Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-06-12 / 130. szám
2 BÉKÉS 1937 Junius 12 Andalgás az olasz zenevilágbaii —WeeliM liiliií— Az aranyifjuság nyaraltatásának megkönnyítése céljából, az Első Gyulai csőtésztaáru üzem mélyen leszállított árak mellett ajánlja készáruit. 1 kg. metélt vagy kocka fehér ára 52, egy tojásos 56, kettő tojásos 64 fillér. 1 kg. csőtészta (makk»róni) fehér áru 56, egy tojásos 62, kettő tojásos 68 fillér. I kg. rudtészta (spaghetti) fehér áru 56, egy tojásos 62, kettő tojásos 68 fillér. 1 kg házi gyárt tarhonya léhér áru 52. egy tojásos 58, kettő tojásos 61 fillér. Levestészták: Eperlevél, lebbencs, gége, kis kocka és kagyló bárom tojásos 74 fillér. Az összes tészlanemftek ') gg. lisztből és friss tojásból készülnek, miért is pártfogást kér [isi EH CSÜifflH HEH Hatvan-utca 11 szám. Helyi eladókat felvesz! 612 3—16* Vármegyei kis hírek Békéscsaba: Pályaudvari nővédelmi misszió létesül a békéscsabai állomáson. — Csehszlovákiából csempészett magyar felirata cigarettapapírt és tűzkövet foglaltak le a békéscsabai pénzügyőrök. — Bócsik Mátyás 29 éves munkás véletlenül elvágta kaszájával balkeze négy ujját. Sérülése oly súlyos volt, hogy kórházba szállították. — Egy békéscsabai feltaláló olyan gázcsapot készített, amely szinte kizárja a gázzal való öngyilkosságot. — Kétkónapi fogházra ítéltek durva becsület- sértésért egy békéscsabai borbélymestert, Lévai Lajost. — Érzsébeth ilyen a Sukkgyári gödrök egyikébeu szabadfürdőt rendeznek be. Orosháza: A gyopárosi bejárónál az AEGV egyik szerelvénye elütötte az eléje kerülő Papp József 4! éves kocsist, aki Csernok borkereskedő kocsiján a község felé igyekezett. Nem vette észre a kis vonatot, a motor elütötte a kocsit, az összetört Papp pedig hatalmas Ívben kizuhant. Agyrázkódást és több zuzódást szenvedett. A felelősség kérdésében megindították a nyomozást. — Tompa ügyészségi elnök az orosházi kir. járásbíróságon íiivatalvizsgálatot tartott. — 14 napi fogházat kapott két fiatalember, mert nöismerö- süket a kerítésen keresztül akarták meglátogatni — Papp Sándor vásári árust csalás vétsége miatt, melyet a Sidol r. t, kárára követett el, 14 napi fogházra Ítélték. — A harakirit elkövetett Olajos Etel állapota javul. Életben maradása remélhető. Szarvas: A Lóértékesitö Szövetkezet nagy lóvásárt tartott. Ötveu lovat hajtottak fel. Ezek közül a magyar és német bizottság 27 lovat vásárolt. Az árak 660—790 pengő között mozogtak. EGÉSZSÉGÉT vfepl< BETEGSÉGÉT gyógyítja a Mohai Ágnes-forrás természetes szénsavas ásványvize. Orvosilag avalva van: Emésztési zavaroknál, a légzési szervek hurutos bántalmainál Hatásos a hugyutak hurutjainál, vesekőbántal- makuál és köszvényes bajoknál. Jó eredménnyel használható a vegetativ idegrendszer, — csalánkiütések, asthma és egyéb túlérzékenység okozta — betegségeknél. Csökkenti a gyomorsav fokozott képződését, akadályozza a gyomorégést. Ajánlatos gyermekeknek is. KITŰNŐ ASZTALI- ÉS BORVIZ. A hazai Mohai Ágnes-íbrrás gyógyvizét népszerű árban forgalomba hozza a Mohai Agnes-forrás kezelésébe, Moha, Fejér m. Kapható minenütt. — Lerakat Békéscsabán Kővári és Szeluer-cégnél. Vendéglőben is kifejezetten 587 7 10 Mohai Ágnes-gyógyvizet kérjen. Hirdessen a „Békési-ben. PAPÍRSZALVÉTÁD, TORTAPAPI ROD szépek, olcsók DOBAYNÁL Zenetörténeti hangverseny volt a gimnáziumban. Akik ott voltak, végig élvezték a világ legszínesebb muzsikájának, az