Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-06-09 / 127. szám
LXIX. évfolyam 127«. szán»« tyiila, 1937. f uniós 9 szerda BÉKÉS Szerkesztőség és kiadőblvatal Politikai napilap Előfizetés egy khőra helyben Gyula Városház-utca 7 szám Főszerkesztő : 1.50, vidéken 1.80 pengő Telefon Gyula 32. DOBAY FERENC f Egyes szám ára 8 fillér A fűpap szólt... Sunyin, titokban sokszor kárörömmel dörzsölték kezüket azok, akik egyes szándékosan félre- magyar ázott jelenségek alapján úgy vélték, hogy a magyar élet egyes értékes rétegei nagy megértést tanúsítanak azokkal a törekvésekkel szemben, melyek hangzatos jelszavak mögé húzódva könyörtelenül aláássák a magyarság lelki, testi egzisztenciáját. Oh milyen tankrédi, sőt oroszlánszívű richárdi védelmezői lettek egyszerre a Krisztus egyházának, hogy féltették és féltik az alkotmányt. Milyen Krisztus ellenesnek hirdetik, harsogják a keresztény alapokon való szervezkedést. Állandóan egyházi előkelőségek nyilatkozatát tüntették úgy fel, hogy azok a kimondottan keresztény alakulatok, melyek a magyarság szupremáciájáért küzdenek, a krisztusi szellemmel ellentétbe kerültek. Hát ezek, ha vannak füleik a hallásra, most figyeljenek: a katólikus egyház egyik magasan kiemelkedő vezéregyénisége felszólalt a Baross Szövetség vasárnapi gyűlésén. Az előkelő gondolkozásáról és fennkólt lelkületéröl közismert föpasz- tor többek között alábbiakat mondotta: „A szabadság jelszava alatt száz év óta szabad harácso- lás folyik ... A kifosztott osztályok ébredjenek a tömegben rejlő nagy lehetőségek tudatára ... A munkás és töke viszonyában egészséges egyensúlyt kell létrehozni: . .. Ébredjenek tudatára a keresztény munkások, hogy egymás mellett és nem egymással szemben van a helyük. Óriási erőt képviselnek és nagy gazdasági lehetősége volna annak, ha a keresztény tömegek nem más fajtának hódolnának, hanem testvérüknek nyújtanának előnyöket . ..“ Súlyosan tévednek tehát azok, akik mindent bomlasztó, züllesztö törekvéseik során a római katolikus egyház és a magyar nemzet zöme közé akarnak éket verni. Nem fejbeverös heccelödök, nem is „náci-ügynökök“ hirdették egyenes nyílt Sággal, messzehangzóan ezeket, hanem Szent István keresztény magyar népének egyik legelőkelőbb egyházi vezetője, akinek a felelősségérzete bizonyára száz százalékos. Nem beszélt a Csanádi püspök harcról, zavargásokról. erőszakról, nem hirdetett antiszemitizmust, hanem egyszerűen arra hívta fel a keresztény magyarságot félre nem érthető határozott szavakkal, hogy a maga fajtáját védje, támogassa, ne szolgáljon idegen érdekeket. A magyarság önvédelmének riadója volt a főpapi szózat. Talán a kétkedők, a könnyelműek leikébe is utat talál a tiszteletreméltó helyről jött megállapítás, hogy Magyarországon 100 év óta szabad hará- csolás folyik a szabadság jelszava alatt, hogy nincs egészséges egyensúly a munkás és a töke viszonyában, hogy a keresztény munkástömegeket egymással szembe állították, pedig egymás mellett a helyük. Nem kortesfrázisok ezek, hanem a végveszélyben megkonditott harangok zengése. Annak álértése és megértetése, hogy magyar testvérek egymás mellett a helyünk. Ne oszoljunk se vallási, se politikai tekintetben ellenséges táborokra, hanem legyünk Krisztus igaz katonái, legyünk igaz magyarok. Ha ezt megértjük, a feltámadás felé vezető útra lépünk rá, ha nem szívleljük meg nyomorultul elveszünk. Rabszolgai leszünk azoknak, kik vesztünkre törnek. Nagy lehet a veszély, mely megnyitja Krisztus felkent főpapjának ajkait, hogy szelíd tanítás helyett harcra, önmagáért vívott kemény küzdelemre hívja fel nemzetét. Nem a lövészárkokban, nem a hadviselés fegyvereivel kell megvívni ezt a küzdelmet, hanem gazdasági téren, a közéletben; a hivatalban, gyárban, műhelyben, a barázdában. A társadalmi életben az osztályharc, az osztály- gyűlölet kiküszöbölésével, a keresztény nemzeti, népi alapon történő hatalmas összefogással. De nem szalmalánggal, hanem hosszú, tervszerű, áldozatos munkával. Nem várhatunk máról holnapra döntő sikert, de nem lehetünk kishitüek, csüggedök. Ennek a harcnak, ennek a küzdelemnek a hadserege vonult fel a Baross Szövetség vasárnapi gyűlésén. Enuek a hadseregnek vezérkara a Baross Szövetség elnöksége. Ennek kibontott zászlaja alá tömörül egyre nagyobb tömegekben a gazdasági élet keresztény magyar munkástábora. A Baross Szövetség történetében ércbevéA gyulai szegény gondozó hivatal május havi működéséről szóló jelentés kapcsán érdekes, de sajnos, nem kellemes megállapításokra jutunk. A jelentésből mindenek előtt az tűnik ki, hogy hiába a jó, nyári idők. amikor a megélhetési lehetőségek általában könnyebb, az úgynevezett külső segélyezettek száma 201, tehát a múlt havival szemben apadást nem mutat, amikor