Békés, 1937. (69. évfolyam, 1-296. szám)
1937-06-07 / 126. szám
gyula, 1937. junins 8 kedd LX1X. évfolyam 126. szám. D17T7I? Q ijü/lVil/iu Szerkesztőség és kiadóhivatal Gynla Városház-utca 7 szám Telefon Gyula 32. Politikai napilap Főszerkesztő: DOBAY FERENC f Előfizetés egy .hóra helyben 1.50, vidéken 1.80 pengő Egyes szóm ára 8 fillér Világnézetek harca A világ egyik legnagyobb szellemének, Goethének van egy csodálatosan szép verse : Der Zauberlehrling (a varázslóinas) a cime. Ebben a versben elmondja minden korok okulására a költő, hogy egy fiatal gyermek, a varázslóinas, a mesterétől ellesett módon felidézett bizonyos szellemeket, melyek, ha úrrá tudott volna lenni felet tűk, nagyhasznára lehettek volna. A bűvészinas azonban felületes, könnyelmű volt : elleste a felidézés tudományát, de a korlátok közé szorítás, a megfékezés varazsigéit nem tudta. A felidézett s kordában nem tartott szellemek fölébe kerekedtek és a meggondolatlan bűvészinas végső kétségbeesésében igy kiáltott fel- Die ich rief, die Geister, werd’ ich nun nicht los ! — feligézem a szellemeket és nem tudok megszabadulni tőlük. A legutóbbi parlamenti felszólalásokat olvasva önkéntelenül a fenti goethei tanításra kellett gondolnunk és pedig két keresztény, nemzeti alapon álló képviselőnek, két keresztény papnak a felszólalása kapcsán. Az egyik miniszterviselt ember a liberális kapitalizmus mellett tette le a garast, a másik szívesebben látná a nemzeti szocialista Németország helyett Ebert szocialista-kommunista köztársaságát. Hiszen hallunk mi a legszélsőbb baloldalról gyakran ilyen fajta megnyilatkozást és — hát nem csodálkoztunk rajta, de arra ingyen se mertünk gondolni, hogy a baloldal jobboldali fegyvertársakat talál. Kutattuk ennek a perverznek mondható liaisonnak alapokait. Holt bizonyos az, hogy az Ernst Sándorék világnézete, a Griegerék úgynevezett legitinizmusa és a szociáldemokrata felfogás között ég és föld a küiömbség. De hát akkor miért e tudatos, vagy akaratlan kacérkodás a végső eredőjükben a Grand Oriensben, illetve Moszkvában gyökerező eszmeáramlatokkal ? Úgy érezzük, hogy túlságos önbizalom, vagy tudatlanság, az ellenvilágnézet sátáni erőinek könnyelmű lebecsülése, mindenesetre naiv rövidlátás a magyarázat. Az egyik a népigények szerinte túlságos kihangsuly ozásával nem tud megbékülni. mert fél a túlzásoktól. Ennek azt kell felelnünk : az egyház a krisztusi értelemben vett abszolút szociális igazság alapján áll bölcsen belátva, hogy az igazságtalan társadalmi berendezkedés által felgyülemlett feszitö és rombolóvá válható erőket le kell vezetni. Az utat, a módot Krisztus mutatta meg. Ha ez osztályoknak, testületeknek áldozatot jelent, azt az áldozatot meg kell hozni, mert a keresztény hitet, kultúrát, a hazát, a nemzetet kockáztatni nem szabad. A másik felszólaló a legitimizmus érdekében yolna hajlandó a sötétbeugrást megkockáztatni és hajlandó az Istent, hazát, családot, társadalmi erkölcsöt megtagadó pokoli világnézettel is megbarátkozni, ha igy saját elgondolásait csak pillanatnyilag is előrevinni reményű. Csodálatos, hogy ez a két papi politikus nem gondolja végig gondolatait, nem fontolja meg, hogy az elröpitett nehéz kö hol áll meg és kit hogyan talál meg. Nem gondolják meg, hogy minden balfelé tett lépés az örvény lejtőjén lefelé és pedig egyre gyorsuló haladással vezet. A liberalizmus védi a nagybirtokot, de csak azért, hogy az a nemzeti keresztény alaptól mérhetetlen messze ségben álló nagytőkések kezébe csúszhasson. A legitimizmusnak szervezett, kérlelhetetlen ellensége éppen a szélső bal. Az ez irányba menetelük