olasz zenének fejlődését. A choralis cantustól, a Gregorián énekektől kezdődően, Palestrinán, Pitonin keresztül Bellinig, majd Rossinin, M a s c a g n i n, Leoncavallo n, Tosel- lin,' stb-in át Verdiig jártuk be az olasz zene káprázatos világát, Megismerkedtünk a különböző zeneiskolákkal, törekvésekkel. Láttuk, hogy bontakozott ki az unisono énekből a polifon harmonikus ének. Majd lassan a zenének, mint kisérő zenének fellépte után figyelemmel kísérhettük a színes hangszere- lésii zenekari müvek csodás kifejlődését a nagyszabású operák kivirágzásáig. A zenének ebben a mesebirodalmában kitűnő kalauz volt Károlyi Gábor tanár, aki minden zenei korszakot értékes előadásban ismertetett. Az ének és zeuekar betanításának, valamint a vezénylésnek fáradtságos munkáját ugyancsak Károlyi Gábor tanár végezte. DirigeDsbotja alatt az énekkar és a zenekar maradéktalanul illusztrálta az előadásban hallottakat. De igaz gyönyörűséget is szerA múltkoriban részletesen foglalkoztunk a gyulai kötszövö gyár ügyével. Rámutattunk akkor arra a körülményre, hogy a munkabérmeg- áüapitó bizottság által elsöizben megállapított munkabéreket a vidéki gyárak raegfelebbezték és arra kérték az iparügyi minisztert, hogy újabb ármegállapitó bizottságot állítson össze, amelyben a vidéki munkaadók kellőképpen legyenek képviselve. Előadták a gyárosok, hogy az ujjonan megállapított bérek alapján mindössze 10 százalék különbség van a budapesti és vidéki munkabérek között; ez az úgynevezett , Spannung“ pedig távolról nem elegendő a rezsitöbidetnek a fedezésére, igy a gyár ráfizetéssel dolgozna. Az iparügyi miniszter helyt adott a vidéki gyárosok kívánságának azzal, hogy uj bizottságot nevezett ki, feladatává téve ennek a bizottságnak a mini malis munkabéreknek a gyárosok indokainak mérlegelése mellett Vüló uj megállapítását. A bizott ság munkájával elkészült javasltait már az iparügyi miniszter elé terjesztette. Eszerint az uj javaslat szerint a spanuung most már átlagban 16 százalék. A miniszter elrendelte a negyvennyolcórás munkahét betartását. Ezt tulajdonképpen a fel emelt munkabérek kapcsán kellett volna behozni, hogy igy a munkások jövedelm ben visszaesés ne álljon be. A textilgyártás ahnden ágazatában igy is volt ez, csak a kötszövö miukában nincs még a munkabéreket illetően végleges döntés. A napi 8 órai munkaidőt be kellett vezetni. Így a munkásság elesett keresetének egyharmad részétől. így ismerve a körülményeket felkerestük a gyulai kötszövö gyár vezetőjét és kérdést intéztünk hozzá ezeket a viszonyokat illetően. Varga Ernő, üzemvezető mérnök alábbiakat mondotta: Tény az, hogy az uj munkabérmegállapitó bizottság javaslatának elfogadása tekintetében még nem döntött az iparügyi miniszter. ügy értesülünk azonban, hogy a döntés a közeljövőben meglesz. A bizottság javaslata elöltem fekszik. Sajnos, az áltagos 18 százalékos különb ség, ami a javaslat szerint a fővárosi és a vidéki gyárak munkabérei között mutatkozik még mindig kevés ahhoz, hogy a vidéki gyárak konkurrencia- képesek legyenek : Az eddigi különbség 40—50 százalékos volt. A javaslat szerint a vidéki gyárakban a legkisebb órabér 21 fillér, a legnagyobb 41 fillér. Ez utóbbi órabér a gyulai gyárban csak három munkást érint; nálunk a gyakorlati jelentősége a 21—33 filléres órabéreknek van Az eddigi munkabérekkel szemben ez tetemes emelkedést jelent, zett. Külön kellene megdicsérni az ének- és zenekar