ugyanannyi külső szegényről kellett gondoskodni. Lakbér címén az elmúlt hónapban 346 pengő segélyben részesültek a gyulai szegények, mig a múlt hónapban ugyanerre a célra 368 pengő 50 fillért fizettek ki. Készpenzsegély címén 103*40 pengőt kaptak a rászorultak, ugyanannyit mint az előző hónapban. Kenyérre 509*44 pengőt fizettek ki az előző hónapi 512 pengővel szemben. A vegyes élelmiszerek 630 pengő 93 fillérbe kerültek, az előző hónap 649 pengő 57 filléres kiadása mellett. A tej 12 pengő 40 fillérbe került, áprilisban 19*27 P. volt ez a kiadási tétel. Tűzifára júniusban 52 pengő 50 fillért költöttek, mig májusban 59 P. 10 fillért tett ki ez a tétel. A gyulai Norma ilyen természetű összes kiadása májusban 1674 pengő 67 fillér, mig áprilisban 1760 pengő 84 fillér volt, tehát a csökkenés alig valami. Nagyon súlyosan érinti a szegénygondozást az általános drágulás. Az idén kb. 340 pengővel többet kell kiadni ugyanazért az élelmiszermenyA Nemzeti Egység Pártjának elnöki tanácsa Ivády Béla elnökletével hétfőn délután ülést tartott, amelyen Lázár Andor igazságügyminiszter a kormányzói jogkör kiterjesztéséről szóló javaslatot ismertette. A javaslatot, amelyet a párt közjogi bizottsága hétfőn délutáni ülésébe szintén letárgyalt és elfogadott, az elnöki tanács ugyan csak egyhangúlag magáévá tette. Az elnöki tanácsülés után megkezdődött a pártértekezlet, amelyen Darányi KálKöröstarcsa község fejlődését nagy méretekben hátráltatta az a körülmény, hogy nem volt saját vasúti állomása. Van ugyan egy „Köröstarcsai tanyák" felirásu vasúti megálló, amely hét kilóméternyire van a falutól és csak száraz időben használható úgy, ahogy. A hétkilóméteres útvonalnak ugyanis csak 3 kilométeres szakasza kövezett, négy kilométeren csak földút. Régi kivánsága már a tarcsaiaknak, hogy ez a bekötőút végig kiköveztessék s ezáltal maga a község központja két kilométerrel rövidebb utón legyen összeköttetésben a vasúttal, mint eddig. Különösen nagy jelentősége van ennek az útnak sendök lesznek azok a szavak, amelyek Glattfelder püspök ajkairól hangzottak. Ha mindannyian úgy akarjuk, az ige testté lesz és a nagyszerű valóság uj életre, erős. egészséges nemzeti életre ébreszti ezt a sokat szenvedett ősi nemzetet. nyiségért, mint tavaly. Jövedelem azonban nincs több. A múlt havi bevétel 1445 pengő volt, ehhez még hozzájárul a város 300 pengővel havonkint és úgy az egész rendelkezésére álló összeg 1745 P. 92 fillér. A nyári hónapokban ugyan mutatkozik valami kis bevételi többlet, de ez számba sem jöhet akkor, ha meggondoljuk, hogy a nyári hónapok maradványából kellene tartalékolni a téli hónapok havi 2300 pengőt is meghaladó kiadásaira. Ha nem következett volna be az említett mintegy 340 pengős drágulás, ngy sikerülne a megfelelő összeget biztosítani. Egyetlen eddig mutatkozó lehetőség az volna, hogy a közönség felemelné önkéntes adományai összegét. Ezt már egy izoen eredménytelenül kérte a város vezetősége, amely ilyen körülmények között meglehetős aggodalommal gondol az elkövetkezendő őszi és téli hónapokra. Annál is súlyosabb lesz a téli helyzet, mert a külső segélyezettek a tél folyamán nemcsak javított ócska ruhaneműt, hanem uj ruhát és fehérnemiifélét is szoktak kapni. A múlt évben mintegy 400 pengő volt e cimen a kiadás, az idén erre nincs fedezet. Mindehhez a magunk részéről annyit füzünk hozzá, hogy a város vezetőségének és a társadalomnak meg kell találni a módját, hogy ezek a rendkívül fontos szociális szükségletek kielégíthetők legyenek. mán miniszterelnök és a kormány tagjai, valamint államtitkárok is résztvettek. A pártértekezlet a kormányzói jogkör kiterjesztéséről szóló javaslatot egyhangú felkiáltással elfogadta s ugyancsak hozzájárult a 33-as bizottság felhatalmazásáról szóló javaslat elfogadásához és Lázár Andor igazságügyminiszter előadásában elfogadták ennek a javaslatnak azt a szakaszát, amely büntető rendelkezést tartalmaz a koholt hirek terjesztői ellen. Köröstarcsa nagy kiterjedésű tanyavilága szempontjából. Ez ut mentén sok tanya épült és azok gazdasági, szociális, kulturális szempontból emberibb életlehetőséghez jutnak, ha az ut a téli hónapokban is használható lesz. Vitéz Ricsóy-Uhlarik Béla dr. főispán átérezve a kérdés jelentőségét, eljárt az illetékes kormányhatóságoknál és most már bizonyosra vehető, hogy a m. kir. kereskedelmi miniszter támogatásával a még hátralevő négykiióméteres szakaszt is rövidesen kikövezik s igy Köröstarcsa a fejlődés lehetőségei tekintetében jelentős lépéssel jut előre. Az általános drágaság nehéz helyzetbe hozta a gyulai szegénygondozó hivatalt A Nemzeti Egység; Pártja egyhangúlag magáévá tette a kormányzói Jogkör kiterjesztéséről szőlő javaslatot Fontos összekötő utat kap Köröstarcsa