önmaguk és ideáljaik ellenségei. A türelmetlen és elhamarkodott, legitimizmus legelrettentöbb példáját már láttuk, ' amikor magyar vért ontott a a magyar és a felkent koronás király ellen kellett felvonulni, hogy a nemzet megmenthető legyen.1 Az a madeirái sir nem nyílt volna meg oly korán a jószándéku, fiatal magyar király előtt, ha tanácsadói nem lettek volna tulmohók. Boldogemlékü Wolff Károly, akit talán elfogad, minden jobboldali politikus tekintélynek, azt hangsúlyozta, hogy hiába a sokféle pártárnyalat, tulajdonképpen csak két világnézet áll egymással szemben: a keresztény Derazeti eszme és a kommunizmuban kicsúcsosodó marxismus. A nagy harc elindult. A küzdelem eredménye attól függ, hogy melyik oldal határozottabb, hithübb. Ezen múlik, hogy ki lesz a világ ura: Krisztus-e vagy a sátán ? Egy azonban bizonyos: az ország túlnyomó többsége a Nemzeti Egység célkitűzése fokozatos megvalósításnak alapján áll. Ebben a törekvésben minden magyarnak támogatásra kell sietni még akkor is, ha az a támogatás áldozathozatalt jelentene. A nemzeti élet felrobbantására törekvők természetesen ujjongva fogadnak minden mozdulatot,, amely az ö malmuk felé tereli a vizet. De mi, a polgári osztályok képviselői, ezt a segítséget meg nem adhatjuk. Ébredjen mindenki tudatára, hogy a lejtön megállás nincs és a biztos halálba vezetA Nemzeti Egység keresztény nemzeti, népi alapoa állva áttörhetetlen gátja minden nemzet- vezető aspirációnak. Áldozatos lelküséget kér minden magyar polgártól. «íert igy felépítheti a magyar jövőt. Egyebeknek pedig — ismételjük — álljon intő példa gyanánt a bűvészinas esete. Bornemisza Géza iparügyi miniszter Orosházán Az ipartestület székházában fogadta Orosháza iparos és kereskedő társadalma Bornemisza Géza iparügyi és kereskedelemügyi minisztert vasárnap délután. Pontosan 4 órára voit hirdetve az ünnepi gyűlés és pontban a meghirdetett időben megérkezett a miniszter báró Kruchina Károly miniszteri tanácsos osztályvezető, Temesváry Imre, Patacsy Dénes, Csizmadia András országgyűlés képviselő, dr. vitéz Ricsóy-Uhlarik Béla főispán, vitéz Márki Barna alispán, dr. Tóbiás Kornél miniszter titkár, dr. Gál László segédtitkár, dr. Sorábn Jenő, dr. Kiss László íőszolgabi- rák, Ritter Sándor műszaki tanácsos, Bakos József másodfőjegyző, nemkülönben a frontharcosok elnöke dr. Torkos Béla. dr. Lázár Lajos kir. járás- biró, az orosházi frontharcos főcsoport alelnöke. dr. Bulla Sándor főjegyző és még sok előkelőség kíséretében. A terembe lépő minisztert hosszasan ünnepelték, majd Gubicza Sándor ipartestületi elnök üdvözölte elsőnek a minisztert és ügyesen összefoglalta azokat a kérdéseket, melyeknek teljesülését nemcsak az orosházi, de egész Magyarország iparostársadalma várja a kormányzattól. Arra kérte a jelenlevő minisztert, kiről tudják azt, hogy az ö érdekeikért harcol, hasson oda, hogy az elhangzott kérések meghallgattassanak. Kért megyei, városi munkákat, Orosházának kórházat, gimnáziumot, uj községházát, vágóhidat, hütöházat, kérte továbbá a minisztert, hogy a kontárkérdésben, árrombolásban a legszigorúbban járjon el az ipari adósságok rendezését tegyék lehetővé, az adóterhet könnyítsék és ha ezek a kérelmek meghalgatásra találnak, úgy nyugodtan tud dolgozni Orosháza iparossága. Utána Taffler Elek dr. a kereskedelmi társulat elnöke rámutatott Orosháza lehetetlen helyzetére. Kérte a minisztert, hogy ezeken az állapotokon változtasson a kormányzat. A miniszter felszólalásában megköszönte a nyílt őszinteséget, melyekkel tudomására hozták Orosháza iparos és kereskedötársadalmának kívánságait. Rámutatott