szereplőit. Itt csak megemlítjük a kis Szuhai és Endrész szólóénekét. Az aránylag kicsi szalonzenekar olyan összjátékról, olyan átérzésröl tett tanúságot, ami igazán örvendetes meglepetés volt. Keppich György Scarlatti C dur zongora szonátáját adta eltő ügyesen. Desztig Pál öregdiák csellószó!ojában már több ízben gyönyörködtünk, ez alkalommal is csak a legjobbat írhatjuk. Ugyanezt mondhatjuk a zenekar hangversenymesteréről, a VII. osztályos Werner Károlyról, aki olyan biztosan és annyi melegséggel játszik, hogy csak dicsérni tudjuk. Az álomszerűén szép Toselli szeuerádot olyan szépen játszotta, hogy a lelkes közönség kívánatéra meg kellett ismételnie. Werner« Károly nevével még találkozni fogunk a zenevilágbaii. A Korma, Teli Vilmos nyitány, a Paraszt becsület, intermezzója, Leone ivallo Mattina- táj i után a Trubadúr nagy ábránd előadása mindenkit arról győzött meg. hogy az az Önfeláldozó munka, amit Károlyi Gábor tanár végez, nagyon szép eredménnyel jár. mert eddig 14—25 fillért fizettünk óránként. A munkások akkor 12 órát dolgoztak naponta. Nem rajtunk múlott, hogy a isegyvennyotcórás munkahetet te kellett vezetnünk. A gyár. hogy az igy beálló keresetcsökkenést némileg ellensúlyozza, addig is, amíg a munkabérek végleges megállapítást nyernek. 10 százalékos órabéremelést ad a műnké* oknak. A h lyzet az, hogy még mindig problematika-. vívjon agyárat nem keli-e felvinni Budapestre. A maiikor már említettem azokat a súlyos terheket, amelyek a vidéki gyárakat szállilási költség;, nagy anyag, gépalkatrészkés let raktáron tartása folytán terhelik. A központi igazgatás is indokolná a vidéki üzemeknek a fővárosban való összpontosítását. Miért nem lehet a gyár adminisztrációját Gyűl in- intézni? — vetettük közbe. — Két gyárunk van — mondotta Vadas főmérnök — a budafoki a végleg kikészítő és igy az adminisztrációnál erre is figyelemmel kell lenni. Nem lehetne a gyárakat inkább Gyulán koncentrálni? — kérdeztük tovább Felvetődött már ez a gondolat — volt a válasz — de ezzel még nem küszöböltük ki a raktártartás és a szállítási különbözet terheit. A kormánynak az ipari üzemek decentralizációjára vonatkozó irányzatával ellentétben állana a gyárnak Budapestre vitele. A munkásszociá- lis érdekek viszont erkölcsi feladatává teszik a tökének — mondottuk — hogy munkaalkalmak biztosítására még áldozatokat is hozzon addig a határig, amig egyáltalában elmehet saját léte veszélyeztetése nélkül. Ez igaz. Az előttünk álló legvégső határ e tekintetben a konkurreneiaképesség. Azon túl nem mehetünk, mert összeomlik a vállalat, amelynek létét mégis csak a piac dönti eb A termelésbe a munka és a töke egyenrangú tényező és igy joggal várható, hogy ez a gyakorlatban is érvényesüljön mondottuk. Ezt mi is elismerjük és ebben az irányban már áldozatot is hoztunk : évek óta hiánnyal zárul a gyár mérlege. Tettük mindezt a jobb jövő reményében. Az idén a várt gazdasági fellendülés tényleg mutatkozik is és remélhető, hogy vállalatunk igy megerősödik — mondotta végül Vadas Ernő. Mindehhez csak annyi hozzátenni valónk van : Bízunk abban, hogy a gyár elvitelére nem kerül és nem kerülhet sor. Ha a széttagoltság nehézségeket okoz, tessék a gyárakat Gyulán ősz- pontositani, az adminisztrációt idehozni és megkeresni minden lehetőséget a rezsi csökkentésére és a munkások jogos érdekeinek megvédésére, gt Még mindig nincs végleges döntés a textilgyári munkabérek ügyében
