Rajossal szombaton reggel korán kimentünk ; ott volt még Zsigmond György és Lasán István is. Hozzáfogtunk a mély és alacsony vizállásu kút kitisztításához. A vizet egy órai munka után kiemeltük, kékes agyag maradt a kút fenekén. Délelőtt 11 és fél 12 őrá között mintegy hat méterre lefurtunk, egyszerre a fúrás nyomán a 30 cm. furáslyuk szélességében buborékolva tört fel a gáz, amely a kút fenekén maradt vizet 20—30 cm.-re fellökte. Közben állandóan fortyogó hangot lehetett hallani A gázzal együtt feltörő viz feltűnően hideg volt. Mi ketten Rajossal voltunk a kút fenekén. Ő hajtotta a fúrót én taka ritottam Aztán kértem a felváltásomat. Felmentem a fenékből 180 cm.-nyi magasságban levő állványra. Helyettem Lasán ment le a fenékre ; én ugyanis nem bírtam a feltörő viz hidegét. Akik lent dolgoztak, nem dohányoztak. Gázszagot nem éreztem. Leszóltam Lasánnak, hogy tisztítsa meg a fúrót. Lesáu a fúrót a kút fenekén levő vödör felé billentette és megkezdte a tisztítást. Egyszerre nagy morajt hallottam és a kút egész belső nyilasát betöltő kékes láng volt látható. Ez égette meg a lábomat A kutfenekén álló Lesáu is megsebesült. Ezt mondotta Gácsi Mihály a gázról. A hatósági vizsgálatnak lesz a feladata, hogy a való tényállást kiderítse, mert irne autentikus helyekről beszerzett .’információk és nyilatkozatok adatai sok tekintetben eltérők. Héttön délután bizottság szállt ki a helyszínre, hogy a robbanás körülményeit tisztázza. A vizsgálat arra is kiterjedt, hogy milyen gáz tört fel a kutbol. Az a körülmény ugyanis — mondják sokan — hogy a gáz állítólag önmagától gyulladt még, metángáz lehetőségét is sejttetheti. Mindenesetre alaposan megvizsgálják a kutat, a vizet és a gázt és annak eredménye után mi is közölni fogjuk a megállapításokat. i megyék lövészei vettek részt a versenyben, köztük: Benz Éva bárónő, gróf Pongrácz Jenő, Wench- heitn László és György grófok. A közönség soraiban ott láttuk vitéz dr. Riesóy-Uhlarik Béla főispánt és feleségét, a vadász- társaság elnökét, vitéz dr. sarkadi Márki Barna alispánt és feleségét, dr. Varga Gyula polgár- mester, az előkelő hölgykoszorut és még számos gyulai és vidéki társadalmi előkelőséget. A verseny részletes eredményét alább közöljük: Tagversenyben: 1. egy élő galambra Bogár Márton, 2. dr. Szabó Gusztáv, 3. Baranyik Béla, 4. gróf Pongrác?, Jenő. Megnyitó versenyben 15 agyaggalambra: 1. dr. Csonth László, 2, dr. Haviár Lajos, 3. dr. Kováts Sándor. Előkelő közönség Jelenlétében szép sikerrel folyt le a vasárnapi galamblövőverseny