arra az útra, mely az iparosok és kereskedők boldogulását elősegítik. Elmondotta, hogy a kormányzat tudatában van a felsorolt dolgoknak és minden lehetőt elkövetnek a bajok orvoslására, azonban figyelmezteti úgy az iparosokat, mint a kereskedőket, hogy adósságaikat a gazdatársadalom min tájára nem lehet rendezni, mivel az nagy hátrányára volna maguknak az iparosoknak és a kereskedőknek. Innen a miniszter kíséretével a sportpályára ment, hol résztvett a frontharcos körzeti csoport zászlóavatásán. A sportpályán katonai rend ben sorakoztak föl zászlóik alatt az orosházi, tót- komlósi és hódmezővásárhelyi frontharcosalakulatok, cserkészek, leventék, de a hadviselt rokkantak és azok özvegyei is felvonultak a miniszter üdvözlésére. A tribünt zsúfolásig megtöltötte Orosháza közönsége és szűnni nem akaró ünnepléssel adott kifejezést a miniszter iránt való elismerő szerété téuek. Dr. Torkos Béla. az orosházi frontharcos főcsoport elnöke üdvözölte a minisztert, utána dr. Bulla Sándor főjegyző a miniszter kiséreténeb megjelent előkelőségeket, nemkülönben a többi vendégeket is. Bornemisza Géza miniszter lépett ezután a mikrofon elé és buzdító beszédében rámutatott arra a jelenségre, hogy csonka hazánknak ma már vaD olyan hadserege, amely a nemrég itten járt baráti Olaszország királya és császára előtt felvonult és legmagasabb elismerését Dyerte el. Patacsy Dénes avatóbeszédésen figyelmeztette a közönséget, hogy az a had, amelyik országunkat fegyvertelenné tette és kiszolgáltatta ellenségeinknek, ma is éppen olyan érövéi dolgozik azon, hogy tönkretegye hazánkat. De ő bízik Magyarország vezetőiben, de bízik fiaiban is és meg van róla győződve, hogy legyőzzük ellenfeleinket. Az avatóbeszéd után soha el nem felejthető látványban volt része úgy a miniszternek, mint a megjelenteknek. Az evangélikus iskola leánynövendékeit Zatykó Mihály tanitó mesébe illő piros huszárruhában és magyar szinpompás ruhában vonultatta fel. Gyönyörűség volt nézni, azokat a szép kis gyermekeket, ahogyan az elszakított területek városneveit hozták magukkal, amint kedves kis szavakkal összeállították regösük hívására Nagymagyarországot. — De szép volt szinpompás ruhájukban a felvonulásuk is. Sok-sok könnyet és tapsot kaptak érte. Kovács András evangélikus esperes, kormány- főtanácsos mondotta el beszédét, a Hiszekegy után a frontharcos zenekarok indulóira diszlépés- ben vonultak el a miniszter előtt a megjelent alakulatok zászlóik altt. Bornemisza miniszter kíséretével látogatást tett Csizmadia András országgyűlési képviselőnél, majd kiment Gyopárosfürdöre, megnézte az épülő üdülöházat és megfürdött kíséretével együtt a gyopárosi tóban. Kinn a fürdötelepen ozsonna volt. Utána a miniszter visszautazott a fővárosba. Orosháza község nagyközönsége köszönheti ezt a minden tekintetben jól sikerült ünnepséget dr. Torkos Bélának, ki körültekintő hozzáértésével a lehető legkifogástalanabbul rendezte meg és irányította az egész ünnepség lefolyását, Uíyilasgyülés Mezőberényben Az ország minden részéről nagy tömeg gyűlt össze a nyilaskeresztesek mezőberényi gyűlésére A gyűlést délután 3 órakor tartották meg a Piac téren, több, mint ötezer ember jelenlétében. A gyűlés előtt N. Schultz József mezőberényi vezető kegyeletes szavakkal emlékezett meg az elhunyt Mándoky Imre karcagi vezetőről. Ezután Oláh Ernő dr. szólalt fel és Szikszay Bélát, Festetich Sándor képviselőjét üdvözölte, maid a nemzeti eszme szükségességéről és a munka megbecsüléséről beszélt. Utána Dicső Jánosné dr-né, Buzár László nyíregyházai kisgazda, Roós József, majd Fehér István dr. szólalt fel.
